POLITIK
Az ukránok szerint az európai anyáknak hozzá kell szokniuk fiaik halálához
Létrehozva2025. 06. 16. 10:03
Erről beszélt a volt ukrán külügyminiszter.
Ukrajna korábbi külügyminisztere, Dmitro Kuleba figyelmeztető nyilatkozatot tett a NATO és Európa jövőjével kapcsolatban. Véleménye szerint az európai anyáknak hamarosan szembe kell nézniük azzal a lehetőséggel, hogy fiaikat Oroszország ellen küldjék harcolni Európában.
Több mint három éve tart az orosz-ukrán háború (Fotó: AFP)
Kuleba hangsúlyozta Vlagyimir Putyin céljait. Szerinte Putyin arra törekszik, hogy leleplezze a NATO kollektív biztonsági elkötelezettségének hamisságát, mert gyűlöli Ukrajnát – de mélységesen megveti Európát is.
A volt külügyminiszter figyelmeztetése szerint:
Az első nap, amikor a NATO azon tanakodik, hogy életbe léptesse-e az 5. cikkelyt vagy sem, és hogyan reagáljon, az a szövetség végét fogja jelenteni.
Kuleba kiemelte, hogy Európának fejlesztenie kell az önvédelemre való hajlandóságát:
A valódi kérdés az, hogy ki fogja megmondani a választóknak, hogy a háború veszélye valós.
Hozzátette: „Sokan úgy vélik, hogy a NATO igazi próbája az, hogy az Egyesült Államok harcolni fog-e Európáért.”
Az igazi próbatétel az lesz, hogy a brit anyák valóban elfogadják-e, hogy fiaiknak meg kell halniuk Finnországért, Észtországért vagy Lengyelországért. Ha nem teszik, akkor nincs NATO
– húzta alá az ukrán volt külügyminiszter.
Az ukrán politikus a saját tapasztalataiból merítve int óvatosságra:
A legnagyobb hiba, amit Ukrajna elkövetett, hogy nem hittük el, hogy ez megtörténhet velünk ilyen mértékben. Mi, Ukrajnában szintén azt hittük, hogy ez nem fog megtörténni velünk, mert Putyin soha nem merné megtenni.
Végül Kuleba arra figyelmezteti az európai országokat, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, mint Ukrajna:
Körülnézek Európában, és ugyanazt a viselkedésmintát látom. Nagyon nagy hiba lenne azt gondolni, hogy ha Ukrajna képes volt megtámadni orosz légibázisokat messze Ukrajnától, akkor Oroszország nem képes megtámadni bármilyen infrastruktúrát bármelyik európai országban.
Donald Trump szerint elsősorban az Irán körül kialakult helyzetről, és kisebb részt Ukrajnáról szólt Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton folytatott telefonbeszélgetése – ezt az amerikai elnök közösségi médiaoldalán közölte.
Az elnök bejegyzése szerint az eszmecsere mintegy egy órán keresztül tartott és egyetértettek abban, hogy az Izrael és Irán között kialakult katonai konfliktust meg kell szüntetni.
Donald Trump beszámolója szerint emellett arra is sürgette Vlagyimir Putyin, hogy a „saját háborúját” is be kell fejeznie, amivel az ukrajnai katonai konfliktusra utalt.
Az amerikai elnök közölte, hogy kifejezetten
az ukrajnai háborúról szóló egyeztetése Vlagyimir Putyinnal a „jövő hétre marad”.
Donald Trump hozzátette, hogy a telefonhívást az orosz elnök kezdeményezte, és azon köszöntötte születésnapja alkalmából is.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szombaton egy interjúban közölte, hogy az éleződő feszültség miatt
az Egyesült Államok bizonyos katonai eszközeit Ukrajnából átcsoportosította a Közel-Keletre,
amit a régiós amerikai érdekeltségek hatékony védelmének szükségességével indokolt. A Pentagon irányítója a Fox News hírtelevízió élő adásában nyilatkozva beszámolt arról, hogy az átcsoportosított eszközök között szerepelnek dróntámadás elhárítására szolgáló rendszerek.
Hozzátette, hogy
az iráni és izraeli helyzetet a Pentagon „minden szintjén” folyamatosan követik,
és a térségben állomásozó amerikai haderő elhelyezkedését „erőteljesnek” nevezte, és világossá tette, hogy megvédik a térségben tartózkodó amerikai embereket és érdekeltségeket.
Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszéléseket tart a kanadai G7 csúcstalálkozó margóján Volodimir Zelenszkij ukrán, Claudia Sheinbaum mexikói és Mark Carney kanadai vezetőkkel. Trump és Zelenszkij legutóbb áprilisban találkoztak a Vatikánban, ahol a felek az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról tárgyaltak, és szokatlanul békülékeny hangnemben zárták a megbeszélést.
Donald Trump amerikai elnök a G7 csúcstalálkozó alkalmával több kétoldalú megbeszélést is tervez – jelentette a TASZSZ hírügynökség a Fehér Házra hivatkozva.
Közlésük szerint Trump a kanadai Mark Carney miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Claudia Sheinbaum mexikói elnök társaságában folytat majd konzultációkat.
