Felfüggeszthetik a kettős állampolgárok magyar állampolgárságát

Az Országgyűlés elfogadta a magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosítását is. A törvény az állampolgárság felfüggesztésének feltételeit és eljárásrendjét állapítja meg az alkotmányos felhatalmazás alapján. Ezzel megteremtették annak a lehetőségét, hogy az állam – végső eszközként – határozott időre felfüggessze azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent. 

Jogok a települések önvédelméhez

Szintén döntöttek a képviselők a helyi önazonosság védelméről szóló javaslatról, ami többféle lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak arra, hogy az önazonosság érvényesítése érdekében jogvédelmi eszközökkel éljenek.

A jogszabály rögzíti, hogy a jogvédelmi eszközök célja a honos települési közösség önvédelmének előmozdítása. Jogvédelmi eszközt a település lakosságszáma, mérete nem kívánt növekedésének, vagy a települési közösség betelepülés miatti összetétel-változásának alakítása és szabályozása érdekében vehetnek igénybe az önkormányzatok.

– mondta egy konzultáción Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

A képviselők megszavazták az állatvédelmi szigorításokról szóló törvényjavaslatot, ami az elmúlt időszakban napvilágot látott megrázó esetek miatt szigorúbban bünteti, ha az állatkínzást ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetése során követik el. De bűncselekménnyé nyilvánítja a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélést. A javaslat tiltja az élő állattal való koldulást, valamint az élő állatok nyereményjáték díjaként való kisorsolását is.

A döntés annak érdekében született, hogy a digitális fizetési lehetőségek egyre szélesebb körben történő elterjedése mellett továbbra is megmaradjon a készpénzes fizetés lehetősége; meghagyva ezzel az állampolgár döntési szabadságát. A törvény a természetes személyek magánjogviszonyaiban, áruk és szolgáltatások vásárlása esetére biztosítja a készpénzhasználat jogát. 

Több személyi döntést is hozott a parlament, így az Alkotmánybíróság elnökének választották Polt Pétert, míg Nagy Gábor Bálintot legfőbb ügyésznek.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A parlament mai ülésén a képviselők titkos szavazáson az Alkotmánybíróság elnökének választották Polt Pétert, aki még májusban nyújtott be Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a lemondását a legfőbb ügyészi tisztségről, miután a kormánypártok alkotmánybírónak jelölték. A megválasztással Polt Péter veszi át az Alkotmánybíróság elnöki posztját Horváth Attilától, aki Sulyok Tamás államfővé választása után elnökhelyettesként vezette a testületet. 

Emellett a parlament alkotmánybírónak választotta Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, akit szintén a kormánypártok jelöltek a posztra. 

A képviselők döntöttek arról, hogy Fazekas Sándort, az agrárminisztérium államtitkárát, a Fidesz képviselőjét választották meg az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének. Erre azért volt szükség, mert Hende Csabát – aki eddig betöltötte az alelnöki posztot – alkotmánybírónak választották meg.

Felkerült a parlament honlapjára Nagy Gábor Bálint szakmai életrajza. Mint ismert, Sulyok Tamás köztársasági elnök őt jelölte a legfőbb ügyész posztjára.

A dokumentumból kiderül, hogy Nagy Gábor Bálint tanulmányait a Helsinki Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. Jogi pályáját 2007-ben, bíróként kezdte a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, majd négy évvel később a Központi Nyomozó Főügyészségre került. A Legfőbb Ügyészségen 2012 óta dolgozik különböző ügyészi beosztásokban, 2013 óta pedig megbízott oktató a Pázmányon.

2024-ben megkapta a Magyar István-díjat, ami „annak az ügyészségi alkalmazottnak adományozható, aki szakmai munkáját hivatástudattal és tartósan magas szakmai színvonalon végzi, vagy az ügyészség eredményes működését jelentős szakmai feladat végrehajtásával előmozdította.”