A magyar kormány támogatja Csíksomlyó felújítását

Az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Csíksomlyón, a kegytemplom előtt.

Semjén Zsolt a magyar kormány képviseletében Urbán Eriknek, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnökének adta át a jó hírt a csíksomlyói és máriapócsi kegyhely örökségét bemutató szabadtéri kiállítás megnyitóján.

Megnyitóbeszédében rámutatott: hasonlóság van Csíksomlyó és Máriapócs között, hiszen miközben a keresztény világ az iszlám invázió miatt támadás alatt áll, minkét kegyhely kötődik az iszlámmal szembeni védekezéshez, a keresztény identitásunk megvédéséhez.

Felidézte: Csíksomlyó Hunyadi János 1442-es marosszentimrei győzelméhez kapcsolódik, építése hálaadás volt azért, hogy Hunyadi legyőzte a török hadakat.

Máriapócs is kötődik az iszlámmal szembeni harchoz, hiszen a könnyező kegyképet azon a napon, 1697. szeptember 11-én vitték Bécsben a Szent Istvánról elnevezett dómba, amikor Savoyai Jenő Zentánál végleges győzelmet aratott a török hadak felett, és minek következében megszűnt a török hódoltság Magyarországon – emlékeztetett.

Hozzátette: az is összeköti a két kegyhelyet, hogy XII. Pius pápa mindkettőt 1948-ban emelte basilica minor rangra. Máriapócsot Erdő Péter bíboros 2005-ben nemzeti szentéllyé nyilvánította, majd az Országgyűlés Simicskó István és Semjén Zsolt javaslatára nemzeti kegyhelyként ismerte el.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a magyar kormány 2010 óta több, mint 3000 templomot tataroztatott a Kárpát-medencében, és 200 új templomot épített, és megjegyezte: „egyikből sem lesz mecset, sem bevásárlóközpont”.

Nekünk embereknek szükségünk van „szent időkre”, mint a pünkösdi búcsú, „szent helyekre”, mint Csíksomlyó, amelyek az Istennel való találkozás különleges lehetőségei – mutatott rá.

Pilinszky Jánost idézve – „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét” – a szent bizonyos helyeken, bizonyos időkben, bizonyos emberekben átvérzi a profán történelmet.

Arra hívta fel a jelenlévőket: Isten jelét lássák, ismerjék fel akaratát, hogy azzá legyünk, amivé Isten akar bennünket.

Korodi Attila, a Csíksomlyót is magába foglaló Csíkszereda polgármestere közölte: a két nemzeti kegyhely között testvérkapcsolat van, de „az istenfélés, a hit, a nemzetben való gondolkodás” is összeköti őket. A csíki, erdélyi magyarok nevében megköszönte a jelenlévőknek, hogy „hazajárnak” Csíksomlyóra, a helyiekkel együtt „töltekeznek” a szent helyen.

Simon Miklós országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a két szent hely a Kárpát-medence két távoli pontján nemcsak földrajzilag, hanem lelkiségében is hidat képez a magyarság között, a hit, a remény és a közösségi összetartozás szimbóluma.

Kiss András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő Máriapócs üzenetét hozta, és megköszönte a székelyföldi elöljáróknak, hogy felfedezték, hogy Csíksomlyó és Máriapócs kapcsolatában „ennyi erő van”. Köszönete jeleként egy pócsi istenszülő ikont nyújtott át Korodi Attila polgármesternek.

A kiállításra Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke és Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke mondott áldást.

Marosvásárhelyre, Gyimesfelsőlokra és Gyimesbükkre látogatott Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken, erdélyi magánlátogatása első napján.

Az államfő Marosvásárhelyen megtekintette az Erdélyi Hagyományok Házát, Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumban fogadták, Gyimesbükkön Salamon József atyával találkozott a Krisztus Szent Teste és Vére Plébániában.

Sulyok Tamás a Hagyományok Háza megtekintését követően informális megbeszélt folytatott Kelemen László elnökkel, Péter Ferenccel, Maros Megye Tanácsának elnökével, Kovács Mihály Levente megbízott polgármesterrel és Csibi Attilával, az RMDSZ helyi szervezetének ügyvezetőjével.

A köztársasági elnök szombaton a csíksomlyói pünkösdi búcsún és szentmisén vesz részt.

Sulyok Tamást a gyimesfelsőloki (Lunca de Sus) Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumban Berszán Lajos atya, az iskola alapítója köszöntötte, majd az iskola kápolnájában a diákok által előadott színdarab segítségével ismerhette meg az 1993-ban létrehozott Líceum történetét.

A köztársasági elnök az ünnepségen elmondta: már gyermekkora óta érzi, hogy jó dolog magyarnak lenni, jó dolog az Isten szeretni, de Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban érezte talán a legerősebben a közösség és a Mindenható erejét.

A diákok által feltett kérdésekre válaszolva az államfő kifejtette: a hivatás választásánál a legfontosabb kérdés, hogy mi a szándéka az Úristennek az emberrel. Amennyiben erre megkapja a választ, és szorgalma hittel párosul, onnan már minden sokkal egyszerűbb.