A csúcstalálkozó – amelyen az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán vesz részt – vasárnap vette kezdetét. Az összejövetel fő fókusza a kereskedelmi kapcsolatok, az ukrajnai háború eszkalálódása és a különböző geopolitikai feszültségek, mint például az izraeli–iráni konfliktus lesznek.
A G7 ezúttal nem tervez közös zárónyilatkozatot, miután Trumppal korábban ezen a téren is komoly nézeteltérések alakultak ki .
Zelenszkij és Trump utoljára 2025. április 26-án, a Vatikánban, közvetlenül Ferenc pápa temetési szertartása előtt, a Szent Péter-bazilikában találkoztak. Ez volt az első alkalom, hogy a botrányba fulladt februári washingtoni találkozó után ismét személyesen tárgyaltak egymással.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán (j) és Donald Trump amerikai elnök beszélget a vatikáni Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa gyászszertartása idején, 2025. április 26-án. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
A megbeszélésen Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Putyint csak erős nyomásgyakorlással lehet rávenni a háború leállítására, és ismét az azonnali, „teljes és feltétel nélküli tűzszünet” bevezetését sürgette. Trump a találkozót követően meglepően élesen bírálta Putyint a Kijevet akkor ért nagy erejű légicsapásokért, amely civil áldozatok sokaságát követelte.
A találkozót végül mindkét fél rendkívül pozitívnak értékelte. Zelenszkij „jó megbeszélésnek” nevezte, Trump pedig „nagyon termékenynek”. A találkozó erőteljes üzenet volt az orosz–ukrán háború rendezésének sürgősségéről. Zelenszkij megerősítette, hogy nem hajlandó elismerni a Krím orosz annektálását, Trump pedig – tanúsítván ennek fontosságát – ezt fontos garanciaként kezelte tovább is.
Oroszország visszaadta vasárnap Ukrajnának 1200 további elesett katona holttestét, így júniusban Ukrajna összesen több mint 4800 elesett katonája holttestét kapta vissza – közölte a hadifogolycseréért felelős koordinációs szervezet.
Orosz médiumok is beszámoltak az átadásról, amelynek több lépésben történő megvalósításáról a harcoló felek június 2-án egyeztek meg Isztambulban.
A jelentések szerint Oroszország vasárnap egyetlen elesett katonáját sem kapta vissza Ukrajnától.
Moszkva a tervek szerint hatezer holttestet ad át az ukránoknak. Az ukrán testület „ukrán állampolgárokról” beszélt, míg orosz értesülések szerint többségükben katonákról van szó. Közölték, hogy igazságügyi orvos szakértői vizsgálatokat végeznek el a holttesteken.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy minden holttest ukrán, de nem hozott fel bizonyítékot arra, hogy a földi maradványok átadása bármi módon jogtalan vagy szabálytalan lett volna.
Ukrajna köszönetét fejezte ki a vöröskeresztnek az átadásban való közreműködésért.
Ukrajna az utóbbi napokban több alkalommal vett át holttesteket, Oroszország pedig több mint húsz holttestet kapott vissza a megállapodás létrejötte óta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy az izraeli-iráni konfliktus miatt nem csökken az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség.
Zelenszkij úgy vélte, a Kijevnek nyújtott segítség rovására nőhet az Izraelnek nyújtott támogatás.
„A tettrekészek szövetsége lassulóban van (…). Ez a helyzet megmutatta, hogy Európa még nem döntötte el a maga részéről, hogy teljességgel Ukrajna mellé áll-e az Egyesült Államok nélkül is” – jelentette ki Zelenszkij.
Az ukrán elnök az X-en azt hangsúlyozta, hogy
„az Egyesült Államok és Oroszország közötti párbeszéd hangneme túlságosan békülékeny.”
„Legyünk őszinték: ez nem fogja megállítani Putyint. Hangnemváltásra van szükség” – jegyezte meg, a Moszkva elleni szankciók szigorítását szorgalmazva.
Zelenszkij egyben kijelentette, hogy megállították a Szumi megyei orosz offenzívát. Oroszország ugyanakkor azt jelentette be, hogy előző nap egy újabb települést foglaltak el a megyében.
Zelenszkij szerint a dél-oroszországi Kurszk megyei ukrán betörés miatt Oroszország kénytelenek volt kettéválasztani a Szumi megyét támadó erőket, és a kurszki ukrán támadás megakadályozta őket a gyorsabb előrenyomulásban Szumi megyeszékhely felé. Mint mondta, Moszkva mintegy 53 ezer katonát csoportosított át Szumi irányába.
Az orosz erők jelenleg mintegy húsz kilométerre tartózkodnak Szumitól. Szombaton bejelentették, hogy elfoglalták Zelenij Kut települést a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.
Az ukrán elnök azt is mondta, hogy az ukrán csapatok fenntartották a védelmi vonalaikat a több mint ezer kilométeres frontvonal teljes hosszán, és hogy az orosz erők nem hatoltak be Dnyipropetrovszk megyébe, amelyet Moszkva szerint június eleje óta támadnak.
Volodimir Zelenszkij a részletek kifejtése nélkül azt is megjegyezte, hogy
Ukrajna „ballisztikus rakéták sorozatgyártásán dolgozik”.
Ripost hírek
