Közvélemény-kutatás? Nem, ez a valóság...

A Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő által tartott sajtótájékoztatón először a tárcavezető szólalt fel. Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy holnapután ér véget a Voks 2025, péntek éjfélig lehet postára adni a szavazólapokat, vagy online kitölteni a kérdőívet.

„Jóval több, mint kétmillió ember szavazott eddig”

– fogalmazott, megjegyezve, hogy „példátlan” érdeklődést látnak, és az eddigi legnagyobb részvétellel számolnak az ilyen jellegű magyar konzultációk történetében. Megjegyezte továbbá, hogy kétszer annyian töltötték ki a kérdőívet, mint a Tisza Párt szavazását.

Gulyás Gergely azzal folytatta: látják, hogy sok helyről próbálják támadni a konzultációt, „de hiába nevezi Tarr Zoltán feleslegesnek”, és támadja a Demokratikus Koalíció a véleménynyilvánító szavazást, erről így kell dönteni. Hangsúlyozta, hogy a választóknak, és nem egyes „párteliteknek” kell döntést hozniuk ebben a kérdésben.

A miniszter szerint a kormány szerdai ülésén Bóka János tájékoztatta őket arról, hogy miről szól Brüsszel energiaterve. Mint mondta, a tervben olyan lépéseket támadnak, amelyek „mind a magyarok érdekében születtek meg”. Szóba hozta Izrael és Irán háborúját is, amely felforgatta a piacot,

és ehhez képest a brüsszeli javaslat „Európa számára komoly kockázat”, Közép-Európa számára viszont egyenesen ellátásbiztonsági kérdést jelentene.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország és Szlovákia vétózott a napokban, az uniós energiaminiszterek hétfői ülésén. De ez a küzdelem még továbbra is zajlik – tette hozzá a tárcavezető.

Gulyás Gergely ezt követően beszélt arról, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. Mint mondta, ebből az látszik, hogy Brüsszel számára Ukrajna támogatása a fontos, de a magyar kormánynak a magyar emberek a fontosak, ezért ellenállnak a nyomásnak.

A kormány emellett döntött arról is, hogy fenntartják a kamatstopot, amely június 30-án járt volna le. Mint mondta, nagyságrendileg 120 milliárd forintnyi szerződést érint a kamatstop, és úgy látják, hogy a kivezetése esetén vállalhatatlan terhek sújtanák azt a 266 ezer családot, amelyek ebben érintettek.

Ezt követően Vitályos Eszter ismertetett egy sor fejlesztést országszerte, amelyek egyebek mellett bölcsődéknél, óvodáknál, turisztikai helyeknél valósultak meg.

Igazi-e, hogy elhalasztanák a 2026-os választást? – Feljelentést tesznek az álhír terjesztője ellen

Az újságírói kérdések közt a köztévé arról kérdezte a minisztert: mit gondol arról, hogy Magyar Péter az EP-ben letagadta a felesége lehallgatását; és hogy mi a véleménye arról a közösségi médiában terjedő videóról, amely szerint a kormány elhalaszthatja a 2026-os választást.

Gulyás Gergely a válaszadást a második kérdéssel kezdte, amelyről azt mondta:

A miniszterelnöki kabinetiroda feljelentést tesz a videó miatt.

Az alkotmány szabályozza a választás időpontját. 2026 április-májusban lesznek a választások, a köztársasági elnök kiírásának megfelelően – szögezte le a miniszter. A Magyar Pétert érintő kérdésre pedig lényegében azt mondta: nem tudja, hogy lehallgatásnak minősül-e, de az tény, hogy Magyar Péter hangfelvételt készített a feleségéről.

Óriási érdeklődés kísérte az elmúlt két hónapban a véleménynyilvánító szavazást. A Voks 2025-nek pontos eredményei még nincsenek, de az már biztos, hogy több mint kétmillióan mondták el a véleményüket Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Orbán Viktor jelentette be múlt pénteken a Kossuth rádióban, hogy átlépte a kétmilliót a Voks 2025-ös kérdőívek kitöltőinek és visszaküldőinek száma. Az elmúlt években egyetlen konzultáció sem ért el ilyen eredményt. A legfrissebb számok azt mutatják, hogy a magyar emberek megértették a helyzet súlyát, és saját maguk akarnak dönteni a saját sorsukról Brüsszel helyett. 

Minden nap egy városnyi ember nyilvánított véleményt

A Voks 2025 pontos eredményeit még nem ismerjük, de azt már tudni lehet, hogy kétmilliónál is többen küldték vissza a kitöltött kérdőíveket. A véleménynyilvánító szavazás két hónapig tartott, ami azt jelenti, hogy kb. 60 nap alatt jött össze a kétmilliós álomhatár. Ha a kétmilliót lebontjuk 60 napra, akkor azt kapjuk eredményül, hogy naponta átlagosan 33 ezer ember fejezte ki a véleményét Ukrajna EU-tagságáról.

A veszélyek ismertek

1. Pénzügyi kockázatok: „Ukrajna csatlakozásával Magyarország is nettó befizetővé válna. Megszűnnének a Magyarországnak járó uniós források, és minden pénz Ukrajnába menne.” Emellett Brüsszel újabb közös hitelfelvételt szorgalmaz, amely tovább növelné a tagállamok közös eladósodását.
2. Mezőgazdasági kockázatok: Ukrajna művelhető földterülete az EU mezőgazdasági földjeinek egyharmadát teszi ki. „Az ukrán csatlakozással a magyar gazdák elveszítenék a földalapú támogatásokat, minden uniós forrás az ukrán mezőgazdaságnak jutna.”
3. Élelmiszerbiztonsági kockázatok: Ukrajnában engedélyezettek a génmódosított növények és a tiltott vegyszerek. A piac megnyílása ezek előtt a termékek előtt komoly veszélyt jelenthet az uniós fogyasztók számára.
4. Biztonsági kockázatok: „Ukrajna már a háború előtt is a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés egyik központja volt Kelet-Európában.” A háborús fegyverek egy része bűnözők kezébe kerülhetett, és az EU-csatlakozás megkönnyítheti az ukrán maffia mozgását az unióban, így Magyarországon is.
5. Munkaerőpiaci kockázatok: Az olcsó ukrán munkaerő eláraszthatja a magyar piacot, ami veszélyeztetné a magyar munkavállalók állásait és bérszintjét.
6. Nyugdíjrendszerre leselkedő kockázatok: A növekvő terhelés, illetve a lehetséges járulékfizetési egyenlőtlenségek veszélybe sodorhatják a nyugdíjrendszer stabilitását.
7. Egészségügyi kockázatok: „Ukrajnában számos olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen. Az átoltottság szintje jóval alacsonyabb a magyarországinál.” A nyitott határokkal érkező tömegek komoly közegészségügyi és járványügyi fenyegetést jelenthetnek.

Még mindig nem késő szavazni a voks 2025-ön

 Június 20-ig, azaz e hét péntekig még bárki szavazhat. A véleménynyilvánító szavazás kérdőívén a következő kérdés szerepel:

A válaszadásra lehetőség van ingyenesen postai úton is, de május végétől már online is kitölthető a véleménynyilvánító szavazás. A kormány az elmúlt hetekben mindenkit arra buzdított, hogy mondja el a véleményét a szavazáson. A felelős döntés érdekében pedig a kabinet tagjai rendszeresen felhívták az emberek figyelmét az ukrán csatlakozás esetleges veszélyreire.