Pert indít Magyarország az egymillió eurós migrációs bírság miatt

Pert indít Magyarország. Ismét növekszik a migrációs nyomás Magyarországra, eközben Brüsszel továbbra is azt akarja elérni, hogy a bevándorlók hazánkban nyújthassák be a menekültügyi kérelmüket. Vagyis be kell engedni őket az országba. Ez következik az Európai Unió Bíróságának tavalyi döntéséből.

Pert indít Magyarország Európai Unió Bírósága ellen

Mint ismeretes a magyar kormány a lakosság túlnyomó többségének véleményét figyelembe véve nem volt hajlandó az Európai Bizottság által eldöntött migrációs paktumot végrehajtani. Brüsszel emiatt az Európai Unió Bíróságához fordult. A bíróság pedig Magyarországot 200 millió euróra (kb. 80 milliárd forint) és további napi 1 millió euró (kb. 400 millió forint) megfizetésére kötelezte.

Ezzel kapcsolatban friss fejlemény, hogy Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a TV2 műsorában bejelentettet, hogy a kormány pert indít az Európai Unió (EU) Bírósága ellen. Bakondi szerint ebben az ügyben egy lehetősége van a kormánynak: egy nemzetközi ügyvédi iroda segítségével indítanak pert az unió bírósága ellen. Mint megjegyezte, a "komoly reputációval rendelkező" ügyvédi csapatnak két olyan munkatársa is van, aki korábban a bíróság tagja volt.

Bakondi szólt arról is, hogy az elkövetkező hónapokban növekedni fog a migrációs nyomás Magyarország felé. Kitért arra, hogy jelentősen megnőtt az illegális határátlépést elkövetők száma Magyarország déli határszakaszán, míg a múlt év hasonló időszakában 1400 határsértőt fogtak el, addig idén már mintegy 6500-at. Ez arra utal, hogy azok az embercsempészbandák, amelyek tavaly, illetve két évvel ezelőtt a horvát-szlovén-olasz irányt részesítették előnyben, mostanában ismét a szerb-magyar szakaszon tevékenykednek, nem egyszer erőszakos konfliktusba keveredve egymással.

Továbbra is nagy a migrációs nyomás a déli határon, az embercsempész-tevékenység egyre intenzívebbé, jobban finanszírozottabbá és szervezettebbé válik – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1 csatorna műsorában.

Bakondi György emlékeztetett, a szerb rendőröknek tavalyelőtt sikerült kiszorítaniuk a határtérségből azokat az embercsempészbandákat, akiknek fegyveres összecsapásai a közbiztonságot tarthatatlanná tették, az embercsempészek akkor áttelepültek Boszniába, és inkább a bosnyák–horvát–szlovén irányt részesítették előnyben. Ennek hatásaként a szerb rendőség mélységi ellenőrző szerepe is enyhült, az embercsempészbandák pedig újra megjelentek a szerb–magyar határon.

Hozzátette:

míg tavaly május végéig mintegy 1100 határsértőt fogtak el a magyar határőrizeti szervek, addig idén már 5800-at, tehát nagyságrendi növekedést mutat ez az adat.

Bakondi György szólt arról is, hogy az afgán embercsempészek jelentős áremelést hajtottak végre, amit az illegális bevándorlók egy része már nem tud megfizetni, agy aztán megjelentek marokkói, líbiai, és szíriai állampolgárok is, akik alacsonyabb összegekért vállalják az átjuttatást. Emiatt belátható időn belül várható, hogy újra kezdődnek az embercsempészek közötti fegyveres küzdelmek, lövöldözések és robbantások – tette hozzá.

A belbiztonsági főtanácsadó szavai szerint az afgán embercsempészbandák szoros kapcsolatban állhatnak az afganisztáni tálib vezetéssel, ők irányíthatják a kiépített, kiterjedt, jól finanszírozott és jól jövedelmező embercsempész-tevékenységet.

