Irán válaszcsapásra készül

Irán megkezdte a válaszcsapások előkészületeit arra az esetre, ha az Egyesült Államok csatlakozna Izraelhez és katonai akciót indítana ellenük. Mindeközben a nemzetközi politika több szereplője is mérlegeli a helyzetet, illetve néhány reagáltak is arra.

Az amerikaiak a közelmúltban olyan csapatmozgásokat hajtottak végre, amelyek arra utalhatnak, hogy támadást indíthatnak Irán ellen (ugyanerre utalnak mindeközben Donald Trump elnök friss nyilatkozatai is). Amerikai sajtóinformációk szerint még az sincs kizárva, hogy az amerikaiak megpróbálhatják lebombázni azt az iráni nukleáris létesítményt, amely eddig nagyjából érintetlenül úszta meg az izraeli támadásokat.

Az Israel Hayom hírportál szerint Irán erre reagálva már megkezdte a katonai előkészületeket. Mint írták, a The New York Times hírszerzésben dolgozó forrásai szerint

Irán felkészült arra, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén tengeri aknákat telepítsen a Hormuzi-szorosba – azzal a céllal, hogy csapdába ejtsék az amerikai haditengerészet hajóit a Perzsa-öböl vizein.
Az amerikai hírszerző ügynökségek információi szerint Irán emellett rakétákat és további katonai eszközöket helyezett el az amerikai létesítmények elleni potenciális támadásokhoz a Közel-Keleten – amelyeket akkor hajthatnak végre, ha Washington valóban úgy dönt, hogy megtámadják Iránt. Továbbá, ha az Egyesült Államok valóban célba veszi Irán fordói nukleáris létesítményét, akkor valószínűsíthető, hogy Irán jemeni húszi szövetségesei újra fogják indítani a Vörös-tengeren áthaladó civil és katonai hajók ellen drón- és rakétatámadásokat (ami jelentős következményekkel járhat a nemzetközi kereskedelemben).

Mindezek mellett pedig arra is lehet számítani, hogy az Irakban és Szíriában működő Irán-barát fegyveres csoportok valószínűleg megkísérelnének támadásokat végrehajtani az ottani amerikai katonai létesítmények ellen.

Ez utóbbit két iráni kormánytisztviselő is megerősítette, akik azt közölték, hogy az iraki létesítmények lennek az első célpontok.

Az amerikai katonai parancsnokok emiatt fokozott biztonsági státuszba helyezték a személyzetet a régió létesítményeiben – beleértve az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában és Szaúd-Arábiában található helyszíneket is. Az Egyesült Államok tisztviselőinek értékelése szerint Iránnak minimális felkészülési időre lenne szüksége ahhoz, hogy megtámadja a térségben lévő amerikai létesítményeket – többek közt abból adódóan, hogy az iráni rakéták számára csapásmérő távolságon belül vannak ezek a helyszínek.

Még Európából is támogathatják az amerikai akciót; az Egyesült Királyságban is rendkívüli ülést hívtak össze
A The New York Times hozzátette: a Pentagon mintegy háromtucatnyi légi utántöltő repülőgépet telepített európai helyszínekre – ezek támogathatják az amerikai katonai létesítményeket védő vadászgépeket, vagy meghosszabbíthatják a bombázók működési hatótávolságát az iráni atomlétesítmények elleni esetleges támadásban.

A Sky News mindeközben arról számolt be, hogy Keir Starmer brit kormányfő szerda délutánra összehívta a miniszterelnöki válságstáb, a COBRA ülését a közel-keleti helyzet miatt.

A COBRA-t rendszerint vészhelyzetekben, például polgári zavargások vagy áradások esetén hívják össze – tették hozzá. Ugyanakkor a brit híroldalnak szakértők azt mondták: nem valószínű, hogy az Egyesült Királyság komolyabb mértékben be akarna avatkozni a közel-keleti konfliktusba (leszámítva például azt, hogy légvédelmi muníciókat adnak át szükség esetén Izraelnek).

