Az oroszok terrortámadásnak tartják az ukránok legújabb akcióit

Terrorcselekménynek minősítette az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nyomozati főosztálya a vasútvonalak és a hídszerkezetek vasárnapi felrobbantását a brjanszki és a kurszki régióban, amelyet ukrán utasításra hajtották végre – közölte kedden Szvetlana Petrenko, a hatóság képviselője.

Petrenko szerint nyilvánvaló, hogy a terrorista csoportok „a kijevi rezsim utasítására, maximális pontossággal úgy tervezték meg a támadást, hogy az több száz békés polgár életét fenyegesse”. A robbantások következtében hét ember életét vesztette, 113-an pedig megsérültek, köztük gyermekek is – írja az MTI.

A szóvivő kilátásba helyezte, hogy az SZK az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) operatív támogatásával azonosítani fogja és büntetőjogi felelősségre fogja vonni a terrortámadás szervezőit és végrehajtóit.

Az FSZB kedden közölte, hogy letartóztatott egy feodosziai illetőségű férfit, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából házi készítésű, 1,2 kilogramm robbanóanyagból, elektromos detonátorból, improvizált rádiójel-vevőből és rádióelektronikus adóból álló, fél kilogramm szöggel megtöltött pokolgépet rejtett el Szevasztopol Balaklavai kerületében.

A gyanúsított ellen, aki maga lépett kapcsolatba az SZBU-val, hazaárulás címén indítottak eljárást.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Közlésük szerint pilóta nélküli repülőszerkezetek csapásai több mint 700 ezer ember áramellátását szakították meg Zaporizzsja és Herszon megye több mint 600 településén.

Délutáni bejelentés szerint Berdjanszkba visszatért az áram, és Melitopolban is folynak a helyreállítási munkálatok.

A moszkvai védelmi minisztérium kedden bejelentette, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Andrijivka települést az ukrajnai Szumi megyében.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, és a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1500 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy rádióelektronikai gyárat, több drónösszeszerelő és -indító létesítményt, több lőszer- és hadfelszerelés-raktárt, 23 páncélozott harcjárművet, hét amerikai JDAM irányított légibombát, két HIMARS-rakétát továbbá 199 repülőgép típusú drónt.

2022 és 2023 után kedden reggel harmadszor is csapást mért a Krími hídra az Ukrán Biztonsági Szolgálat. A robbantásról látványos videót is közzétettek a közösségi médiában.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden reggel különleges műveletet hajtott végre, amelynek keretében harmadszor is csapást mért a Krími hídra – ezúttal a víz alatt. A művelet megtervezése és végrehajtása több hónapig tartott – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az SZBU közleménye szerint a nemzetbiztonsági szolgálat hajnali 4:44-kor aktiválta azokat a víz alatti robbanószerkezeteket, amelyeket a híd tartóoszlopai alá helyeztek el. Az SZBU adatai szerint az 1100 kilogramm TNT-vel egyenértékű robbanóanyag jelentős károkat okozott a híd szerkezetében a víz alatti szinten. A robbantás következtében a híd válságos állapotba került.

Az SZBU hangsúlyozta, hogy a műveletet gondosan tervezték meg, így annak végrehajtása nem követelt civil áldozatokat. A tervezést és az akció koordinálását személyesen Vaszil Maljuk vezérőrnagy, az SZBU vezetője irányította.

„Az Orosz Föderáció egyetlen illegális létesítményének sincs helye államunk területén. Ezért a Krími híd teljesen jogszerű célpont, különösen figyelembe véve, hogy az ellenség logisztikai útvonalként használta csapatai ellátására. A Krím Ukrajna része, és az elfoglalás minden formája kemény válaszunkat fogja kiváltani”

– közölte Vaszil Maljuk.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat vasárnap Oroszország területén hajtott végre nagyszabású akciót, amikor nagy hatótávolságú bombázókra mért csapást az ország öt légi támaszpontján. A másfél évig tervezett műveletben ukrán források szerint 41 orosz nehézbombázó semmisült meg.

A legtávolabbi támaszpont, amire csapást mértek a Belaja légi bázis volt, mintegy 4800 kilométerre az orosz–ukrán határtól.

Ukrán állítások szerint a Pókháló hadművelet nevet viselő akcióval 7 milliárd dolláros kárt okoztak Oroszországnak, ráadásul a veszteség helyrehozhatatlan. Szerhij Kuzan biztonságpolitikai szakértő szerint „a károk mértéke olyan nagy, hogy az orosz hadiipar jelenlegi állapotában valószínűleg nem lesz képes helyreállítani ezeket a repülőgépeket a közeljövőben”. Hangsúlyozta, hogy az érintett stratégiai rakétahordozó bombázók – a Tu–95, Tu–22 és Tu–160 típusok – már nincsenek gyártásban. Megjavítani őket nehéz, pótolni pedig lehetetlen. A szuperszonikus Tu–160-as elvesztését különösen érzékeny veszteségnek nevezte. „Ma az orosz légierő nem csupán a két legritkább repülőgépét veszítette el, hanem valójában két egyszarvút a csordából” – fogalmazott Kuzin.

