Az oroszok határozott üzenetet küldtek Izraelnek

Oroszország felszólítja az izraeli vezetést, hogy gondolja át döntését, és haladéktalanul szüntesse be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) garanciái és ellenőrzése alatt álló nukleáris létesítmények és telephelyek elleni támadásokat – közölte kedd este az orosz külügyminisztérium, diplomáciai rendezést sürgetve.

„Az izraeli fél által az iráni békés atomlétesítmények ellen folytatott intenzív támadások nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek, elfogadhatatlan veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és a világot nukleáris katasztrófa felé sodorják, amelynek következményei mindenhol érezhetők lesznek, beleértve Izraelt is” – áll az orosz diplomáciai tárca közleményében.

Emellett Oroszország elvárja a NAÜ vezetésétől, hogy lehető legrövidebb időn belül objektív és „nem kozmetikázott” részletes írásos jelentést készítsen NAÜ Kormányzótanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára az izraeli hadsereg által az iráni nukleáris-energetikai komplexum biztonságának okozott károkról, valamint az NAÜ garanciáinak Iránban való alkalmazásáról, beleértve az ott tartózkodó ellenőrök megfélemlítését, akiknek életét halálos veszély fenyegeti.

A tárca szerint világ többségének kemény reagálása az Irán területére mért izraeli csapásokra, a Biztonsági Tanács június 13-i rendkívüli ülésének és a NAÜ Iráni Bizottsága június 16-i rendkívüli ülésének eredményeivel együtt azt mutatja, hogy az izraeli vezetés konfrontatív politikája csak azoknak az államoknak a megértését és támogatását élvezi, amelyek „tényleges tettestársi és konjunkturális megfontolásokból cselekednek”.

„Pontosan ezek a szimpatizánsok kényszerítették az ügynökség vezetését arra, hogy kétértelmű, átfogó értékelést készítsen Irán nukleáris programjáról, aminek hiányosságait kihasználva június 12-én keresztülvitték az NAÜ Kormányzótanácsának részrehajló, Irán-ellenes határozatát, amely szabad kezet adott Nyugat-Jeruzsálemnek, és tragédiához vezetett.”

„Nyilvánvaló, hogy a nyugati tábor arra irányuló kísérletei, hogy manipulálja a globális nukleáris nonproliferációs rendszert, és hogy ezt a nemkívánatos országokkal való politikai számlák rendezésére használja fel, sokba kerülnek a nemzetközi közösségnek, és teljesen elfogadhatatlanok”

– áll a dokumentumban.

Az állásfoglalás értelmében az orosz fél konstatálja az iráni fél egyértelmű nyilatkozatait, amelyek szerint Irán továbbra is elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) iránti kötelezettségvállalásai mellett, és kész a kapcsolatok újrafelvételére az Egyesült Államokkal a lehetséges megoldások kidolgozása érdekében, amelyek minden alaptalan gyanút és előítéletet eloszlatnak Teherán nukleáris programjával kapcsolatban, feltéve, hogy Izrael beszünteti támadásait.

„Moszkva támogatja ezt a hozzáállást, és szilárdan abból indul ki, hogy a keresett rendezés csak diplomáciával és tárgyalásokkal biztosítható. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló célokat, amelyek alapját az NPT-szerződés jelenti, nem lehet agresszióval és ártatlan áldozatok árán elérni”

– áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

• A konfliktus legrosszabb forgatókönyve szerint Irán kiléphet az atomsorompó-egyezményből, és gyorsított tempóban fegyverfejlesztésbe kezd, majd heteken belül az első nukleáris tesztet is végrehajtják. Teherán a Koreai-félszigethez hasonló „immunitási zónába” lép, és az atomkockázat veszélye miatt gyakorlatilag támadhatatlanná válik. Az Egyesült Államok – minden fenyegetése ellenére – nem lép közbe, amellyel lényegében engedélyt adnak Iránnak az atomfegyver fejlesztésére. A térség nukleáris fegyverkezési versenybe kezd, így Szaúd-Arábia, Egyiptom, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek saját arzenált akar.

Donald Trump feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt, amire a közel-keleti ország legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah azt írta: kezdődhet a támadás Izrael ellen.

Miközben Izrael és Irán az elmúlt napokban egyre súlyosabb harcokat vívott egymással, Donald Trump és Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah az interneten üzent egymásnak. Kedd délelőtt Trump a Truth Social platformon azt állította, hogy „teljes és totális légi fölényt” szereztek Irán felett, majd figyelmeztette Hámeneit: „Pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető.”

„Könnyű célpont, de ott biztonságban van. Nem fogjuk kiiktatni, legalábbis egyelőre nem”

„A türelmünk azonban fogytán van” – figyelmeztetett Trump az utolsó bejegyzésében, majd kiemelte, hogy feltétel nélküli megadást vár el Irántól. Teherán részéről azonban egyelőre semmi sem utal arra, hogy engednének a nyomásnak – sőt, Hámenei több nyelven működő X-fiókjain sorozatban tette közzé: Irán „soha nem fog megalkudni a cionistákkal”.

„Nem fogunk könyörülni a cionistákon” – áll egy bejegyzés fordításában. Egy másik posztban pedig azt írja:

„A Hős Haidarnak nevében kezdődik a harc,
Ali a Zülfikár kardjával visszatér Khaiberhez.”

