Oroszország folyamatosan támadja Ukrajnát

Oroszország folytatta az Ukrajna elleni légitámadást, amely továbbra is Ukrajna polgári infrastruktúrája és a civilek ellen irányul. A támadásban elsősorban a Harkivi, a Donecki és az Odesszai terület érintett.

Az orosz hadsereg csapásmérő és megtévesztő drónokat vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, a támadásban sokan megsebesültek – közölték hivatalos katonai és helyhatósági közléseket idézve vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának csütörtök reggeli, a Telegramon közzétett jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 63 csapásmérő és megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat. A légvédelem 49 drónt ártalmatlanított. A jelentés szerint 28 drónt tűzerővel semmisítettek meg, 21-et pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról.

Az orosz drónok 7 helyszínen célba találtak, 4 helyen pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat. A légicsapás fő célterületei a Harkivi, a Donecki és az Odesszai területek voltak.

Harkivban 14 ember, közöttük 4 gyerek megsebesült a csütörtök éjjeli légicsapásban – jelentette Ihor Terehov polgármester Telegram-bejegyzését ismertetve. Ukrajna második legnépesebb városában 11 drón talált célba, egy harci eszköz pedig nem robbant fel a becsapódást követően. Lakóövezetek, oktatási intézmények, óvodák, infrastrukturális létesítmények kerültek tűz alá, több tucat autó megrongálódott, iskolák és számos többszintes épület ablakai betörtek – tette hozzá a városvezető.

Az Odesszai terület déli részét ért légicsapásban tűzvész keletkezett, amely nádat tartalmazó raktárakat és a feldolgozásukra szolgáló berendezéseket pusztított el a Duna-deltában található Vilkovo környékén – közölte Oleh Kiper katonai kormányzó jelentését idézve.

Június 11-én az ukrán védelmi erők 1140 orosz katonát, 6 tankot, 3 páncélozott harci járművet, 47 tüzérségi rendszert és egyéb katonai eszközöket ártalmatlanítottak – tette közzé Facebook-oldalán az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara. A hivatalos jelentés szerint az elmúlt nap folyamán a frontvonalon 220 harci összecsapásra került sor, a legtöbb, 62 támadást a Donecki területen található Pokrovszk irányában verték vissza.

Oroszország katonai tervei Odessza régióra irányulnak, folyosót akar nyitni Románia, illetve Moldova határáig – hangoztatta szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a délkelet-európai országok képviselőivel tartott csúcstalálkozón a fekete-tengeri kikötővárosban.

„Az orosz katonai tervek erre a régióra – Odesszára – irányulnak, aztán pedig a Moldovával és Romániával közös határokra” – mondta.

Szerinte Oroszország felfordulást akar a térségben, hogy összességében meggyengítse az EU-t.

Zelenszkij továbbá azt állította, hogy a Kreml érdekei nemcsak Ukrajnára szorítkoznak. Szerinte Oroszország etnikai konfliktusokat szít a Balkánon, beavatkozott a romániai választásokba, és azt tervezi, hogy visszaállítja ellenőrzését Moldova felett – számol be róla az MTI.

Amennyiben szeptemberben a moldovai parlamenti választáson „Európa alulmarad”, akkor ez fel fogja bátorítani Moszkvát, hogy még nagyobb erővel beavatkozzon más európai országok ügyeibe – fűzte hozzá.

Zelenszkij újfent az ukrán légvédelem erősítését sürgette, és politikai támogatást kért hazája európai uniós csatlakozási törekvéseihez.

Egy vezető ukrán tisztségviselő egy washingtoni sajtótájékoztatón közölte, hogy információk szerint a Kreml 2026-ra újabb ukrán területeket tervez elfoglalni, és be is mutattak egy ezzel kapcsolatos térképet. Állítása szerint Oroszország célja az lehet, hogy teljesen elvágja Ukrajnát a Fekete-tengertől – az viszont minimum kérdésesnek tűnik, hogy az oroszok képesek lehetnek-e megvalósítani egy ekkora előrenyomulást.

Egy vezető ukrán tisztségviselő egy washingtoni sajtótájékoztatón közölte, hogy információk szerint a Kreml 2026-ra újabb ukrán területeket tervez elfoglalni, és be is mutattak egy ezzel kapcsolatos térképet. Állítása szerint Oroszország célja az lehet, hogy teljesen elvágja Ukrajnát a Fekete-tengertől – az viszont minimum kérdésesnek tűnik, hogy az oroszok képesek lehetnek-e megvalósítani egy ekkora előrenyomulást.

Oroszország célja az, hogy elfoglalja a Dnyeper folyótól keletre fekvő összes ukrán területet, valamint a folyón túl Odessza és Mikolajiv régióit is – közölte Pavlo Palisza ezredes, Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnök-helyettese. Állítása szerint

mindez egy széleskörű orosz terv részét képezi, amelynek célja, hogy elvágja Ukrajna hozzáférését a Fekete-tengerhez.

Palisza szerint az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) értesült erről a tervről. Információik szerint a moszkvai vezetés azt reméli, hogy idén őszig elfoglalhatják a Donyecki terület és a Luhanszki terület egészét, amivel ütközőzónát hozhatnak létre Ukrajna és Oroszország északi határa mentén.