A jelentések szerint a művelet előkészítése 18 hónapot vett igénybe: kis méretű drónok tucatjait csempészték be Oroszországba, amelyeket speciálisan átalakított teherautók rejtett rekeszeiben tároltak, majd legalább négy különböző, egymástól több ezer kilométerre lévő helyszínre szállították, ahonnan távolról indították őket a közeli légibázisok felé.

Ukrajna jelentős bravúrt hajtott végre múlt vasárnap az oroszokkal szemben, amikor Oroszország saját területéről kiindulva mért csapást az orosz légierő stratégiai bombázóira. A BBC szerint azonban a hadművelet fizikai jelentőségén túl legalább annyira fontos az az üzenet, amit ez az akció közvetít: Ukrajna még mindig harcban áll, és még nem veszítette el ezt a háborút.

Ukrajna vasárnap nagy hatótávolságú bombázókra mért csapást Oroszország-szerte. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által szervezett kiterjedt dróntámadásban – amely a háború eddigi legnagyobb kárt okozó dróntámadása – négy oroszországi légi támaszpont érintett. A másfél évig tervezett műveletben ukrán források szerint 41 orosz nehézbombázó semmisült meg. A legtávolabbi támaszpont, amire csapást mértek a Belaja légi bázis volt, közel 4800 kilométerre az orosz-ukrán határtól.

A BBC megjegyezte, hogy ugyan nem lehet ellenőrizni az ukrán állításokat, miszerint a támadások 7 milliárd dollár  (Az NBC News szerint 2 milliárd) kárt okoztak Oroszországnak, de az egyértelmű, hogy a „Pókháló-hadművelet” látványos propagandagyőzelem volt. Az ukránok már most más jelentős katonai sikerekhez hasonlítják az akciót, amelyek azóta történtek, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított: ilyen volt például a Fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajójának, a Moszkvának az elsüllyesztése, valamint a Kercsi hídon történt robbantás 2022-ben, illetve a szevasztopoli kikötő elleni rakétatámadás a következő évben.

Az ukrán nemzetbiztonság szolgálat, az SZBU által szervezett hadművelet azonban az eddigi legkidolgozottabb teljesítmény.

A jelentések szerint a művelet előkészítése 18 hónapot vett igénybe: kis méretű drónok tucatjait csempészték be Oroszországba, amelyeket speciálisan átalakított teherautók rejtett rekeszeiben tároltak, majd legalább négy különböző, egymástól több ezer kilométerre lévő helyszínre szállították, ahonnan távolról indították őket a közeli légibázisok felé.

„A világon még egyetlen hírszerzési művelet sem hajtott végre ilyesmit. (…) Ezek a stratégiai bombázók képesek hosszú hatótávolságú csapásokat mérni ránk. Mindössze 120 van belőlük, és mi 40-re mértünk csapást. Ez egy hihetetlen szám”

– mondta Szerhij Kuzan biztonságpolitikai elemző az ukrán állami televíziónak.

A szakértő szerint „a károk mértéke olyan nagy, hogy az orosz hadiipar jelenlegi állapotában valószínűleg nem lesz képes helyreállítani ezeket a repülőgépeket a közeljövőben”. Hangsúlyozta, hogy az érintett stratégiai rakétahordozó bombázók – a Tu–95, Tu–22 és Tu–160 típusok – már nincsenek gyártásban. Megjavítani őket nehéz, pótolni pedig lehetetlen. A szuperszonikus Tu–160-as elvesztését különösen érzékeny veszteségnek nevezte. „Ma az orosz légierő nem csupán a két legritkább repülőgépét veszítette el, hanem valójában két egyszarvút a csordából” – fogalmazott Kuzin.

A fizikai károkon túl döntő jelentőségű üzenetet is közvetít

A BBC cikke hangsúlyozta, hogy a fizikai károkon túl – amelyek valós mértéke lehet kisebb vagy nagyobb, mint amit az elemzők feltételeznek – a Pókháló-hadművelet egy másik, döntő jelentőségű üzenetet is közvetít, nemcsak Oroszország, hanem Ukrajna nyugati szövetségesei felé is: Ukrajna még nem vesztette el ezt a háborút. Szvjatoszlav Homenko, a BBC ukrán szolgálatának újságírója felidézett egy nemrég történt beszélgetést egy kijevi kormánytisztviselővel. A tisztviselő csalódottságának adott hangot:

„A legnagyobb probléma, hogy az amerikaiak meggyőzték magukat arról, hogy már elvesztettük a háborút. És ha ebből indulnak ki, minden más döntés is ebből következik.”