Irán legfőbb vallási vezetője a támadás megkezdését bejelentő mondatával Ali ibn Abi Tálibra utalt, akit másik néven Haidar-nak is hívnak, melynek jelentése oroszlán, ami a bátorság és hősiesség szimbólumává tette őt a muszlim hagyományban. Leghíresebb kardját Zülfikárnak hívták, amellyel győzelmet aratott az Arab-félszigeten fekvő, erődített zsidó város, Khaiber ostrománál a 7. században.

Reza Pahlavi, Irán utolsó sahjának (vagyis királyának) legidősebb fia és trónörököse kedden videóüzenetben szólította fel az iráni állampolgárokat, hogy „vegyék vissza Iránt”.

„Az Iszlám Köztársaság a végéhez ért, és az összeomlás folyamatában van. Hámenei, mint egy rémült patkány, elbújt a föld alá, és elveszítette az irányítást” – jelentette ki Reza Pahlavi, utalva az iráni ajatollahra.

Beszédében a trónörökös – aki jelenleg száműzetésben él az Egyesült Államokban – a rezsim bukását visszafordíthatatlannak nevezte, és történelmi fordulópontként jellemezte ezt a pillanatot az iráni nép számára. „A jövő fényes, és együtt túljutunk ezen az éles történelmi kanyaron. Ezekben a nehéz napokban a szívem minden védtelen állampolgárral van, akiket Hámenei háborús uszítása és tévképzetei miatt ért kár vagy szenvedés” – mondta.

Pahlavi, aki régóta egy szekuláris, demokratikus Iránért kampányol, elkerülhetetlennek és szükségesnek nevezte a rezsim bukását. Bár hivatalos politikai szerepet nem tölt be, a külföldön élő iráni ellenzék jelentős része, valamint egyre több változást követelő fiatal iráni is fontos szimbólumként tekint rá. Az Iszlám Köztársaságot olyan rendszernek írta le, amely „46 éve háborút folytat az iráni nemzet ellen”, és hangsúlyozta, hogy az elnyomásra épülő biztonsági apparátusa darabjaira hullik – írja a Jerusalem Post.

„Most már csak egy országos felkelés kell ahhoz, hogy véget vessünk ennek a rémálomnak – egyszer s mindenkorra”

– mondta.

A trónörökös felszólította az ország minden polgárát, hogy vonuljanak utcára, és követeljenek változást. A poszt-rezsim korszak esetleges instabilitásával kapcsolatos aggodalmakra reagálva Pahlavi igyekezett megnyugtatni a lakosságot, nyomatékosítva, hogy az ellenzék rendelkezik tervvel az ország jövőjére vonatkozóan.

„Irán nem fog polgárháborúba vagy káoszba süllyedni. Felkészültünk a rezsim bukása utáni első száz napra, az átmeneti időszakra, valamint egy nemzeti és demokratikus kormány megalakítására – az iráni nép által és az iráni népért”

– hangsúlyozta Reza Pehlavi.

Üzenetének egy részét a hadsereg, a rendőrség és az állami alkalmazottak felé is intézte, akik közül sokan – elmondása szerint – az utóbbi napokban megkeresték őt.

„Ha a nép mellé álltok, nemcsak az életeteket menthetitek meg, hanem részesei lehettek Irán jövőjének felépítésében is”

– fogalmazott a trónörökös, aki beszédét az egység és remény üzenetével zárta: „egy szabad és virágzó Irán áll előttünk. Találkozzunk hamarosan. Éljen Irán! Éljen az iráni nemzet!”

Hogyan jutott el Irán a 20. században a sah rendszerétől az ajatollahok uralmáig?

A 20. század elején Irán gyenge, megszállásokkal sújtott ország volt, ahol a sah uralma csak névleges volt. 1921-ben Reza Khán, brit támogatással, katonai puccsal átvette a hatalmat, majd 1925-ben sah lett, modernizációs programot indított, diktatórikus eszközökkel. Az ország infrastrukturálisan és iparilag fejlődött, de a társadalmi és politikai reformok hiányoztak, a síita klérus és a hagyományos társadalmi rétegek ellenálltak – írja Máthé Áron a Huszárvágás Blogon.

1941-ben a britek és a szovjetek megszállták az országot, Reza sah lemondott, fia, Mohammed Reza Pahlavi követte. Az 1950-es években Mohammed Moszaddeg miniszterelnök megpróbálta államosítani az olajipart, de a CIA és a britek puccsal eltávolították. Ezután a sah egyszemélyi uralmat épített ki.

1963-ban elindult az úgynevezett Fehér Forradalom, gazdasági és társadalmi reformokkal. Bár sikeres volt gazdaságilag, sok társadalmi réteget hátrányosan érintett, főleg a parasztságot, akik tömegesen vándoroltak a városokba, identitás és biztonság nélkül. A vallási vezetők, köztük Khomeini ajatollah, egyre népszerűbbé váltak az elidegenedett tömegek körében. A sah diktatúrája, a politikai elnyomás, a társadalmi feszültségek és a korrupció együttesen forradalmi hangulatot teremtettek. 1978-ra a sah súlyosan megbetegedett, Khomeini pedig karizmatikus vezetővé vált. 1979-ben az iszlám forradalom elsöpörte a monarchiát, a sah elmenekült, és megalakult az iszlám köztársaság Khomeini vezetésével, amelyet Pahlavi a napjainkban akar megdönteni.