Az eddigi legnagyobb éjszakai légicsapás Ukrajna ellen

Oroszország az éjszaka folyamán a háború kezdete óta a legnagyobb légitámadását hajtotta végre Ukrajna ellen – közölte vasárnap az ukrán légierő kommunikációs igazgatója.

A tájékoztatás szerint Oroszország összesen 537 légi fegyvert vetett be, köztük 477 felfegyverzett drónt és csali drónt, valamint 60 rakétát. Ezekből 249-et lelőttek, 226-ot pedig elektronikus zavarással hatástalanítottak.

Jurij Ignat, az ukrán légierő kommunikációs vezetője az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a támadás – a drónok és különféle rakétatípusok együttes számát tekintve – a legnagyobb méretű volt 2022 februárja, a háború kezdete óta. Elmondása szerint a támadások több régiót érintettek, köztük Nyugat-Ukrajnát is, távol a frontvonalaktól. Az ukrán légierő egy nyugati partnerektől kapott F-16-os harci repülőgépe lezuhant, miután légicélok leküzdése során megsérült. A pilóta életét vesztette.

A herszoni területen egy ember életét vesztette dróntámadásban Olekszandr Prokudin kormányzó tájékoztatása szerint.

Oleh Szinyehubov, a harkivi terület kormányzója arról számolt be, hogy egy ember meghalt egy autót ért dróntalálatban. A cserkaszi területen hat ember, köztük egy gyermek sérült meg a kormányzó közlése szerint.

A lvivi területen nagy tűz ütött ki egy drohobicsi ipari létesítményben egy dróntámadás után, és ez a város egyes részein áramkimaradást okozott.

Oroszország dróncsapást mért a dél-ukrajnai Odessza városára, a támadás következtében az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét és 17-en sérültek meg, köztük három gyerek – közölte Oleh Kiper, a megye kormányzója.

Oleh Kiper megyei kormányzó szerint az Odessza vároát ért támadás miatt ketten életüket veszítették, a sérültek közül hárman súlyos állapotban vannak. A déli Herszon megyei kormányzói hivatal tájékoztatója szerint az orosz erők tüzérségi tüzet nyitottak Bilozerka településre is, ahol egy 47 éves férfi megsebesült. A megyei hatóságok közlése szerint előző nap egy ember halt meg és három szenvedett sérüléseket.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 23 Sahíd csapásmérő és különféle típusú megtévesztő drónnal támadta Ukrajna területét, a légvédelem ezek közül 22-őt semlegesített.

Az ukrán vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 1 millió 18 ezret. Pénteken az ukrán erők megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett négy orosz repülőgépet, egy harckocsit, 35 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 237 drónt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon közölte, hogy szombatra virradóan megsemmisítettek három orosz helikoptert és egy Pancir-Sz1 típusú önjáró légvédelmi rendszert az orosz megszállás alatti Krím félszigeten lévő Kirovszke katonai repülőtéren. Az ukrán katonai hírszerzésnél pedig azt közölték az Ukrajinszka Pravda hírportállal, hogy csapásmérő drónokkal támadást hajtottak végre szombaton az oroszországi Brjanszk városában lévő katonai létesítmények ellen. Hozzátették, hogy még folyamatban van a művelet következményeinek felmérése.

Andrij Szibiha külügyminiszter a Fair Play elnevezésű kijevi konferencián, amelyet az Oroszország elleni további szankciók bevezetésének szenteltek, felszólította Ukrajna nyugati partnereit, hogy ne csupán a befagyasztott orosz vagyon kamatait, hanem magukat az eszközöket is használják fel fegyverek vásárlására Ukrajna számára, az ország újjáépítésére, valamint befektetésekre az ukrán védelmi szektorban.