„Nehéz azt elképzelni, hogy egy tálib hatalom tudta és támogatása nélkül egy földrészeket átívelő hatalmas embercsempész-szervezet működtethető és finanszírozható a tudtuk és közreműködésük nélkül”

– mondta Bakondi György.

Mint rámutatott: ha pedig arra következtethetünk, hogy az afgán titkosszolgálat az embercsempészbandákat képes befolyásolni, ha ők dönthetik el, hogy ki juthat be az illegális bevándorlók közül az Európai Unióba, az beláthatatlanul súlyos közbiztonsági és nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az uniós tagállamokban élő emberek számára.

A főtanácsadó

a Spanyolországot célzó illegális bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy a Kanári-szigeteken négyszáz százalékkal nőtt az emberölések száma.

Bakondi György elmondta: a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre az illegális bevándorlók zöme továbbra is Afrika mélységéből érkezik, ócska ladikokkal és hajókkal teszik meg az utat, nagyon sokan vesztik életüket a tengeri átkelés közben.

Közlése szerint az egyébként csodálatos szépségű üdülőhelyen valóban tarthatatlanná vált a közbiztonsági helyzet, ezért aztán igyekeznek az illegálisan érkezőket egy átmeneti elhelyezés után mihamarabb a kontinentális Spanyolországba juttatni, ahonnan a migránsok haladéktalanul útnak indulnak az Európai Unió magasabb szociális ellátást nyújtó gazdagabb országaiba, Németországba, Franciaországba, Svédországba.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy

Afrikából az alapvető életfeltételek – a víz és az élelem – hiánya miatt egyre nagyobb számban menekülnek el az emberek. Eddig leginkább a velük szomszédos, vagy hozzájuk közelebbi országokat célozták meg, de az utóbbi időben ők is felismerték a lehetőségét, hogy akár Európába is eljuthatnak, ahol nincs olyan meleg és sokkal magasabb a szociális ellátás

– fűzte hozzá.

„Ez már rövid távon is komoly potenciális fenyegetést jelent az európai belső rendre és biztonságra, vagyis az illegális migrációval továbbra is foglalkozni kell. Mindent meg kell tenni, hogy az unió az egyes tagállamok és a polgárok érdekeiből induljon ki a különféle elgondolások kidolgozásakor” – mondta Bakondi György.

Szerdán Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója mutatott rá arra, hogy míg tavaly május közepéig 970 határsértőt fogtak el a magyar–szerb határon, idén eddig 5400-at; a nagyságrendbeli különbség pedig azt mutatja, hogy az embercsempészbandák visszatértek.

A 2024-es kedvező adat annak volt köszönhető, hogy a szerb és a magyar rendőri erők egy jelentős akciósorozat keretében kiszorították a magyar határ térségéből az embercsempészeket, akik ezt követően Bosznia-Hercegovinába tették át „székhelyüket”.

Bosznia terepviszonyai, az ország politikai-biztonsági környezete, az ottani rendőri erők lehetőségei nagyobb mozgékonyságot biztosítottak az embercsempészeknek, akik a Bosznia-Hercegovina – Horvátország – Szlovénia-Olaszország útvonalat alakították ki a csempészetre – fogalmazott a főtanácsadó.

Bakondi György hozzátette, hogy a horvát-szlovén-olasz erők komoly rendőri akciósorozata, illetve a szerb rendőri erők kivonása ebből az akciósorozatból az embercsempészbandák számára lehetőséget nyújtott arra, hogy visszatelepüljenek Szerbiába.

Először afgán csoportok érkeztek, amelyek „jelentős áremelkedést hajtottak végre”, majd megjelentek más nemzetiségű embercsempészcsoportok is, elsősorban szírek és líbiaiak, akik olcsóbb árat ajánlanak az átjuttatásért. Ez a rivalizálás pedig magába hordozza annak a veszélyét, hogy kiújulhatnak a korábbi fegyveres összetűzések.

– hangsúlyozta Bakondi György .

