Az ukrán csatlakozást törölték a NATO napirendjéről

Ukrajna NATO-csatlakozásának kilátásai nem kerülnek említésre a szövetség következő csúcstalálkozóján, amelyre a hónap végén kerül sor – jelentette a Bloomberg. Kijev régóta törekszik az Egyesült Államok vezette szervezet tagságára, amit Oroszország nemzetbiztonsági fenyegetésnek tart.

Az egyoldalas nyilatkozattervezet kizárólag a NATO kiadási céljaival foglalkozik. A dokumentum még változhat.

A hágai csúcstalálkozón állítólag csak egy vacsora lesz a holland királlyal és egy egyetlen munkamegbeszélés. A nyilatkozat és a találkozó „rövidre fogása” állítólag annak érdekében történt, hogy minimalizálják az amerikai elnök, Donald Trump és a NATO többi vezetője közötti esetleges nyilvános nézeteltéréseket.

„A nyilatkozatból kimaradt Ukrajna NATO-csatlakozásának lehetősége” – írta a Bloomberg.

A tavalyi 45 milliárd dollár értékű katonai segítségnyújtási ígéret sem kerül megújításra – tette hozzá a hírügynökség. 2024 júliusában Jens Stoltenberg akkori főtitkár sürgette a szövetség tagjait, hogy többéves kötelezettségvállalást tegyenek a kijevi rezsimnek nyújtott katonai segítségnyújtás folytatására. E program keretében az éves kiadásoknak évente 40 milliárd eurót (45 milliárd dollárt) kellett volna kitenniük.

Idén a NATO-tagállamok várhatóan csak arra kötelezik magukat, hogy 2032-ig GDP-jük legalább 3,5%-át fordítják védelemre, és további 1,5%-ot az infrastruktúra védelmére és a polgári védelmi felkészültség biztosítására. A Bloomberg szerint a szövetség fontolgatja, hogy tagjai a Kijevnek nyújtott katonai segítséget is beszámíthatják a kiadási célokba.

Mark Rutte NATO-főtitkár azt szeretné, ha a csúcstalálkozó „győzelem” lenne Trump számára, aki többször felszólította a blokk tagjait, hogy GDP-jük legalább 5%-át fordítsák védelemre – jelentette a Bloomberg, forrásaira hivatkozva.

Újabb követelést fogalmazott meg Moszkva a béke érdekében, de ezúttal nem Ukrajnához, hanem a NATO-hoz címezve: Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint az ukrajnai háború csak akkor érhet véget, ha a katonai szövetség kivonul a balti államokból. A kijelentés a Kreml álláspontjának szigorodását tükrözi, és ismételten a Nyugatra próbálja hárítani Oroszország helyett az Ukrajnában zajló háború kirobbantását.

„Az ukrajnai háború nem ér véget, amíg a NATO vissza nem vonja csapatait a balti államokból” – ezt jelentette ki nemrég Szergej Rjabkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese a Newsweek szerint.

A magas rangú orosz tisztviselő, aki az Egyesült Államokkal való kapcsolatokért, az atomsorompó-egyezményért és a fegyverzet-ellenőrzésért felel, a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjújában tette ezt a kijelentést.

Rjabkov nyilatkozata a Kreml álláspontjának elmozdulását jelzi, mivel azt sugallja, hogy a konfliktus gyökerei nemcsak Ukrajnában keresendők, hanem a NATO sok-sok évvel ezelőtt lezajlott, keleti bővítésében is.

A NATO jelentős katonai jelenlétet tart fenn a balti államokban, többnemzetiségű harccsoportokkal és dandárokkal Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A katonai szövetség Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után erősítette meg jelenlétét a térségben. A szövetség június 6-i közlésében azt írta, hogy a nyolc harccsoport

„bizonyítja a transzatlanti kötelék erejét és a szövetség szolidaritását, eltökéltségét és képességét bármilyen agresszióval szemben”.

Ráadásul az orosz agresszió miatt Svédország és Finnország is csatlakozott a NATO-hoz, feladva korábbi semlegességüket.

