Hatalmas újabb orosz rakétatámadás egy ukrán nagyvárosban

Orosz rakétatámadások miatt kilencen életüket vesztették és több mint százan sérüléseket szenvedtek a dél-ukrajnai Dnyipro városában – közölte kedden Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki régió katonai kormányzója a Telegramon.

Az egyik rakéta ráadásul egy várakozó személyvonat mellett csapódott be károkat okozva az Odessza és Zaporizzsja között közlekedő szerelvényben – ismertette az ukrán vasúttársaság. Az utasoknak nem esett bántódásuk, számukra pótvonatot biztosítottak Zaporizzsja felé.

A vonat éppen egy ipari terület mellett állt, amely célpontja volt az orosz támadásnak.

Borisz Filatov polgármester szerint a déli órákban a városra zúdított ballisztikus rakéták eltaláltak 19 iskolát, 10 óvodát, egy szakképzőiskolát, egy zeneiskolát, egy népjóléti hivatalt és nyolc egészségügyi létesítményt. Legkevesebb 164-en megsérültek a támadásban – közölte.

A közeli Szamar településén további két ember halt meg és csaknem egy tucatnyian megsebesültek – tette hozzá a regionális kormányzó.

Hágai fejlemények a háború ügyében

Dick Schoof ügyvivő holland kormányfő kedden Hágában bejelentette, hogy Hollandia egy újabb, 175 millió eurós (70 milliárd forint) katonai segélycsomaggal támogatja a kijevi vezetést. Ezen felül közölte, hogy Ukrajnával közösen fognak drónokat gyártani 500 millió euró értékben. Schoof, aki a hágai NATO-csúcs margóján fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, elmondta, hogy

Hollandia radarrendszereket is tervez vásárolni Ukrajna részére drónok elleni védekezéshez.A norvég kormány szintén kedden jelentette be, hogy 6,5 milliárd norvég koronával (223 milliárd forint) támogatja Ukrajna drónbeszerzését.

Kedden kezdődött a kétnapos hágai NATO-csúcstalálkozó, amelyen 32 tagország vezetője és az Európai Unió képviselői vesznek részt. A megbeszélés fő témája a védelmi kiadások emelése, miközben az ukrajnai háború kérdése jelentősen háttérbe szorulhat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök idén a hivatalos egyeztetésekre nem kapott meghívást, így mindössze a holland királyi pár díszvacsoráján vehet részt. Az amerikai és európai álláspont közötti eltérést jól mutatja, hogy míg a katonai szövetség hivatalos programjaiból kimarad, addig Brüsszelben az EU-csúcs egyik kiemelt szereplője lesz.

Június 24–25-én Hágában tartják az idei NATO-csúcstalálkozót, amelyre a szövetség mind a 32 tagállamának vezetője, az Európai Unió, valamint több partnerország is hivatalos meghívást kapott. A tanácskozás középpontjában a védelmi kiadások emelése lesz, míg az ukrajnai háború kérdése jelentősen háttérbe szorulhat.

Az idei csúcstalálkozó egyik legnagyobb változása, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem kapott meghívást a hivatalos egyeztetésekre. Míg az elmúlt két évben díszvendégként vett részt a találkozón, idén csupán a holland királyi pár díszvacsoráján lehet jelen – írja a Reuters.

A lap szerint Mark Rutte NATO-főtitkár igyekszik elkerülni az újabb feszültséget Washingtonnal, különösen a februári Zelenszkij–Trump-összetűzés fényében. Ukrajna szövetségesei tartanak attól, hogy egy konfliktus esetén az Egyesült Államok végleg leállítja a fegyverszállításokat és a hírszerzési együttműködést.

Donald Trump amerikai elnök ukrán partnerével folytatott megbeszélést a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. február 28-án. A megbeszélésen feszült hangulat alakult ki, miután az amerikai elnök tiszteletlennek minősítette Volodimir Zelenszkij viselkedését. Donald Trump kijelentette, hogy az ukrán elnök a harmadik világháborúval játszik, majd a találkozó után egyenesen diktátornak nevezte (Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo)

A katonai szövetség európai tagállamai korábban Ukrajna NATO-tagsága mellett is elkötelezték magukat, amit Donald Trump többször is határozottan elutasított. Michael Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a Biden-kormányzat Ukrajna-stratégiája elhúzódó konfliktushoz vezetett volna, és fokozta volna a világháborús veszélyt.

Az amerikai és európai álláspont közötti törésvonal jól érzékelhető: míg Zelenszkij a katonai szövetség hivatalos programjaiból kimarad, addig Brüsszelben az EU-csúcs egyik kiemelt szereplője lesz.

A BBC értesülései szerint eredetileg arról is szó volt, hogy a tagállami vezetők új stratégiát dolgoznak ki Oroszországgal kapcsolatban, ami végül a NATO-csúcs hivatalos napirendjére nem került fel.

A védelmi kiadások növelését sürgetik

Az egyik legfontosabb napirendi pont a tagállamok védelmi kiadásainak növelése. Donald Trump korábban élesen bírálta az európai szövetségeseket a szerinte elégtelen hozzájárulásuk miatt, sőt újraválasztása után már a NATO-ból való kilépés lehetőségét is felvetette.

Európa a NATO teljes katonai költségvetésének mintegy 30 százalékát állja. A jelenlegi kompromisszumos javaslat szerint a tagállamoknak a GDP-jük 3,5 százalékát kellene a hadseregre fordítaniuk, további 1,5 százalék pedig egyéb védelmi célokra menne, amelyet 2035-ig kellene teljesíteni. A BBC szerint sok tagállamnak még a több mint tíz éve kitűzött 2 százalék teljesítése is kihívást jelent, így az új cél elérése komoly nehézségeket okozhat.

