Csempészbandák támadják a déli határt, idén már 5200 migránst állított meg Magyarország

Csempészbandák támadják a déli határt, ezt mutatják a Bakondi György által ismertetett határrendészeti adatok. A miniszterelnök politikai főtanácsadója szerint  minden prognózis azt mutatja, hogy folytatódni fog az Európába érkező illegális migránsok számának növekedése. TV2 Mokka című műsorában. Bakondi György ismertette, hogy az év első négy hónapjában mintegy 900 határsértőt fogtak el a magyar határőrizeti szervek, idén ugyanebben az időszakban több mint 5 ezret. Látható, hogy az embercsempészek figyelik a lehetőségeket és átcsoportosítják erőiket, például Boszniából visszatérnek a szerb–magyar határhoz - tette hozzá. Az elmúlt években több ország megerősítette határait, ezért az illegális bejutás jóformán csak embercsempészek segítségével lehetséges, emiatt virágzik ez a bűnözői üzletág. 

Csempészbandák mozgatják a migránsokat a déli határ mentén

Az APC szerb portál arról számolt be, hogy a csempészek a teljes zöldhatár mentén működnek, Szabadkától Martonosig, gyakran változtatva a tranzitpontokat, ahol kis csoportokat (6-10 fő) gyűjtenek össze az illegális határátlépéshez. A csempészek magánházakat használnak ideiglenes szállásként, aminek eredményeként sok menekült „láthatatlan” marad, és nem szerepel a hivatalos statisztikákban. Északon a menekültek nappal vagy a köztereken továbbra sem láthatók, mivel csak éjszaka mozognak, és olyan helyekre érkeznek, ahonnan csempészek és bűnözői csoportok segítségével próbálják meg átlépni a határt. Amellett, hogy kamionokba rejtőzve, furgonokkal és autókkal kelnek át, a határkerítés levágott szakaszain is próbálnak átjutni.

•  A kerítés átvágásáért 1500 eurót kérnek, 
• 3500 euró az "átkelési" csomagajánlat.

 
Brüsszel migrációs politikája megbukott

Bakondi György szerint egyre több ország gondolja jó megoldásnak a magyar határvédelmi rendszert. Nálunk nincsenek  no-go zónák, migrációhoz köthető szociális feszültségek, bűncselekmények terrorcselekmények. Hozzátette, bár tapasztalható átalakulás Európában, a Magyarországot érintő kettős mérce nem változott, az ország jelenleg is napi egymillió eurós bírságot kap, mert nem hajtja végre az EU migrációs politikáját. Mint mondta, a német választási kampányban valamennyi induló párt szigorúbb határvédelmet, gyorsított kitolobcolásokat ígért. De úgy vélte, az új kormány eddigi lépései és tervei nincsenek összhangban az EU migrációs paktumával, de a schengeni előírásokkal sem. Nemrég jelentették be ugyanis, hogy a külső - az osztrák, a lengyel és a francia határoknál - állandó jellegű határőrizetet vezetnek be - tette hozzá. Mint mondta, "ez nem látszik megoldásnak", mert Ausztria például bejelentette, hogy nem fogadja vissza azokat, akiket a németek nem engednek át a határon. Szerinte a franciák is hasonló álláspontot képviselnek. Bakondi György valószínűnek tartja, hogy a nemzetállami változások elvezethetnek az EU migrációs politikájának felülvizsgálatához. Kiemelte, "a Patrióták az Európai Parlamentben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy egy reálisabb, valós veszélyekhez igazodó, a mindennapi lakossági igényeket figyelembe vevő rendszer alakuljon ki ebben a nagyon súlyos kérdésben".

Továbbra is nagy a migrációs nyomás a déli határon, az embercsempész-tevékenység egyre intenzívebbé, jobban finanszírozottabbá és szervezettebbé válik – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1 csatorna műsorában.

Bakondi György emlékeztetett, a szerb rendőröknek tavalyelőtt sikerült kiszorítaniuk a határtérségből azokat az embercsempészbandákat, akiknek fegyveres összecsapásai a közbiztonságot tarthatatlanná tették, az embercsempészek akkor áttelepültek Boszniába, és inkább a bosnyák–horvát–szlovén irányt részesítették előnyben. Ennek hatásaként a szerb rendőség mélységi ellenőrző szerepe is enyhült, az embercsempészbandák pedig újra megjelentek a szerb–magyar határon.

Hozzátette:

míg tavaly május végéig mintegy 1100 határsértőt fogtak el a magyar határőrizeti szervek, addig idén már 5800-at, tehát nagyságrendi növekedést mutat ez az adat.