„Eljött az ideje, hogy a kamatok felhasználásáról áttérjünk az eszközök felhasználására, és ezeket az összegeket fegyverek beszerzésére, az ukrán védelembe történő befektetésre, valamint Ukrajna újjáépítésére fordítsuk” – jelentette ki a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent egész Európára és az euroatlanti térségre nézve, ezért határozott és erőteljes döntésekre szólított fel az orosz agresszió megállítása érdekében. „Ahhoz, hogy megállítsuk Oroszországot, rendkívüli és bátor döntéseket kell hoznunk. Ezek alapját az egységünk és a partnereinktől Ukrajnának nyújtott támogatások képezik” – mondta. Szibiha szavai szerint Hágában, a NATO-tagállamok külügyminisztereivel folytatott legutóbbi megbeszélésen azt tapasztalta, hogy „egyre nő a megértés az Oroszországból fakadó fenyegetésekkel kapcsolatban”.

Andrius Kubilius uniós védelmi biztos szerint el kell kezdeni felállítani egy milliós drónsereget arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Európát – írja a Sky News. A politikus szavainak hátterében azok a katonai hírszerzői jelentések állnak, amelyek szerint fennáll a veszélye annak, hogy NATO-tagországot támadjanak az oroszok a következő öt év során.

Kubilius szerint ezért már most el kell kezdeni a felkészülést erre az eshetőségre, hogy

„Oroszország körülbelül 5 millió drónnal rendelkezhet” 2029-re. 

„Ezért nekünk nagyobb kapacitásra van szükségünk ahhoz, hogy felülkerekedjünk” – mondta el Kubilius a Sky News-nak adott interjúban aki ezzel egyúttal arra is figyelmeztetett: amennyiben Putyin elnök elrendel egy hasonló támadást, akkor Európának egy harcedzett orosz hadsereggel kell szembe néznie, amely drónok milliót lesz képes bevetni.

Az ukrajnai háború forradalmat hozott a drónhadviselés terén a Sky News szerint, a technológiát ugyanis az ukrán fél is hatékonyan alkalmazza, a portál becslései szerint az orosz veszteségek 80 százalékáért már a dróntámadások a felelősek.

Az orosz hadsereg összesen nyolc rakétát és 363 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen péntekre virradó éjjel, többen megsebesültek a támadásban, három helyszínen célba találtak a csapásmérő eszközök, nyolc esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat – közölték katonai és helyhatósági források információi alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának a Telegramon közzétett pénteki jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg két Kinzsal típusú ballisztikus, valamint hat szárnyasrakétával és 363 csapásmérő, illetve megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat.

A légvédelem hat rakétát lelőtt, emellett 359 drónt tűzerővel, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével sikerült ártalmatlanítani.

Az orosz csapásmérő eszközök három helyszínen célba találtak, a lezuhanó roncsok nyolc esetben okoztak károkat. A légicsapás fő célterülete a Hmelnickij régióban található Sztarokosztyantiniv környéke volt.

Négy ember megsebesült az orosz támadások következtében a Dnyipropetrovszki régióbeli Nikopoli járás területén – jelentette hivatalos Telegram-csatornáján Szerhij Liszak katonai kormányzó. A támadások következtében megrongálódott egy járóbeteg-szakrendelő, egy közigazgatási épület, három lakóház, egy üzlet, egy piac, egy autó és egy elektromos távvezeték.

Június 27-én éjjel az orosz csapatok drónokkal és rakétákkal támadták Kijev régiót, egy embert megsebesült – közölte az Ukraijinszka Pravda hírügynökség Mikola Kalasnik katonai kormányzó Telegram bejegyzése nyomán. Az ukrán főváros környékén három helyszínről jelentettek károkat, de kritikus infrastrukturális létesítmények nem rongálódtak meg.

Az Ukrajna déli részén, a frontvonal közelében fekvő Zaporizzsjára legkevesebb hat dróncsapást mért az orosz hadsereg – tette közzé Telegram-csatornáján Ivan Fedorov régióbeli katonai kormányzó. Egy iparvállalat épületeiben és egy garázsszövetkezet területén keletkeztek károk, de a támadásban senki sem sebesült meg – jegyezte meg a régió vezetője.

Oroszország olyan mennyiségben foglalt el területeket 2025 májusában, amire a háború első éve, 2022 óta nem volt példa – írja a Die Welt. A német lap szerint Ukrajnának mindenféle szempontból rosszul áll a helyzete jelenleg. Cikkükben vázoltak három lehetséges forgatókönyvet is azzal kapcsolatban, hogy jelen állás szerint mik a konfliktus lehetséges végkimenetelei.