A megállapodás csak akkor válik véglegessé, ha mind a 32 tagállam vezetője jóváhagyja. Spanyolország és Szlovákia már az elmúlt napokban is tiltakozott az 5 százalékos célkitűzés ellen.

Madrid határozottan kérte, hogy a NATO hágai csúcstalálkozójára tervezett közös nyilatkozat legyen rugalmasabb. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök vasárnap közölte, hogy sikeresen megállapodott a NATO-val arról, hogy nem kell a védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára emelnie.

Spanyolország kijelentése azonban újabb vitát robbanthat ki a szövetségen belül. Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn jelezte, hogy Szlovákia – Madridhoz hasonlóan – fenntartja szuverén jogát arra, hogy saját döntése alapján, a maga ütemében növelje védelmi költségvetését. Kijelentette, hogy Szlovákia a jövő évi költségvetésben nem hajlandó növelni a katonai kiadásokat, és a védelmi pénzeket inkább kettős felhasználású fejlesztésekre, például kórházak és utak építésére fordítaná.

Fegyveres őr áll a World Forum konferenciaközpont területén felállított ideiglenes épület előtt Hágában 2025. június 22-én. A központ ad otthont a NATO kétnapos csúcsértekezletének 2025. június 24-én és 25-én (Fotó: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal)

Orbán Viktor: Rázós hetünk lesz

Orbán Viktor miniszterelnök szintén Hágába utazott kedden, hogy a NATO csúcstalálkozóján részt vegyen. A kormányfő már hétfői bejegyzésében jelezte, hogy rázós hét következik, utalva a NATO-csúcstalálkozóra és a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcsra.

A kormányfő szerint a nemzetközi diplomácia egyre keményebb terep, ahol még a szövetségesek között is éles érdekütközések zajlanak.

„Mi békét és biztonságot akarunk, ezért meg akarjuk akadályozni, hogy a NATO és az EU olyan intézményes kapcsolatot alakítson ki Ukrajnával, amely háborút és pénzügyi káoszt hozna a fejünkre”

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

A békepárti álláspont mellett Magyarország a NATO keleti szárnyának megerősítésében is részt vesz. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter június elején, a bukaresti kilencek találkozója után jelentette be, hogy Magyarország hiteles szövetségesként komoly, az ország méretéhez és lehetőségeihez képest kiemelkedő erőfeszítésekkel járul hozzá a NATO tevékenységéhez.

Az orosz hadsereg 97 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen keddre virradó éjjel, az eddigi adatok szerint három ember meghalt, és sokan megsebesültek a támadásban, a harci drónok hat helyszínen célba találtak – közölték katonai és helyhatósági forrásokból származó információk alapján vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az ukrán légierő parancsnokságának kedd reggel a Telegramon közzétett jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 97 csapásmérő és megtévesztő drónnal támadott ukrajnai célpontokat.

A légvédelem 78 célpontot ártalmatlanított, közülük 63 drónt tűzerővel semmisítettek meg, 15-öt pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról. Az orosz drónok 6 helyszínen célba találtak – áll a légierő hivatalos közleményében.

Kedden éjfél körül tömeges dróncsapás érte az északkelet-ukrajnai Szumi megyében található Verhnya Szirovatka-i kistérség egyik települését,

három ember, közöttük egy nyolcéves gyerek meghalt – idézte a megyei rendőrség közleményét az Unian hírügynökség.

További hat ember, köztük három gyermek megsebesült, valamennyiüket kórházba szállították.

A támadásban közel 30 lakóházban és 4 gépkocsiban károk keletkeztek és nagy kiterjedésű tűz ütött ki.

Harkiv területén június 24-én éjszaka hét Sahíd típusú drón becsapódását észlelték, a támadásban öt ember megsebesült – közölte az Ukrajinszka pravda hírportál Ihor Terehov polgármester Telegram bejegyzése alapján.

Az egyik támadóeszköz a földbe csapódott, de nem robbant fel, a többi drón egy családi házas lakóövezetben okozott károkat, illetve megrongálta egy vállalat telephelyét.

Háború keleten és háború délen. Most érezzük igazán, milyen nagy érték a béke és a biztonság. Meg fogjuk őrizni! – írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon kedden délután közzétett videójához, úton Hágába, a NATO-csúcsra.

A videóban a kormányfő arról beszélt, hogy minden háború kockázatot jelent. A modern világban a tőlünk több ezer kilométerre zajló háborúknak is van legalább közvetett hatása az életünkre, ha máshogy nem, hát az energiabiztonságon keresztül, hiszen felveri az olaj, a gáz, az energia árát és így a magyar árszínvonalra is fenyegetést jelent.

Mióta a migráció ellepte Nyugat-Európát, amiből szerencsésen Magyarország kívül tartotta magát, mégis Európában állandó a terrorfenyegetettség. Ha történik valami a Közel-Keleten, azonnal megnő a terrorfenyegetettség mindenhol Európában – tette hozzá Orbán Viktor.

„Ugyan mi migránsmentes övezet vagyunk, de a szomszédunkban ilyen fenyegetettség, terrorfenyegetettség fennáll. Ezt mi sem tekinthetjük ezért nullának. Ilyenkor rendkívüli biztonsági intézkedéseket kell hozni, amit tegnap meg is tettem, és ma már Budapest utcáin, reptereken, forgalmasabb közlekedési csomópontokon ennek lehet is látni a következményeit, megerősített terrorvédelmi intézkedések vannak érvényben” – beszélt a részletekről a kormányfő.