Bakondi György szólt arról is, hogy az afgán embercsempészek jelentős áremelést hajtottak végre, amit az illegális bevándorlók egy része már nem tud megfizetni, agy aztán megjelentek marokkói, líbiai, és szíriai állampolgárok is, akik alacsonyabb összegekért vállalják az átjuttatást. Emiatt belátható időn belül várható, hogy újra kezdődnek az embercsempészek közötti fegyveres küzdelmek, lövöldözések és robbantások – tette hozzá.

A belbiztonsági főtanácsadó szavai szerint az afgán embercsempészbandák szoros kapcsolatban állhatnak az afganisztáni tálib vezetéssel, ők irányíthatják a kiépített, kiterjedt, jól finanszírozott és jól jövedelmező embercsempész-tevékenységet.

„Nehéz azt elképzelni, hogy egy tálib hatalom tudta és támogatása nélkül egy földrészeket átívelő hatalmas embercsempész-szervezet működtethető és finanszírozható a tudtuk és közreműködésük nélkül”

– mondta Bakondi György.

Mint rámutatott: ha pedig arra következtethetünk, hogy az afgán titkosszolgálat az embercsempészbandákat képes befolyásolni, ha ők dönthetik el, hogy ki juthat be az illegális bevándorlók közül az Európai Unióba, az beláthatatlanul súlyos közbiztonsági és nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az uniós tagállamokban élő emberek számára.

A főtanácsadó

a Spanyolországot célzó illegális bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy a Kanári-szigeteken négyszáz százalékkal nőtt az emberölések száma.

Bakondi György elmondta: a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre az illegális bevándorlók zöme továbbra is Afrika mélységéből érkezik, ócska ladikokkal és hajókkal teszik meg az utat, nagyon sokan vesztik életüket a tengeri átkelés közben.

Közlése szerint az egyébként csodálatos szépségű üdülőhelyen valóban tarthatatlanná vált a közbiztonsági helyzet, ezért aztán igyekeznek az illegálisan érkezőket egy átmeneti elhelyezés után mihamarabb a kontinentális Spanyolországba juttatni, ahonnan a migránsok haladéktalanul útnak indulnak az Európai Unió magasabb szociális ellátást nyújtó gazdagabb országaiba, Németországba, Franciaországba, Svédországba.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy

Afrikából az alapvető életfeltételek – a víz és az élelem – hiánya miatt egyre nagyobb számban menekülnek el az emberek. Eddig leginkább a velük szomszédos, vagy hozzájuk közelebbi országokat célozták meg, de az utóbbi időben ők is felismerték a lehetőségét, hogy akár Európába is eljuthatnak, ahol nincs olyan meleg és sokkal magasabb a szociális ellátás

– fűzte hozzá.

„Ez már rövid távon is komoly potenciális fenyegetést jelent az európai belső rendre és biztonságra, vagyis az illegális migrációval továbbra is foglalkozni kell. Mindent meg kell tenni, hogy az unió az egyes tagállamok és a polgárok érdekeiből induljon ki a különféle elgondolások kidolgozásakor” – mondta Bakondi György.

Míg tavaly május közepéig 970 határsértőt fogtak el a magyar-szerb határon, idén eddig 5400-at; a nagyságrendbeli különbség pedig azt mutatja, hogy az embercsempészbandák visszatértek – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója korábban az M1 aktuális csatornán szerdán.

Bakondi György emlékeztetett, tavaly és tavalyelőtt „tarthatatlan helyzet alakult ki a határtérségben” az embercsempészbandák közötti, szinte napi szintű fegyveres összetűzések miatt, és egyre többször érte támadás a lakosságot is.

Hozzátette, akkor a szerb és a magyar rendőri erők együttműködésben eltávolították az embercsempészcsoportokat a határtérségből és „nagyobb mélységben aktív ellenőrző tevékenységbe kezdtek”.

Ennek eredményeként tavaly az illegális bevándorlók Bosznia-Hercegovina felé fordultak, így a magyar határtérség terheltsége jelentősen csökkent

– jegyezte meg.

A főtanácsadó szerint idén változás történt, az afgán bűnbandák megemelték az embercsempészet árát, ezért a térségben megjelentek marokkói és szír bűnözői csoportok is a határon, akik olcsóbban vállalják ezt a munkát. Bakondi György figyelmeztetett, hogy előbb-utóbb az afgán és más nemzetiségű bűnbandák között ismét fegyveres összetűzések következhetnek be.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Az illegális bevándorlás aktualitásai címmel tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2025. január 13-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A balkáni útvonal aktív, a görög szigetre sokan érkeznek, nemrég egy nap alatt több mint 380-an érkeztek az egyik görög szigethez hajókkal Líbiából – jegyezte meg. Kiemelte, az Európába irányuló migrációs útvonalaknál „hullámzó vagy pulzáló” az embercsempész-tevékenység által szállított illegális bevándorlók mozgása, ez a balkáni útvonalon is így van.