Miközben a világ szeme a Közel-Keletre szegeződik, Moszkva eszkalálja agresszív háborúját Ukrajnában. Kijev két fronton is nyomás alatt áll. A háború kimenetelét tekintve most három forgatókönyv lehetséges – de az egyik jóval valószínűbb, mint a másik kettő – kezdi cikkét a Die Welt, amely emlékeztetett arra is, hogy a hét elején súlyos orosz légicsapások érték Ukrajnát, többek közt Kijevet is kedden (az utóbbi csapásnak legalább 22 halottja és 130 sebesültje volt a későbbi adatok szerint).

Emlékeztetettek arra is, hogy mindeközben a politikai fronton sem alakult kedvezően a helyzet Ukrajna számára: Volodimir Zelenszkij a G7-ek csúcstalálkozóján Donald Trumppal akart tárgyalni a háborúról és a Moszkva elleni szankciókról, de az amerikai elnök idő előtt távozott az eseményről, így nem került sor a találkozóra. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai elnök eközben arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin közvetíthetne Irán és Izrael konfliktusában, és azt is közölte, hogy Oroszországot vissza kellene venni a G8-ak közé.

A német lap szerint mindeközben nem csak politikai szinten, a frontvonalakon is rosszul alakul Ukrajna számára a helyzet. Ezzel kapcsolatban említették meg, hogy a The Wall Street Journal (WSJ) egyik cikke szerint

Oroszország 2025 májusában nagyobb területet foglalt el a háborúban, mint 2022 óta bármely hónapban.

A német lap szerint az előrenyomulásból az látszik, hogy Moszkva az eddig már elfoglalt vagy követelt öt ukrajnai területen (Krím, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon) kívül három további régiót próbál meghódítani: Szumit, Harkivot és Dnyipropetrovszkot (jelzésértékű lehet, hogy ezek közül az elsőnek az elfoglalását már Vlagyimir Putyin sem zárta ki).

Az orosz nyári offenzíva június elején kapcsolt teljes fokozatba, azóta az ukrán fegyveres erők folyamatos rakétatűz és dróntámadás alatt állnak. Ráadásul Moszkvának egyre sikeresebben sikerül elvágnia az ukrán katonákat az utánpótlási vonalaktól, és több helyen – például a donbászi Toreckben – bekeríteni is őket. A nyugati fegyverszállítások pedig jelentősen csökkentek a tavalyi évhez képest, miközben az orosz hadiipar rohamtempóban bővült (a NATO főtitkára, Mark Rutte konkrétan azt mondta erről a közelmúltban: Oroszország három hónap alatt annyi fegyvert gyárt, mint a NATO egy év alatt).

Eközben sok ukrán dandár annyira leépült, hogy alig tudnak harcolni, nincsenek fegyvereik és katonáik. Az amerikaiak pedig a közel-keleti válságövezetbe irányítják a Kijevnek már beígért fegyvereket is, legutóbb a nagy hatékonyságú Vampire légvédelmi rendszerekkel tettek így – sorolta a Die Welt azokat a tényezőket, amelyek miatt Ukrajna nehéz helyzetben van most.

Három forgatókönyv lehetséges

Ugyanakkor Markus Reisner ezredes, az osztrák védelmi minisztérium katonai elemzője a német lapnak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az oroszok jelenlegi területszerzései nem feltétlenül döntő fontosságúak a háború lefolyása szempontjából. Reisner szerint orosz szempontból a háborút a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége fogja eldönteni, és e téren a kulcskérdés nem az, hogy az oroszok meddig tudnak kitartani, hanem az, hogy Ukrajna meddig tudja folytatni. Az elemző szerint Oroszország célja most láthatóan nem a gyors győzelem, hanem az, hogy lassan felőrölje Ukrajnát.

