POLITIK
Trump megvalósíthatja a terveit.
Az amerikai szenátus republikánus többsége egy szombat éjjeli, feszültségekkel teli szavazáson tette meg az első nagy lépést Donald Trump amerikai elnök új gazdasági törvénycsomagjának elfogadása felé. A javaslat adókedvezményeket, kiadáscsökkentést és megnövelt deportálási forrásokat tartalmaz, miközben komoly belső vitákat is szít a republikánus táboron belül.
Egy szombat éjjeli rendkívüli ülésen az amerikai szenátus republikánus többsége minimális különbséggel (51–49 arányban) jóváhagyott egy kulcsfontosságú eljárási lépést Donald Trump elnök új gazdasági törvénycsomagjához, amely adókedvezményeket, állami kiadáscsökkentést és megnövelt forrásokat biztosít a deportálásokhoz – írja az AP News.
A szavazás több mint három órán át húzódott, miközben a szenátorok zárt ajtók mögött egyeztettek és alkudoztak a törvény részleteiről.
A szoros eredmény mögött feszültségekkel teli tárgyalások álltak, és végül két republikánus szenátor – Thom Tillis (Észak-Karolina) és Rand Paul (Kentucky) – a demokratákhoz csatlakozva nemet mondott a továbblépésre.
A döntő szavazatot az alelnök, JD Vance adta le, ezzel elkerülve a patthelyzetet.
A törvénycsomag központi eleme Donald Trump elnök korábbi adócsökkentéseinek meghosszabbítása, amelyeket az év végéig meg kell újítani, különben automatikusan megszűnnének. Emellett új kedvezményeket is tartalmaz – például a borravalók adómentességét – és 350 milliárd dollárt szán a nemzetbiztonságra, beleértve a tömeges kitoloncolási programot is. Ugyanakkor komoly ellenállást váltott ki a javaslat azon része, amely drasztikusan csökkentené a Medicaid (állami egészségügyi ellátás) és élelmiszersegély-programok költségvetését.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) elemzése szerint ezek a változások 2034-re 11,8 millióval növelnék az egészségbiztosítás nélküli amerikaiak számát.
A legszegényebb rétegek akár évi 1600 dollárt is veszíthetnek a reformokkal, miközben a leggazdagabbak adókedvezménye akár 12 ezer dollár is lehet.
A republikánus vezetés belső megosztottsággal küzd: több szenátor szerint a javasolt megszorítások túl messzire mennek, különösen a vidéki kórházakat érintő Medicaid-csökkentések miatt. A kormányzat végül egy 25 milliárd dolláros alap létrehozásával próbálta enyhíteni a tiltakozásokat.
Donald Trump közben telefonon egyeztetett a hezitáló szenátorokkal a Fehér Házból, és nyilvánosan is nyomást gyakorolt a pártjára – például azzal fenyegetőzött, hogy a jövőben kampányolni fog azok ellen, akik nem támogatják a törvényt.
Elon Musk milliárdos eközben élesen bírálta az intézkedéscsomagot, „teljesen őrültnek és pusztítónak” nevezve azt.
A több mint 900 oldalas, péntek éjfél után kiadott törvénycsomag vitája az amerikai Függetlenség Napjáig (július 4.) is elhúzódhat. Ha a szenátus elfogadja, a javaslat visszakerül a képviselőházba végső szavazásra, mielőtt Trump aláírhatná.
A törvény egyik legvitatottabb pontja a SALT-levonás (állami és helyi adók levonhatósága), amely különösen az adóterhelésben élen járó államok – például New York – képviselői számára kiemelt fontosságú. A kompromisszumos változat szerint a jelenlegi 10 ezer dolláros éves korlátot öt évre 40 ezer dollárra emelnék, de ez sem elégít ki mindenkit a két pártban. A szenátus még számos módosításra készül, a vita napokig is eltarthat.
Azonnali hatállyal beszünteti a kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalásokat az Egyesült Államok Kanadával – jelentette be Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Az elnök közleményében a Kanada által az amerikai vállalkozásokat terhelő digitális szolgáltatási adó alkalmazására hivatkozott, és közölte, hogy Washington egy héten belül közli, milyen vámokat alkalmaz a jövőben Kanada esetében.
A közösségi médiában megjelent bejegyzésében Donald Trump azt hangoztatta, hogy Kanada egy olyan ország, amellyel nagyon nehéz a kereskedelem, valamint megismételte azt az állítását, hogy az Egyesült Államok északi szomszédja egyes tejtermékek esetében akár 400 százalékos vámot alkalmaz.
A kanadai digitális szolgáltatási adóval kapcsolatban Donald Trump megjegyezte,
„nyilvánvaló, hogy másolják az Európai Uniót, ami ugyanezt a dolgot teszi, és amely jelenleg tárgyalásban áll velünk”.
Szintén pénteken Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter az Egyesült Államok és Kína által kötött kereskedelmi megállapodásról beszélt egy interjúban, amit „de-eszkalációnak” nevezett a két nagyhatalom között.
A miniszter a Fox Business gazdasági televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy az átfogó megállapodás keretében a vámok csökkennek, és az Egyesült Államok fontos ritka ásványkincsekhez is hozzájut majd.
A miniszter közölte, hogy az előzetesen szabott, július 9-i határidő módosulhat az Egyesült Államok jövőbeli kétoldalú kereskedelmi kapcsolatait meghatározó megállapodások aláírására. Hozzátette, hogy a nyár végéig születhet egyezség az ország legfontosabb kereskedelmi partnereivel.
Donald Trump kész megszüntetni az Irán elleni szankciókat, ha a teheráni vezetés változtat az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges szándékain – az amerikai elnök erről egy vasárnap sugárzott interjúban beszélt.
Trump a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorában kijelentette:
„feloldom a szankciókat Iránnal szemben, ha békésen viselkednek, és megmutatják, hogy nem ártanak nekünk többet”.
Az elnök megismételte, hogy az egy héttel korábbi amerikai légicsapással megsemmisítették Irán nukleáris ambícióit. Azzal kapcsolatban, hogy a teheráni rezsim újrakezdheti-e az atomfegyver kifejlesztésére vonatkozó programját, Trump úgy fogalmazott:
„az utolsó dolog, amivel most foglalkozni akarnak, az a nukleáris”, és hozzátette, hogy Irán szerinte „belefáradt” az elmúlt időszak eseményeibe.
Donald Trump közölte, hogy az Egyesült Államokon belül a védelmi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is nyomoz a kiszivárogtatott előzetes hírszerzési összefoglaló ügyében, ami arról szól, hogy az iráni atomlétesítmények elleni légicsapások csupán korlátozott eredményt hoztak.
A Trump-kormány szerint a kiszivárogtatott minősített, belső felhasználásra szánt előzetes és részleges elemzés alapján számos médium „álhíreket” jelentetett meg,
ugyanis a későbbi hatáselemzések szerint a célzott katonai művelet a szándékolt hatást érte el, és a várt eredményt hozta.
Az elnök országok említése nélkül azt mondta: a közelmúlt eseményeit követően több közel-keleti ország akar részese lenni az Izrael és arab országok közötti megbékélést szolgáló Ábrahám Egyezményeknek.
Ripost hírek
