Moszkva nem hajlandó előzetesen megosztani békefeltételeit

Moszkva nem hajlandó előzetesen megosztani a békefeltételeit, ezzel kétségessé téve a hétfői isztambuli találkozó létrejöttét. Kijev válaszul nem erősítette meg részvételét, míg a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy a dokumentumokat csak a tárgyaláson hozzák nyilvánosságra – írja a The Washington Post.

Kétségessé vált az orosz–ukrán béketárgyalások következő fordulója, amelyet hétfőre terveztek Isztambulban, mivel Moszkva nem hajlandó előzetesen megosztani békefeltételeit. Ukrajna emiatt egyelőre nem erősítette meg, hogy képviselői részt vesznek a találkozón, amelyet az Egyesült Államok támogatásával szerveztek meg.

Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter pénteken, egy közös sajtótájékoztatón török kollégájával kijelentette: „Ahhoz, hogy a következő találkozó érdemi lehessen, előzetesen dokumentumot kell kapnunk, hogy a delegáció megfelelő felhatalmazással tudjon tárgyalni.”

Kijev szerint Oroszország már megkapta az ukrán javaslatot, ennek ellenére nem hajlandó előre közölni saját álláspontját.

A Kreml ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a feltételek titokban maradjanak a megbeszélések kezdetéig. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken megerősítette: „Semmit sem fogunk előre nyilvánosságra hozni. Remélhetőleg mindkét fél javaslatai terítékre kerülnek a találkozón.”

Egyben hangsúlyozta, hogy vezetői szintű találkozóról például Putyin, Zelenszkij és Trump között csak a delegációs szintű haladás után lehet szó.

A béketárgyalások körüli bizonytalanság diplomáciai nyomás alá helyezi Ukrajnát, különösen Washington részéről. Miközben Kijev nem akar engedni az orosz követeléseknek – például a fontosabb városok átadásának vagy a hadsereg jelentős csökkentésének –, az ország továbbra is nagymértékben támaszkodik az amerikai katonai és hírszerzési támogatásra.

Az ABC News-nak nyilatkozva Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy elmondta, hogy szerinte a tárgyalásokat mindenképpen meg kell tartani. „Az élet része, hogy meg kell jelenni. Ezzel mutatjuk meg, hogy komolyan gondoljuk.”

Mindeközben Moszkva a béketárgyalások idejére egyelőre visszafogta a hadműveleteit, ám elemzők szerint ez nem tart sokáig. Sergei Markov Kreml-elemző szerint ha a tárgyalások kudarcot vallanak, Oroszország újabb nagy nyári offenzívát indíthat Ukrajna ellen. Az ukrán hírszerzés szerint körülbelül 50 ezer orosz katona gyülekezik a Kurszk régióban, céljuk egy hat mérföldes „ütközőzóna” létrehozása lehet Ukrajna területén belül.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban Moszkvának nincs elegendő erőforrása egy ilyen támadás végrehajtásához. „Szerintem ők is tisztában vannak vele, hogy ehhez nincs meg a kapacitásuk” – mondta újságíróknak.

Donald Trump szerint az orosz és ukrán elnök „makacssága” is az oka annak, hogy eddig nem sikerült elérni a háború lezárását. Az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.

Donald Trump, Elon Muskkal közös sajtótájékoztatóján megismételte, hogy „meglepetéssel” és „csalódottsággal” fogadta az orosz rakétatámadásokat ukrán városok ellen a közelmúltban, ami halálos áldozatokat követelt. Kifejtette, hogy az orosz támadások tárgyalások időszakában következtek be, amikor már „az az érzés alakult ki, hogy nagyon közel a háború lezárása”.

„Nem szeretek meglepődni” – fűzte hozzá az elnök érzéseit kommentálva, de hozzátette, hogy továbbra is szeretné a háború végét látni.

A tájékoztatón Donald Trump megerősítette, hogy „nagyon közeli” a megegyezés a gázai tűzszünettel kapcsolatban és azt ígérte, hogy akár már pénteken, vagy szombaton bejelentés következhet.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszország által Ukrajnáról kezdeményezett ülésen pénteken az Egyesült Államokat képviselő diplomata arról beszélt, hogy az amerikai álláspont szerint Ukrajnának joga van az önvédelemre a folytatódó orosz offenzívával szemben. Anton Jongeneel politikai tanácsadó kijelentette, hogy Ukrajna kész elfogadni egy azonnali tűzszünetet, aminek akadálya jelenleg Oroszország.