A német lap ezzel összefüggésben három forgatókönyvet is felsorolt azzal kapcsolatban, hogy miként alakulhat a konfliktus kimenetele a jövőben:

1. A Nyugat komolyan veszi Ukrajna támogatását: tömegesen küldenek fegyvereket az ukrán hadseregnek, miközben tovább szigorítják az Oroszország elleni gazdasági szankciókat is. Ezzel mind gazdasági és katonai értelemben is fokozhatnák a nyomást az oroszokon, akiknek végül valószínűleg előfeltételek nélkül be kellene szüntetnie a harcot az aktuális front, a kontaktvonal mentén, és az orosz félnek tárgyalásokat kellene folytatnia egy békés rendezésről. Ukrajna továbbra is szuverén országként létezhetne, és csak a Krím félsziget és a kelet-ukrajnai területek maradhatnának de facto orosz ellenőrzés alatt. Ugyanakkor a Die Welt is megjegyezte: ez a forgatókönyv jelen pillanatban szinte teljesen irreálisnak tűnik, mert a nyugati országok a jelek szerint nem hajlandóak olyan mértékben fegyverekkel ellátni Ukrajnát, ami ehhez kellene, és arra sem, hogy a szankciókból eredő gazdasági hátrányokat bevállalják.
2. Putyin egyértelmű győzelme: ez akkor következhet be, ha az amerikaiak kivonulnak a konfliktusból minden értelemben, és Ukrajna támogatását – maximum a hírszerzési segítségnyújtás kivételével – Európára és néhány más harmadik országra hagyják. Trumpnak a saját szempontjából erre jó okai vannak, mert így az Indo-csendes-óceáni térségre és Kínára tudnának összpontosítani, miközben Oroszországgal is üzleteket köthetnének, és mindez esetleg gyengíthetné Moszkva és Peking szövetségét is. Ukrajna szempontjából azonban ez a forgatókönyv tragikus lenne, mivel amerikai támogatás nélkül az eddig meghódított, 20 százaléknyi ukrán területnél is nagyobb részét veszítenék el az országuknak hosszú távon – beleértve ebbe akár a tengerparti területek teljes elvesztését is. A Die Welt szerint ebben az esetben a Dnyipró folyó mentén jöhetne létre egy demilitarizált övezet, és akár az ország fele is elveszhetne, miközben Zelenszkij bukása is garantálttá válna, és az ország szuverenitása erősen korlátozódna. Értékelésük szerint ez a forgatókönyv jóval reálisabb, nagyjából 35 százalék a valószínűsége.
3. Ukrajna megcsonkítva, de többé-kevésbé működőképes állam marad: ebben a forgatókönyvben a harcok még sokáig folytatódnak, Ukrajna pedig a Nyugat továbbra is mérsékelt támogatása miatt egyre inkább defenzívába szorul: az oroszok lassan, de folyamatosan egyre nagyobb területeket foglalnának el, és a második legnagyobb város, Harkiv valószínűleg még az év vége előtt orosz kézre kerülne a Die Welt szerint. Szerintük ez lehet az a fordulópont, amikor a Nyugat a harcok abbahagyására és a tárgyalások gyors lefolytatására sürgetné Kijevet. Ukrajna tárgyalási pozíciója azonban mindenképpen gyenge lenne.  Ebben a forgatókönyvben Ukrajnának széles körű engedményeket kellene tennie, és a konfliktust a kontaktvonal mentén határozatlan időre befagyasztanák, békeszerződés pedig nem születne. „Mai szemmel nézve az Észak- és Dél-Korea közötti befagyasztott konfliktushoz hasonló kimenetel elég valószínű” – mondta Markus Reisner a lapnak, amely szerint egy ehhez hasonló forgatókönyvnek nagyjából 65 százalék a valószínűsége.  „Amerika és Európa számára hosszú távon ez lenne a legköltséghatékonyabb, és a közhiedelemmel ellentétben egyúttal relatív biztonságot is garantálna számukra. Oroszország így  ütközőzónát kapna a Nyugat felé, ténylegesen ellenőrzése alatt tarthatná Ukrajnát, és nem kellene többé tartania a NATO terjeszkedésétől. Ezzel egyidejűleg Moszkva lassan visszatérne a nemzetközi színpadra, és inkább arra összpontosítana, hogy kiterjessze befolyását Afrikában és Ázsia egyes részein, valamint új szövetségeket kössön a globális délen” – tette még hozzá a lap.