Ha valamelyik irányban a rendvédelmi szervek összefognak, akkor arra mindig reagálnak az embercsempészek és igyekeznek egyszerűbb és gyorsabb útvonalakat felderíteni

– mondta.

A főtanácsadó az új német kormány migrációs politikájára is kitért, melyben szerinte hangsúlyeltolódás tapasztalható, a szigorú intézkedések helyett ma már inkább a migrációs paktummal összefüggő hatékonyság növekedéséről van szó. A német politikában változás zajlik, és csak remélni lehet, hogy ez a német lakosság érdekeire is figyelemmel lesz – jegyezte meg.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában Ukrajna európai uniós csatlakozására is kitért. Hangsúlyozta, soron kívül felvenni Ukrajnát az Európai Unióba (EU) „súlyos kihívást jelent” egész Európa számára. Ezért is kérdezi meg a témában a magyar kormány az emberek véleményé, ami Európában egyedülálló kezdeményezés, és ez „nyugtalanságot kelt” Nyugat-Európában és Ukrajnában is. Ez „bonyolult, összetett és veszélyes helyzetet keletkeztet, külső erők próbálnak beavatkozni a magyar belső viszonyokba annak érdekében, hogy megakadályozzák ennek a véleménynyilvánító szavazásnak a sikeres lebonyolítását, és megakadályozzák azt, hogy Magyarország a nemzeti szuverenitási érdekeiből induljon ki bizonyos folyamatok megítélésében” – mondta Bakondi György.

400 százalékkal nőtt a gyilkosságok száma a Kanári-szigeteken. A spanyol kormány nem vesz tudomást a tömeges illegális migráció hatásairól pedig a külföldi állampolgárok nagy arányban szerepelnek a súlyos bűncselekmények elkövetői között.

Az erőszakos bűncselekmények száma az egész Kanári-szigeteken ugrásszerűen nő, a szándékos emberölések, a gyilkossági kísérletek és a szexuális támadások száma 2025 első negyedévében jelentősen emelkedett.

A spanyol belügyminisztérium által közzétett és a La Rázon lapban ismertetett friss bűnügyi statisztikák szerint a szigeteken az összes bűncselekmény 3,8 százalékos csökkenését regisztrálták az előző év azonos időszakához képest – a legsúlyosabb kategóriákban azonban megdöbbentő emelkedés mutatkozik.

A spanyol szigetcsoporton

az emberölések száma 400 százalékos növekedést mutatott a 2024 eleji adatokhoz képest.

Az emberölési kísérletek is majdnem megduplázódtak, 87,5 százalékkal 15 regisztrált esetre emelkedtek. A behatolással járó szexuális támadások 11,1 százalékkal nőttek. A kábítószer-kereskedelem pedig 21,4 százalékkal nőt.

Országos szinten Spanyolországban az év első negyedévében 2,8 százalékkal csökkent az összbűnözés. A szexuális erőszakos esetek számának növekedése ugyanakkor Spanyolország-szerte megfigyelhető.

A külföldi állampolgárok nagy arányban szerepelnek a súlyos bűncselekmények elkövetői között

Nyugat-Európában, ami a Katalóniában nemrégiben közzétett bűnügyi statisztikákban is nyilvánvaló.

A Kanári-szigeteken aggasztó a helyzet,

rengeteg bevándorló érkezik, ami láthatóan a bűnözés megugrásához is vezet

bizonyos, különösen erőszakos kategóriákban.

Spanyolországban 2024-ben minden korábbi illegális migrációs rekord megdőlt: csak a Kanári-szigetekre 46 843 bevándorló érkezett, ami 17 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és meghaladja az eddigi csúcstartó, 2006-os válság idején regisztrált számokat is.

Nem csoda ezek alapján, hogy spanyolok körében tavaly megnőtt a bevándorlással kapcsolatos aggodalom. A 40dB Intézet által az El País és a Cadena SER számára készített, tavalyi őszi felmérés szerint

a spanyolok 75 százaléka a bevándorlást olyan negatív fogalmakkal hozza összefüggésbe, mint a bizonytalanság, a bűnözés és a túlterhelt közszolgáltatások.