A terv ezt követő, második szakasza

egy még ambiciózusabb területszerzést irányoz elő, beleértve ebbe egy dél-ukrajnai előrenyomulást, amelynek célja az ország elvágása a tengertől.

A tisztviselő ismertette ezzel kapcsolatban azt a térképet is, hogy miként nézhetne ki Ukrajna ezután – az erről készült fotó már a sajtótájékoztató után kezdett el terjedni a közösségi médiában.

„Sajnos nem a békéről beszélnek. Háborúra készülnek” – mondta Palisza a Politico szerint a washingtoni ukrán nagykövetségen, demokrata és republikánus szenátorok előtt tartott sajtótájékoztatón (mint írtuk, Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak nemrég utazott az amerikai fővárosba, hogy politikai vezetőkkel tárgyaljon – az ukrán tisztségviselő szintén vele együtt érkezett Washingtonba).

Megvalósítható-e?

Bár nem tudni, hogy Moszkva valóban akkora területfoglalást tervezne-e, mint amit Pavlo Palisza vázolt, vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország újabb területeket próbálhat meg elfoglalni Ukrajnából. Ezek egyike az, hogy az orosz csapatok az utóbbi hetekben a front bizonyos szakaszain fokozták a támadásaikat, és az elemzők szerint az idei nyárra egy újabb offenzíva várható.

A washingtoni nagykövetségen ismertetett ukrán figyelmeztetés napokkal azután hangzott el, hogy Oroszország a június 2-án Isztambulban tartott második tárgyalási forduló során egy  békememorandumot nyújtott át Ukrajnának. A dokumentumban számos követelést megfogalmaztak Ukrajnával szemben, de nem valószínű, hogy az ukrán vezetés ezeket elfogadná.

Másrészről azonban erősen kérdéses, hogy ha a Kreml valóban ki is tűzte a fenti területi célokat, akkor ezt meg tudnák-e valósítani 2026-ig bezárólag.

Ekkora területszerzésre ugyanis a háború első hónapjai óta egyszer sem volt példa, és egyelőre nem látszik, hogy Oroszország miként tudná például átkelni a Dnyeperen Herszon, Odessza és Mikolajiv elfoglalása érdekében.

Több mint 80 ezer légi célt, köztük mintegy 7500 korszerű műveleti-harcászati rakétát és manőverező robotrepülőgépet semmisített meg a „különleges hadművelet” kezdete óta az orosz légvédelem – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2027–2036 közötti állami fegyverkezési programról csütörtökön megtartott tanácskozáson.

Putyin szerint az új orosz állami fegyverkezési programnak biztosítania kell egy univerzális légvédelmi rendszer létrehozását, amely típusuktól függetlenül hatékonyan lesz képes megsemmisíteni a célokat. Különösen fontos iránynak nevezte a pilóta nélküli légi járművek elleni küzdelmet, amely szerinte új megközelítésmódot és nem szabványos megoldásokat igényel.

„A különleges hadművelet megmutatta, hogy a légitámadás és légi harc szerepe, taktikája és alkalmazásának mértéke, sőt maga az eszközeinek skálája is jelentősen megváltozott a mai harci körülmények között. Mind mennyiségi, mind minőségi növekedés történt. Arról nem is beszélve, hogy a különböző típusú és osztályú repülőgépek, beleértve a pilóta nélküli repülőgépeket is, folyamatosan fejlődnek. (…) Ezért rendkívül fontos az ilyen támadó eszközök hatékony semlegesítése és a belőlük fakadó fenyegetések elleni fellépés” – mondta.

Rámutatott, hogy gyorsan növekszik a pilóta nélküli repülőeszközök harci alkalmazásának hatékonysága a felderítésben, tüzérségelhárító és rádióelektronikai harcban, valamint az elaknásításban és aknamentesítésében. Konkrétumként említette meg, hogy orosz drónkezelők semmisítették vagy rongálták meg az ellenséges haditechnika és objektumok 50 százalékát.

Megismételte, hogy

Oroszország külön fegyvernemmé alakítja a pilóta nélküli rendszerek haderejét.

Sürgette a gyors és minőségi fejlesztés biztosítását.

„Tudjuk, hogyan működik az ellenség. De összességébe véve, nem gondolom, hogy bármilyen téren is lemaradnánk. Sőt, úgy vélem, hogy széleskörű tapasztalatokat szereztünk ennek a fegyvernemnek a létrehozásához. A kiképzésről, a modern, a harci képességeinket megerősítő eszközök gyártásáról és szállításáról van szó” – mondta.

Ugyancsak

fontos iránynak nevezte az űrerők továbbfejlesztését,

amihez, mint mondta, időben és maradéktalanul be kell fejezni a különböző rendeltetésű űreszközök csoportosulásainak kialakítását. Sürgette digitális technológiák és mesterséges intelligencia bevezetését a fegyverrendszerekbe, új fizikai elveken működő fegyverrendszerek, valamint szárazföldi és tengeri robotkomplexumok kifejlesztését.