Rámutatott, ez az oka annak, hogy az elmúlt időszakban az elfogott határsértők mellett az elfogott embercsempészek száma is emelkedett a magyar–szerb határon 24-ről 33-ra, ami jelentős növekedés.

A bandák pénzügyi bevételei lehetővé teszik „a pihentetést, a szervezést, a szállítást, a felderítést, a szerb rendvédelmi erők esetleges megvesztegetését”, tehát ez az útvonal most ismét aktivizálódott, ennek megfelelően a magyar rendvédelmi erők mindent megtesznek azért, hogy garantálják a határbiztonságot

– hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó.

Az európai migrációs helyzetről szólva elmondta, az Európába történő bejutás jellemző főútvonala elsősorban a spanyol és az olasz irány, illetve a balkáni útvonal, a migránscsoportok főként Németországba és Svédországba szeretnének eljutni.

A tapasztalatok szerint az olasz erőfeszítések eredményeképpen mérséklődött az olasz irány aktivitása, a németországi pártok pedig jelentős változásokat ígértek az illegális migráció kezelésében, hiszen

„a lakosság rendkívül nyugtalanul viszonyul ehhez a nagy számú és ilyen súlyos közbiztonsági kihatású embercsoport érkezéséhez”

– mondta Bakondi György.

Bakondi György szerint a kitoloncolások sikertelenségének egyik oka, hogy az EU nem gyakorol nyomást azokra az országokra, amelyeknek vissza kellene fogadniuk a migránsokat. Ezért jelentős változások vannak egyes tagországok migrációs politikájában: Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Finnországot és a balti államokban. Lengyelországban például ideiglenesen felfüggesztették a menedékjogot, ezt az Európai Unió tudomásul vette – ismertette.

„Magyarországot ugyanakkor, ha nem a határon bíráljuk el a migránsok menedék iránti kérelmét, akkor napi egymillió eurós bírsággal sújtják, a politikai kettős mérce az illegális migráció terén is tetten érhető”

– jelentette ki Bakondi György.

A főtanácsadó a V4NA hírügynökség híre kapcsán, mely szerint Ausztriában egy év alatt megkétszereződött a 14 évesnél fiatalabb migránsok által elkövetett bűncselekmények száma, elmondta,

egész Nyugat-Európában lehet tapasztalni, hogy a bűnszervezetek gyerekeket használnak fel, a velük szembeni büntetési tétel ugyanis alacsonyabb, mint a felnőttek esetében.

Kifejtette: Olaszország és Spanyolország Marokkóval együttműködve szigorította a bejutás lehetőségét a felnőttek számára, és például Olaszország próbál erőfeszítéseket tenni a kitoloncolások végigviteléért, de a fiatalkorúakat nem lehet kitoloncolni, a beérkezettek között ezért nő az arányuk. Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta:

míg tavaly az április 9-ig tartó időszakban 800, idén eddig 4200 határsértőt fogtak el.

Hozzátette, 2024 hasonló időszakában a magyar és a szerb rendőrök fellépése miatt eltolódott a migráció Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia felé, de mostanra visszatértek az embercsempészek és az illegális migránsok a magyar határra. Változatlanul ismeretlen személyazonosságú, fiatal férfiak jönnek, akik agresszíven lépnek fel a járőrökkel szemben, és megrongálják a határvédelmi eszközöket – közölte. Megemlítette, hogy a határsértők eleinte alagutat ástak a határkerítés alatt, majd létrákon másztak át rajta, ma tipikusan erővágókkal szétvágják a kerítést.

Olyan is előfordult, hogy Molotov-koktéllal támadtak a határt védő rendőrökre.

Kitért arra, hogy a Száhel-övezetben megszűnt az a szűrőszerep, amit korábban Csád töltött be, és a Fekete-Afrikából érkezők mostanában nemcsak a spanyol vagy olasz partokra igyekeznek, hanem előfordul, hogy Líbiából közvetlenül a görög szigetekre érkeznek, és onnan a balkáni útvonalon eljutnak a magyar határhoz.