Oroszország figyelmeztető jelzést küldött Amerikának

Mindeközben az (Irán szövetségesének számító) Oroszország külügyminisztériuma egy közleményben arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne avatkozzanak be a konfliktusba. A Sky News szerint

a közleményben odáig mentek, hogy figyelmeztették Washingtont: még csak ne is gondolkodjon ilyen akcióban.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökség szerint úgy nyilatkozott: „Ez olyan lépés lenne, amely radikálisan destabilizálná az egész helyzetet.”

Mindeközben a hírügynökség egy külön kommentárban idézte Szergej Nariskint, az orosz külföldi hírszerző szolgálat (SZVR) vezetőjét, aki szerint Irán és Izrael közötti jelenleg kritikus a helyzet (más kérdés, hogy szakértők szerint Oroszország valószínűleg nem fog tudni beavatkozni a konfliktusba).

Irán „totális háborúra” figyelmeztetett

„Az amerikai beavatkozás a totális háború receptje lenne” – közölte Eszmail Bakaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője az al-Dzsazíra pánarab hírügynökséggel ugyancsak a Sky News szerint (nem sokkal korábban az iráni ajatollah is harcot hirdetett, majd egy másik nyilatkozatban arról beszélt, hogy nem adják meg magukat).

Amikor megkérdezték tőle, hogy szerinte az Egyesült Államok képes lenne-e visszafogni szövetségesét, Izraelt, Bakaei, grimaszolt és azt mondta: „Nem igazán.” Majd felhívta a figyelmet arra is, hogy több ezer amerikai katona állomásozik a közeli országokban Irán fegyvereinek hatótávolságán belül.

Oroszország felszólítja az izraeli vezetést, hogy gondolja át döntését, és haladéktalanul szüntesse be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) garanciái és ellenőrzése alatt álló nukleáris létesítmények és telephelyek elleni támadásokat – közölte kedd este az orosz külügyminisztérium, diplomáciai rendezést sürgetve.

„Az izraeli fél által az iráni békés atomlétesítmények ellen folytatott intenzív támadások nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek, elfogadhatatlan veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és a világot nukleáris katasztrófa felé sodorják, amelynek következményei mindenhol érezhetők lesznek, beleértve Izraelt is” – áll az orosz diplomáciai tárca közleményében.

Emellett Oroszország elvárja a NAÜ vezetésétől, hogy lehető legrövidebb időn belül objektív és „nem kozmetikázott” részletes írásos jelentést készítsen NAÜ Kormányzótanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára az izraeli hadsereg által az iráni nukleáris-energetikai komplexum biztonságának okozott károkról, valamint az NAÜ garanciáinak Iránban való alkalmazásáról, beleértve az ott tartózkodó ellenőrök megfélemlítését, akiknek életét halálos veszély fenyegeti.

A tárca szerint világ többségének kemény reagálása az Irán területére mért izraeli csapásokra, a Biztonsági Tanács június 13-i rendkívüli ülésének és a NAÜ Iráni Bizottsága június 16-i rendkívüli ülésének eredményeivel együtt azt mutatja, hogy az izraeli vezetés konfrontatív politikája csak azoknak az államoknak a megértését és támogatását élvezi, amelyek „tényleges tettestársi és konjunkturális megfontolásokból cselekednek”.

„Pontosan ezek a szimpatizánsok kényszerítették az ügynökség vezetését arra, hogy kétértelmű, átfogó értékelést készítsen Irán nukleáris programjáról, aminek hiányosságait kihasználva június 12-én keresztülvitték az NAÜ Kormányzótanácsának részrehajló, Irán-ellenes határozatát, amely szabad kezet adott Nyugat-Jeruzsálemnek, és tragédiához vezetett.”

„Nyilvánvaló, hogy a nyugati tábor arra irányuló kísérletei, hogy manipulálja a globális nukleáris nonproliferációs rendszert, és hogy ezt a nemkívánatos országokkal való politikai számlák rendezésére használja fel, sokba kerülnek a nemzetközi közösségnek, és teljesen elfogadhatatlanok”

– áll a dokumentumban.

