Izrael a teheráni állami televíziót is bombázta

Izrael hétfőn légicsapást mért az iráni állami televízió épületére, ami miatt rövid időre megszakadt a Teheránból sugárzott adás.

Az iráni főváros több szektorában robbanás hallatszott a két ország közötti konfliktus negyedik napján – számol be róla az MTI.

A támadás akkor történt, amikor egy műsorvezető élesen bírálta az adásban Izraelt.

Az iráni média által közzétett videón látni lehetett, amint a műsorvezető a porfelhőben gyorsan elhagyta az emelvényt, közben darabok hullottak a mennyezetről. A csatorna néhány perces megszakítás után folytatta az élő sugárzását.

Teherán „méltatlan tettnek és háborús bűnnek” nevezte a televízió elleni támadást.

„Mindenütt lecsapunk az iráni diktátorra” – jelentette ki Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője koncentrált hatalmára utalva.

Az izraeli légierő péntek délelőtt támadást hajtott végre Irán légvédelmi rendszere és rakétaindító-állásai ellen – közölte a hadsereg szóvivője. Jiszráel Kac védelmi miniszter reggel gratulált a hadseregnek a művelethez.

Az elmúlt órákban az izraeli légierő vadászgépei nagyszabású támadást hajtottak végre az iráni légvédelmi rendszer ellen az ország nyugati részén – közölte az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője, és hozzátette, hogy

a támadásokban több tucat radar és föld-levegő rakétaindító-állomás megsemmisült.

Jiszráel Kac védelmi miniszter gratulált a hadseregnek az Irán elleni hadművelethez. „Az Izrael megsemmisítésének programján dolgozó Forradalmi Gárda parancsnokainak, az iráni hadseregnek és a vezető nukleáris tudósoknak a precíz, célzott likvidálása erős és egyértelmű üzenetet hordoz: meg fogjuk semmisíteni azt, aki Izrael megsemmisítésén munkálkodik” – mondta

„Az izraeli hadsereg folytatni fogja az iráni nukleáris program meghiúsítását és az Izrael elleni fenyegetések elhárítását. Irán egyre nagyobb árat fog fizetni, amennyiben folytatja agresszív tevékenységét”

– tette hozzá.

Izraeli biztonsági forrásból péntek délelőtt azt is közölték, hogy a fő célpontok közé tartozó natanzi nukleáris létesítmény lényegében megsemmisült.

Az izraeli polgári védelmi parancsnokság pedig frissítette iránymutatásait, és bejelentette, hogy már nincs szükség arra, hogy az emberek a védett helyiségek (óvóhelyek) közvetlen közelségében tartózkodjanak. „A lakosok számára már az ország teljes területén nem szükséges a védett helyek közelében maradni” – áll a közleményükben.

Irán több mint száz drónt indított Izrael ellen, megpróbáljuk elfogni őket – jelentette be az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője péntek délelőtt az MTI szerint. A védekezésben az Egyesült Államok is segíti Izraelt.

Az Izraelbe tartó iráni drónokat különböző helyekről indították, köztük Irakból is, ezért megérkezésük pontos ideje nem ismert.

A hadsereg azon dolgozik, hogy még Izraelen kívül elfogja őket

– tette hozzá az IDF szóvivője.

Amerikai vadászgépek segítenek elfogni az iráni rakétákat, a britek egyelőre kimaradnak

Az Egyesült Államok két héttel ezelőtt vadászgépeket vezényelt Jordániába, hogy segítsen elfogni az Iránból indított drónokat és cirkálórakétákat, ahogyan azt az Izraelt célzó előző támadások előtt is tette – közölték Izraelben pénteken az MTI szerint.

Ez az F–15-ös vadászgépekből álló amerikai légi század állandó jelleggel az Egyesült Királyságban állomásozik,

az ebből származó repülőgépeket vetették be Jordániában Irán első, Izrael elleni támadásánál tavaly áprilisban, valamint Izrael második, októberi válaszcsapása után.

Ezúttal az F–15-ösöket modern, kifejezetten az iráni és húszi drónok elfogására kifejlesztett fegyverzettel szerelték fel a korábbi amerikai tapasztalatok alapján. Minden gép huszonegy, kis hatótávolságú rakétát hordoz, amelyek alkalmasak a drónok megsemmisítésére, és ezzel egy-egy gép akár több tucat drónt is képes lelőni egyetlen bevetéssel. A fő kihívást továbbra is az alacsonyan, a felszín közelében repülő drónok észlelése jelenti.

Az említett, korábbi támadásoknál egyébként nemcsak az amerikaiak, hanem más országok is segítettek Izraelnek a védekezésen, például Jordánia és az Egyesült Királyság is. Friss brit sajtóértesülések szerint az utóbbi egyelőre nem terveznek részt venni a védekezésben – számolt be a Reuters.

Óvóhelyeken tartózkodásra szólította fel dolgozóit az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége

Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége felszólította az alkalmazottakat és családtagjaikat, hogy tartózkodjanak biztonságos helyen, óvóhelyeken újabb értesítésig – írta az MTI.

