POLITIK
Trump bevetette a Nemzeti Gárdát.
Los Angeles-ben pénteken kezdődtek a zavargások, amikor a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) szövetségi szervezet ügynökei átfogó műveletet indítottak a kaliforniai nagyvárosban illegális bevándorlók letartóztatására, akiknek egy része bűncselekmény elkövetése miatt már a rendőrség látókörében volt.
A tüntetők a Trump-adminisztráció kitoloncolásra és határőrizet-szigorításra építő bevándorlás-politikája ellen vonultak az utcára. A tömegben a felvételek szerint mexikói és dél-amerikai országok zászlói voltak láthatók, de az Izrael-ellenes tüntetéseken megszokott palesztin zászló is feltűnt.
A kaliforniai nagyváros körzetében a szövetségi bevándorlási hatóság és az együttműködő szövetségi szervek intézkedései nyomán pénteken indult tüntetések vasárnapra részben erőszakossá fajultak. Donald Trump elnök kezdeményezésére a szövetségi kormány átvette a rendelkezést a kaliforniai Nemzeti Gárda egységei felett, és 2000 fegyverest vezényeltek ki a rend helyreállítása érdekében.
Pete Hegseth védelmi miniszter szombaton a tengerészgyalogság egységeinek kivezénylését helyezte kilátásba, amennyiben a zavargások folytatódnak.
Helyi idő szerint vasárap délután több száz fős tömeg gyűlt össze Los Angeles központi részén, és lezárták a nagyvároson keresztül haladó forgalmas autópálya egy részét.
Donald Trump elnök vasárnap az őt kísérő újságíróknak azt mondta, hogy "bármit" hajlandó a helyszínre küldeni annak érdekében, hogy fenntartsák a törvényt és rendet Kaliforniában. Az elnök azt ígérte, hogy az a kaliforniai tisztségviselő, aki akadályozza az illegális bevándorlók kitoloncolását, bűnváddal szembesül majd. Előtte közösségi médiaoldalán ítélte el a bevándorlási hatóság ellen kezdődött zavargást, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a "törvényen kívüli zavargások csak megerősítik az elhatározottságunkat".
Kristi Noem belbiztonsági miniszter vasárnap a zavargásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem fogják megengedni "2020 megismétlődését", ezzel a George Floyd halála után Minnesotából kiindult, országossá vált zavargáshullámra utalt.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnap 50 ezer dollárig terjedő nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segít azonosítani egy maszkos tüntetőt, aki a szombati megmozduláson a hatósági járműveket kődarabokkal dobálta, összetűzésbe keveredett szövetségi hatóság tagjával, valamint „szövetségi tulajdonban okozott kárt”. A férfiról fényképet is közzétettek.
A tüntetők szombaton a Los Angeles megyében fekvő Paramount városban akadályokat emeltek az utcán, gyújtogattak és járműveket rongáltak meg.
(Fotó: MTI/EPA/Allison Dinner)
Los Angeles-ben pénteken kezdődtek a zavargások, amikor a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) szövetségi szervezet ügynökei átfogó műveletet indítottak a kaliforniai nagyvárosban illegális bevándorlók letartóztatására, akiknek egy része bűncselekmény elkövetése miatt már a rendőrség látókörében volt.
A tüntetők a Trump-adminisztráció kitoloncolásra és határőrizet-szigorításra építő bevándorlás-politikája ellen vonultak az utcára.
A tömegben a felvételek szerint mexikói és dél-amerikai országok zászlói voltak láthatók, de az Izrael-ellenes tüntetéseken megszokott palesztin zászló is feltűnt.
Donald Trump amerikai elnök újabb lépést tett szigorú bevándorláspolitikájának megvalósítása felé: elrendelte, hogy a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) legalább 20 000 új rendőrt mozgósítson az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó személyek kitoloncolásának támogatására – közölte a BBC.
A lépés az úgynevezett „Hazatérés Projekt” része, amely a migránsokat önkéntes távozásra ösztönzi, és alternatívát kínál a hatósági kitoloncolással szemben.
Az új irányelv szerint a szövetségi kormány repülőjegyet és 1000 dolláros „kilépési bónuszt” is biztosít azoknak, akik önként hagyják el az országot, és az elnök ígérete szerint ezek az emberek a jövőben legális úton visszatérhetnek az Egyesült Államokba – ellentétben azokkal, akiket kényszerrel toloncolnak ki, mert számukra végleg megszűnik a visszatérés lehetősége.
Trump egy videóüzenetben kiemelte, hogy célja „a lehető legkönnyebbé tenni” az ország elhagyását. A migránsoknak a CBP Home nevű új kormányzati mobilalkalmazáson keresztül kell regisztrálniuk, amelyet a Trump-adminisztráció indított, miután megszüntették a Biden-kormány CBP One nevű appját, amely – Trump szerint – több százezer illegális bevándorlónak nyitott ajtót az Egyesült Államokba.
„Választhatják az önkéntes és könnyebb utat, vagy maradhat a hatósági kitoloncolás, ami kemény és nem kellemes” – fogalmazott az elnök.
A DHS jelenleg 6100 kitoloncolási tisztet és 750 asszisztenst foglalkoztat, de Trump szerint ez nem elegendő,
ezért Trump felszólította a helyi és állami rendvédelmi szerveket, valamint a Nemzeti Gárdát, hogy segítsenek a határellenőrzésben.
Donald Trump már a 2024-es elnökválasztási kampányában is egy hatalmas, tömeges deportálási műveletet ígért, és leszögezte, hogy a migránsok kitoloncolása lesz az egyik fő prioritás, amely során milliókat küldenének haza azok közül, akik „törvénytelenül” tartózkodnak az országban. A most bejelentett intézkedések – köztük a rendőri létszám növelése és az önkéntes kiutazás ösztönzése – ennek a kampányígéretnek az első gyakorlati lépései lehetnek.
Trump adminisztrációja több bírósági akadállyal is szembesült, ugyanis megtámadtak már más kitoloncolási módszereit is az amerikai elnöknek. Többek között azt is, amikor a 18. századi idegen ellenségekről szóló törvényt alkalmazta a venezuelai migránsok kitoloncolására, akiket a kormányzata bandatevékenységgel vádolt. A hónap elején Fernando Rodriguez, az Egyesült Államok kerületi bírója – akit Trump nevezett ki Texasban – úgy ítélte meg, hogy a kormányzati intézkedés „jogellenes” volt.
Az elnök azonban most kiáll az önkéntes kitelepítésről szóló határozata mellett, és továbbra is hangoztatta:
„Az Amerikában illegálisan tartózkodó bevándorlók büntetésekkel nézhetnek szembe, beleértve a jelentős börtönbüntetést, a hatalmas pénzbírságokat, a teljes vagyon elkobzását, a teljes bér letiltását, a szabadságvesztést, valamint a hirtelen kitoloncolást egy, a mi belátásunk szerinti helyen és módon”.
Trump szigorú retorikája, az önkéntes hazatéréshez csatolt „második esély” ígérete, valamint az elítéltek külföldi börtönökbe szállítása mind azt jelzi, hogy a bevándorlás kérdése továbbra is Trump politikájának központi eleme maradt megválasztása után is, a 2025-ös ciklusban.
Ripost hírek