Oroszország az ülést azzal az indokkal és állítással kezdeményezte, hogy az európai országok folytatódó fegyverszállításai Ukrajna számára „aláássák a béke helyreállítására irányuló erőfeszítéseket”.

Az orosz delegáció kész arra, hogy hétfő reggel Isztambulban a közvetlen tárgyalások második fordulójában megvitassa az ukrán féllel a tűzszünet feltételeit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken újságíróknak.

Kifejezte abbéli reményét, hogy a törökországi találkozón a felek meg fogják vitatni a tűzszünetre vonatkozó orosz és ukrán memorandumtervezeteket. A fekete-tengeri hajózás biztonsága része lesz az ideiglenes fegyvernyugvás feltételeinek – tette hozzá.

A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen kapcsolatfelvétel előkészítése csak abban az esetben kerülhet napirendre a hétfői találkozón, ha a delegációk közötti tárgyalások konkrét eredményekkel zárulnak

– mondta Peszkov. A felek memorandumtervezetét nem készülnek nyilvánosságra hozni, és Moszkva a saját változatát csak Isztambulban ismerteti az ukrán féllel – szögezte le.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról beszélt, hogy az orosz delegáció a memorandumtervezeten kívül a tűzszünetre vonatkozó egyéb javaslatokat is magával visz az isztambuli tárgyalásokra. Ezek tartalmát nem részletezte.

A The New York Times pénteken ismertetett egy szöveget, amelyet állítása szerint Ukrajna kedden átadott az Egyesült Államoknak, szerdán pedig Oroszországbak. Az amerikai lap szerint Kijev egyebek között a harci cselekmények beszüntetéséről és a reménybeli tűzszünet „nemzetközi partnerek” általi ellenőrzéséről is szeretne megállapodni hétfőn.

Peszkov erre reagálva azt mondta:

az európai biztonság jövőjét Európával kell megvitatni, és meg is kell vitatni, ez „elkerülhetetlen”. Keith Kelloggnak, az orosz és az ukrán ügyekért felelős amerikai elnöki különmegbízottnak a nyilatkozatára reagálva pedig kijelentette: Moszkva örömmel értesült arról, hogy Putyin okfejtése a NATO keleti bővítésének elfogadhatatlanságáról „megértésre talál mások között Washingtonban is”.

A szóvivő Kellogg állásfoglalását az Oroszország és az Egyesült Államok közötti zárt tárgyalások egyik fontos eredményének nevezte. Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkva nem osztja meg a médiával a NATO keleti bővítésének elkerüléséről szóló zárt tárgyalások részleteit.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a Moszkva szerint lejárt államfői mandátumú Zelenszkij a csúcsszintű tárgyalásokkal próbálja igazolni legitimitását.

„A zöld levéltetű miért akar közvetlen tárgyalásokat egyszerre az amerikai és az orosz elnökkel? A válasz nyilvánvaló: egy háromoldalú beszélgetés a jelenlévők tekintélye révén ad legitimitást a rovarnak”

– írta Zelenszkijre utalva Medvegyev, aki volt orosz elnök és kormányfő is. Véleménye szerint vannak más, ezzel összefüggő céljai is Zelenszkijnek, köztük az ukrajnai választások további halasztása, a katonai költségvetés dézsmálásának folytatása, valamint az az üzenet a nacionalista elitnek, hogy „gázló előtt nem cserélünk lovat”. Medvegyev szerint Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy jogosult aláírni a tárgyalási dokumentumokat, és ebből kifolyólag érinthetetlen lesz.

„Az utolsó következtetéssel kapcsolatban azonban téved a zöld ízeltlábú. (Alfred) Jodl és (Wilhelm) Keitel ugyan részt vett a kapituláció aláírásában Hitler Németországa nevében, de a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék ítélete alapján felakasztották őket” – írta a politikus.

A több mint három éven át szünetelő közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokat idén május 16-án újították fel Isztambulban. A tárgyalás eredményeképpen a szemben álló felek május 23. és 25. között három részletben ezer-ezer foglyot cseréltek ki, túlnyomórészt katonákat.