Egy nappal korábban arra utasították az alkalmazottakat, hogy ne hagyják el Tel-Avivot, Jeruzsálemet és Beér-Sevát.

Irán arab közvetítőkön keresztül megüzente: kész tárgyalni, ha az USA kimarad a harcokból. Izraelnek is jelezte, hogy mindkét fél érdeke a konfliktus keretek közt tartása – értesült a Wall Street  Journal.

Izrael folytatja a bombázást mert a földalatti nukleáris célpontokban eddig vélhetően kevés kár esett. Netanjahu addig folytatná a harcokat, amíg meg nem fosztja Iránt az urándúsítás és a ballisztikus rakéták gyártásának képességétől, és közben már az iráni energetikai infrastruktúrát is célba vette.

Teherán időt akar nyerni, s közben azzal fenyeget, hogy gyorsítja az urándúsítást és kiszélesíti a háborút, ha esély sincs új tárgyalásokra. A fordói nukleáris komplexum elpusztításához az izraeli vezetés szerint amerikai bunkerrombolókra van szükség, egy amerikai repülőgép-hordozó el is indult a Perzsa-öböl felé.

Az öböl államai attól tartanak, hogy a háború az energia­-létesítményekre is átterjed, és elszabadul az olajár.. Mielőtt a fegyverek elhalkulnák, vagy éppen még jobban eldurvulnának az ütésváltások, Izrael és Irán most farkasszemet néznek. A katonai fölény Izrael oldalán áll, Iránnak viszont a diplomáciai terén lehet még mozgástere.

 Irán arab közvetítőkön keresztül megüzente: kész tárgyalni Izraellel és Amerikával, feltéve, ha utóbbi kimarad a harcokból.

Irán tárgyalni szeretne – erősítette meg Donald Trump amerikai elnök az iráni tárgyalási szándékról szóló híreket a G7-csúcstalálkozó kanadai helyszínén hétfőn, amikor Mark Carney kanadai miniszterelnökkel találkozott.

Donald Trump megjegyezte, hogy Iránnak azonnal le kellene ülnie tárgyalni; arra a kérdésre ugyanakkor nem válaszolt, hogy az Egyesült Államok valamilyen formában bekapcsolódna-e az izraeli katonai műveletbe. Az amerikai elnök már vasárnap, indulása előtt is tárgyalásokat sürgetett, és reményét fejezte ki, hogy megállapodás születik a harc lezárásáról a Közel-Keleten, de hozzátette, hogy a konfliktust néha végig kell küzdeni. Donald Trump vasárnap, az ABC televíziónak adott nyilatkozatban nyitottságát hangoztatta azon elképzelés iránt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítőként kapcsolódjon be az izraeli-iráni konfliktus megoldására irányuló erőfeszítésekbe. Hozzátette, hogy az orosz államfővel szombaton folytatott mintegy egyórás telefonbeszélgetésén ez is szóba került.

Jichák Hercog izraeli elnök hétfőn, a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban egyhangú álláspontot sürgetett abban hogy biztosítsák, Irán nem juthat atomfegyverhez, és meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok tovább halad saját terveivel.

Az elnök az élő műsorban adott interjúban úgy fogalmazott, hogy aki deeszkalációt akar, annak ki kell vennie Teherán kezéből a nukleáris fegyvert. Megjegyezte, hogy nem nagyon lát lehetőséget közvetlen tárgyalásra Izrael és Irán között, de hozzátette, bizonyos országok hajlandók arra, hogy beszéljenek Iránnal.

Jichák Hercog megismételte, hogy Izraelnek nem volt más választása, mint megindítani a támadást az Irán nukleáris programja által megtestesített közvetlen fenyegetés miatt.

A Kanadában hétfőn kezdődött G7-csúcstalálkozóról szólva az izraeli elnök úgy vélte, hogy a tanácskozáson el kell fogadtatni azt az elképzelést, mely szerint Irán nem juthat atomfegyverhez, valamint azt, hogy a gázai túszok nyerjék vissza szabadságukat.

Amerikai tisztségviselők hétfőn közölték, hogy a Közel-Keleten kialakult katonai konfliktus miatt a Dél-kínai-tengerről átirányítják a Nimitz repülőgép-hordozó vezette harci köteléket. A Nimitz-kötelék eredetileg a csendes-óceáni térségben hónapok óta szolgálatot ellátó Carl Vinson repülőgép-hordozó köteléket váltotta volna, de most mindkét haditengerészeti egység a Közel-Kelet felé veszi majd az irányt.

A Nimitz az Egyesült Államok haditengerészetének legrégebben használt repülőgép-hordozója, 1975-ben állt hadrendbe, és a tervek szerint 2026-ban vonultatják vissza.

A Nimitz Közel-Keletre vezénylésének az Irán körüli konfliktus miatt szimbolikus jelentősége is van, ugyanis 1980-ban a repülőgép-hordozó volt az, amely a teheráni túszválság idején tengeri támogatást nyújtott az amerikai túszok megmentése érdekében indult, de kudarcot vallott, Saskaromnak keresztelt katonai műveletben.