Elmondta azt is, hogy kedvenc könyve Ottlik Gézától az Iskola a határon, mivel az ő életében is meghatározóak voltak a katonaévek. Kiemelte: jó érzés és inspiráló diákok, fiatalok között lenni, mivel könnyen, őszintén lehet velük szót érteni.

Arra a kérdésre, hogy mi motiválja a munkájában, kiemelte: új napra ébredni mindig motiváló, hiszen minden napban van egy titok, amelyet ki kell bontani, a nap végén pedig végiggondolni, sikerült-e. Hozzátette: a család, a barátok, a lelki társak jelentik a legjelentősebb motiváló erőt.

Erdélyi kötődéséről elmondta: 2000-ben járt először Erdélyben, s azóta rendszeresen visszatér, mivel mindig azt érezte, hogy idetartozik.

A beszélgetést követően a diákok által készített csángó tarisznyát kapott ajándékba, megtekintette a ballagási tablókat, majd találkozott az iskola pedagógusaival. Az államfő levezetésként pályára lépett az iskola kosárcsapatának tiszteletbeli tagjaként, a magyar-magyar meccs eredménye döntetlen lett.

Magyarország kormánya fontosnak tartja megmutatni Székelyföld vallásturisztikai helyszíneit, és anyagi forrásokkal is támogatja ezt, ezért pénteken, egy nappal a csíksomlyói búcsú előtt itt indítják el a Peregrinus.hu vallásturisztikai platformot – jelentette be pénteken Csíkszeredában sajtótájékoztatón a nemzetpolitikai államtitkár.

Nacsa Lőrinc a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán tartott sajtótájékoztatón elmondta: a magyar kormány számára keresztényként, magyarként fontos a Kárpát-medencében lévő épített, lelki örökség, ezért úgy gondolja, hogy érdemes megmutatni turistáknak, zarándokoknak.

Úgy vélte, a Csíksomlyóhoz hasonló vallásturisztikai helyszínek fontos szerepet játszanak a magyarság életében, lelkiekben is sokat nyújthatnak.

Rámutatott: Magyarország kormánya kiemelten támogatja a vallásturizmust, és az Európai Unióban egyedülálló módon külön kormányzati szerv felelős ezért.

Mint mondta, a magyarok versenyelőnye, hogy a Kárpát-medencében nem csak gyönyörű helyek vannak, hanem ezeken élő közösség is található, mint például Csíksomlyón a ferences szerzetesek, miközben Nyugat-Európában az elmúlt időszakban templomokat zártak be, alakítottak át múzeummá, diszkóvá, mecsetté.

Ezzel szemben a Kárpát-medencében az elmúlt 15 évben Magyarország kormányának támogatásával több mint 3000 templom újult meg és több mint 250 épült – közölte.

Nacsa Lőrinc kifejtette:

a Peregrinus projekt vallásturisztikai és nemzetpolitikai szempontból is kiemelkedő, mivel bemutatja a Székelyföld vallásturisztikai kincseit, ezek ugyanis sokszor „nincsenek szem előtt”, nem biztos, hogy a Magyarországról érkező turisták tudnak róluk, megtalálják őket.

„Ezért elkészült egy olyan digitális felület, amely ezeket összefogja, rendszerbe foglalja, segít az információk gyűjtésében, segít abban, hogy mindenki megtalálhassa azokat a helyeket, ahova érdemes odatalálni” – mondta.

Deák Gyöngyvér, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (Visit Covasna) ügyvezető igazgatója elmondta: a platform célja, hogy Székelyföld kincseit méltó módon és korszerűen bemutassa. Mint hangsúlyozta: ez nemcsak adatbázis, hanem „híd is a múlt és jövő, a helyi közösségek és utazók között”.

A Peregrinus.hu weboldalon helyet kapnak a római katolikus, református, unitárius, evangélikus templomok, vallási emlékhelyek is. A kezdeményezők „közösségi térnek” is szánják, melyet a helyi idegenvezetők, egyházi szolgálattevők, zarándokok és turisták egyformán használhatnak.

Az igazgató elmondta: mivel 2025 a jövő nemzedék éve, azt szeretnék, ha a platformot minél több fiatal használná, hiszen ez „nemcsak turisztikai, hanem lelki kapu is lesz Székelyföld felé”.

Dénes Előd, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, a sepsiszentgyörgyi vártemplom lelkésze elmondta: az elmúlt időszakban sok háromszéki templom is megújult, melyek akár zarándokhelyekké is válhatnak.

Az egyházmegyében 20-30 négyzetkilométeres körzetben több értékes freskókkal díszített vártemplom áll

– mondta.

Rasztovits Dávid a szoftver fejlesztőjeként elmondta: a platform lehetőség a térség és a Kárpát-medence számára, és interaktív adatbázisként működik.

Székelyföldi projektként indították el, de fokozatosan az egész Kárpát-medencére kiterjesztik. Jelenleg három megyére – Hargita, Kovászna és Maros – fókuszál.

A platformon interaktív térkép is található, mely elvezet a különböző helyszínekre, de zarándokútvonalak, kapcsolódó tudásanyagok, eseménynaptár is található rajta.

Az oldal jelenleg három nyelven – magyar, román és angol – böngészhető.