Az állásfoglalás értelmében az orosz fél konstatálja az iráni fél egyértelmű nyilatkozatait, amelyek szerint Irán továbbra is elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) iránti kötelezettségvállalásai mellett, és kész a kapcsolatok újrafelvételére az Egyesült Államokkal a lehetséges megoldások kidolgozása érdekében, amelyek minden alaptalan gyanút és előítéletet eloszlatnak Teherán nukleáris programjával kapcsolatban, feltéve, hogy Izrael beszünteti támadásait.

„Moszkva támogatja ezt a hozzáállást, és szilárdan abból indul ki, hogy a keresett rendezés csak diplomáciával és tárgyalásokkal biztosítható. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló célokat, amelyek alapját az NPT-szerződés jelenti, nem lehet agresszióval és ártatlan áldozatok árán elérni”

– áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

Donald Trump feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt, amire a közel-keleti ország legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah azt írta: kezdődhet a támadás Izrael ellen.

Miközben Izrael és Irán az elmúlt napokban egyre súlyosabb harcokat vívott egymással, Donald Trump és Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah az interneten üzent egymásnak. Kedd délelőtt Trump a Truth Social platformon azt állította, hogy „teljes és totális légi fölényt” szereztek Irán felett, majd figyelmeztette Hámeneit: „Pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető.”

„Könnyű célpont, de ott biztonságban van. Nem fogjuk kiiktatni, legalábbis egyelőre nem”

„A türelmünk azonban fogytán van” – figyelmeztetett Trump az utolsó bejegyzésében, majd kiemelte, hogy feltétel nélküli megadást vár el Irántól. Teherán részéről azonban egyelőre semmi sem utal arra, hogy engednének a nyomásnak – sőt, Hámenei több nyelven működő X-fiókjain sorozatban tette közzé: Irán „soha nem fog megalkudni a cionistákkal”.

„Nem fogunk könyörülni a cionistákon” – áll egy bejegyzés fordításában. Egy másik posztban pedig azt írja:

„A Hős Haidarnak nevében kezdődik a harc,
Ali a Zülfikár kardjával visszatér Khaiberhez.”

Irán legfőbb vallási vezetője a támadás megkezdését bejelentő mondatával Ali ibn Abi Tálibra utalt, akit másik néven Haidar-nak is hívnak, melynek jelentése oroszlán, ami a bátorság és hősiesség szimbólumává tette őt a muszlim hagyományban. Leghíresebb kardját Zülfikárnak hívták, amellyel győzelmet aratott az Arab-félszigeten fekvő, erődített zsidó város, Khaiber ostrománál a 7. században.

Irán soha nem fogja megadni magát a nyomásnak – szögezte le Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerdán kiadott közleményében Donald Trump amerikai elnök előző napi, feltétel nélküli megadásra való felszólítására reagálva.

Az MTI szerint Hámenei hangsúlyozta, hogy Iránra nem lehet sem békét, sem háborút rákényszeríteni. „Az értelmes emberek, akik ismerik Iránt, az irániakat és a történelmét, soha nem szólnának ilyen fenyegető stílusban ehhez a néphez, mert az iráni nép nem adja meg magát”– üzente az ajatollah.

A nyilatkozatban, amelyet az iráni állami tévében olvastak be, az ajatollah kijelentette

az Egyesült Államoknak tudnia kell, hogy bármilyen amerikai katonai beavatkozás „kétségtelenül komoly, helyrehozhatatlan károkkal” járna.

Irán legfőbb vezetője legutóbb pénteken szólalt meg ebben a formában nyilvánosan, miután Izrael megindította légicsapásait Irán ellen. Azóta viszont közzétett egy üzenetet a közösségi médiában, amelyben szintén az amerikaiaknak üzent.

Kedden Donald Trump azt írta a Truth Social közösségi oldalon, hogy feltétel nélküli megadást vár el Irántól. Egy másik bejegyzésében, Ali Hámenei ajatollahra utalva az amerikai elnök azt írta, hogy „pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető”. Hozzátette, hogy „könnyű célpont, de biztonságban van – nem fogjuk kiiktatni őt, legalábbis egyelőre”.

Trump egyben óva intett attól, hogy Irán civileket vagy amerikai katonákat vegyen célba, és úgy fogalmazott, hogy „fogytán a türelmünk”.