Irreális követelés lehet az, hogy a NATO vonuljon ki a Baltikumból

A Kreml korábban azt követelte, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási törekvéseiről a háború befejezésének feltételeként, ám Rjabkov most úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek a balti államokból is teljesen ki kell vonulnia.

A „Rjabkov külügyminiszter-helyettes: Lehetetlen rendezni a konfliktust, amíg a NATO nem vonul ki” címmel megjelent cikkben a tisztviselő azt állította, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez foglalkozni kell a szerinte alapvető kiváltó okokkal.

„Az amerikai fél részéről gyakorlati lépések szükségesek a közöttünk fennálló, biztonsági téren jelentkező alapvető ellentétek gyökereinek megszüntetésére. […] Ezen okok között a NATO bővítése az előtérben áll. E probléma megoldása nélkül – amely számunkra alapvető és a legélesebb – egyszerűen lehetetlen megoldani a jelenlegi konfliktust az euroatlanti térségben”

– fogalmazott a külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov szerint a NATO keleti bővítése központi szerepet játszik a háborúban. „Figyelembe véve az ukrajnai válság természetét és eredetét – amelyet az előző amerikai vezetés és általában a Nyugat provokált ki – ez a konfliktus természetesen egyfajta próbatételként szolgál, amely próbára teszi Washington szándékainak komolyságát a kapcsolatok rendezésére” – idézték a cikkben a külügyminiszter-helyettest.

A múlt hónapban három, Washington által vezetett tárgyalásokkal kapcsolatos orosz forrás azt nyilatkozta, hogy Putyin egyik feltétele a háború lezárásához az, hogy a nyugati vezetők írásban vállalják: megállítják a NATO keleti bővítését. Egy magas rangú orosz forrás a Kreml legfelsőbb szintű gondolkodásához közel állóként így nyilatkozott: „Putyin kész a békére, de nem minden áron.” Egy másik forrás szerint „Putyin szigorította álláspontját”.

Szergej Rjabkov a TASZSZ-nak így nyilatkozott: „Trump visszatérése a Fehér Házba, valamint az ukrajnai válság politikai és diplomáciai rendezése iránti elkötelezettségének kijelentése óvatos optimizmusra ad okot az amerikai kapcsolatok normalizálása szempontjából, és tágabb értelemben is. Ebben a szellemben tartott az orosz és az amerikai elnök négy telefonbeszélgetést is. Orosz részről kifejezték hálájukat az Egyesült Államoknak, amiért támogatta az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások újraindítását, amelyeket az ukrán fél 2022-ben megszakított.”

„De Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin megerősítette annak alapelvét, hogy a konfliktus okait politikai és diplomáciai eszközökkel kell megszüntetni. Enélkül nem lehet hosszú távú békét biztosítani – és konkrétan: ki kell zárni annak lehetőségét, hogy az ukrán fegyveres erők kihasználják a szünetet az erőik pihentetésére és átcsoportosítására”

– tette hozzá a külügyminiszter-helyettes.

Ukrajnával szemben is olyan ultimátumokat támasztottak korábban, amelyek irreálisak számukra

Mint arról beszámoltunk, Moszkva az isztambuli orosz–ukrán tárgyalások második fordulóján adta át Kijevnek a háború lezárására vonatkozó memorandumát, amely teljesen irreális feltételeket támaszt Kijevvel szemben a háború befejezése érdekében, és egyetlen lépéssel sem visznek közelebb a háború befejezéséhez.

A főbb pontokat az orosz állami média, a RIA Novosztyi hozta nyilvánosságra: a Krím, valamint a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület nemzetközi jogi elismerése Oroszország részeként; Ukrajna semlegességének kinyilvánítása, bármilyen katonai szövetséghez való csatlakozás elutasítása; más államok katonai tevékenységének tilalma Ukrajnában; Ukrajna atommentes státusza; az ukrán fegyveres erők létszámának korlátozása; az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldása.