Ukrajna: Pénzügyi csőd, infláció, gazdasági összeomlás

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet legfrissebb jelentése szerint Ukrajna fizetésképtelen, az országban emelkedik az infláció, a gazdasági és kormányzati stabilitás viszont romlik. A jelentés kiemeli, hogy Ukrajna újjáépítési költségei várhatóan rendkívül magasak lesznek, továbbá az ukrán korrupció súlyosságát is hangsúlyozza – olvasható a Magyar Nemzet online oldalán.

A hétfői cikk szerint a Fitch Ratings megerősítette Ukrajna adósbesorolását „korlátozott csőd” szinten, ami gyakorlatilag fizetésképtelen állapotot jelent, a hosszú távú külső adósságait nem tudja teljesíteni az ország. A hitelminősítő cég előrejelzése szerint az ukrán költségvetési hiány 2025-ben a GDP 19,3 százalékára emelkedik. A háború esetleges befejezése után továbbra is magasak lesznek az ország kiadásai, mivel Ukrajna valószínűleg megtartja nagy létszámú haderejét – írták jelentésükben, megemlítve, hogy a Nemzetközi Valutaalap már a 2026-os és 2027-es költségvetési hiánnyal is tervez. A finanszírozás bizonytalansága 2026-ra és az azt követő évekre jelentős – hangsúlyozta előrejelzésében a Fitch, amely a Magyar Nemzet cikke szerint arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2025-ben a GDP 14,5 százalékára nő, a belföldi hitelfelvétel pedig 2026-ban növekedni fog.

Az infláció a Fitch szerint 2025-ben szintén emelkedik, átlagosan 12,3 százalék lesz. A negyedik kár- és szükségletfelmérés szerint Ukrajna újjáépítési igényei a következő évtizedben 524 milliárd dollárra rúgnak, ami körülbelül 2,8-szerese Ukrajna 2024-es nominális GDP-jének

– emelte ki a jelentés.

A hitelminősítő prognózisa szerint a nettó külföldi finanszírozás is rendkívüli mértékben nő, várhatóan eléri az 55 milliárd dollárt, szemben a 2022–2024 közötti évi átlagos 25 milliárddal. Részben ennek tükrében a Fitch 2,9 százalékról 2,5 százalékra módosította 2025-ös növekedési előrejelzését. Az indoklásban a tartósan szűk munkaerőpiac, a gázinfrastruktúra elleni támadások okozta károk és a Pokrovszk bánya háborús okokból történő bezárása szerepel – olvasható a cikkben. A jelentés megemlíti azt is, a Fitch vélekedése szerint az Egyesült Államok és Ukrajna közötti, az ásványi anyagokról szóló megállapodás ugyan enyhítette a diplomáciai feszültségeket, de a lehetséges gazdasági előnyök továbbra is nagyon bizonytalanok. A hitelminősítő jelentése szerint Ukrajna alacsony, 30,1-es WBGI-besorolással (államkötvény-minősítéssel) rendelkezik. Ez tükrözi az orosz-ukrán konfliktust, a gyenge intézményi kapacitást, a jogállamiság egyenetlen alkalmazását és a magas korrupciós szintet – emelte ki a jelentés.

Ukrajna ESG-relevanciapontszáma mind a politikai stabilitás és jogok, mind a jogállamiság, az intézményi és szabályozási minőség, valamint a korrupció ellenőrzése tekintetében „5”, amely a Fitch pontozási rendszerében a rendkívül releváns, kulcsfontosságú minősítési tényezőt jelzi, vagyis magas kockázatot, és erős figyelmeztetést jelent – írta a Magyar Nemzet, megjegyezve, az ukránok a vonatkozó kormányzási mutatóban 50 százalék alatti százalékos rangsort kaptak, ami szintén negatív hatással van a hitelprofilra.

Mint írták,

Ukrajna az emberi jogok és politikai szabadságjogok terén 4-es ESG-relevanciapontszámot kapott a Fitchtől, amely összességében szintén hozzájárult a negatív minősítéshez.

A Magyar Nemzet cikkében rámutat, a hitelminősítő jelentése az ukrán korrupció súlyosságára is felhívja a figyelmet. A lap ugyanakkor felidézte, Ukrajnában egyre átláthatatlanabbá válik az állami működés, a titkosított szerződések, az elcsalt közbeszerzések és a kétes beszerzések mára a mindennapok részévé váltak.

Év elején a korrupcióellenes hatóságok razziát tartottak Kijevben, ahol bevásárlószatyrokba és dobozokba rejtett dollármilliókat találtak, a gyanúsítottak között magas rangú városházi tisztviselők, bizottsági vezetők és önkormányzati képviselők is voltak.

Az ügyben május elején előzetes letartóztatásba helyezték az ukrán elnöki hivatal korábbi hivatalvezető-helyettesét, Andrij Szmirnovot, akit 100 ezer dolláros kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak, és a gyanú szerint illegálisan szerzett vagyonokat próbált legalizálni – olvasható a cikkben.

A Magyar Nemzet megjegyezte, az ügy kapcsán az ukránok is elismerték, hogy 2020 és 2022 között Szmirnov több mint 17 millió hrivnya (426 ezer dollár) értékű vagyont szerzett, miközben hivatalosan csak 1,3 millió hrivnya (32 500 dollár) jövedelmet vallott be.

Szokatlan helyről kapott kemény kritikát Ukrajna gyorsított uniós tagfelvételének elképzelése. A brüsszeli mainstream elképzeléseit gyakorta támogató Politico lap szerzője páros lábbal szállt bele az ötletbe. A véleménycikk szerint az ukrán tagság erőltetése nem csak az EU-t sodorhatja intézményi válságba, de magát Ukrajnát is hosszú távon gyengítheti – különösen, ha a reformok helyett csak szimbolikus gesztusokban merül ki az európai segítség.

A háború sújtotta Ukrajna sorsa nem csupán stratégiai kérdés Európa számára – hanem politikai, intézményi próbatétel is. A brüsszeli politikai közösség egyre nagyobb lendülettel beszél Ukrajna uniós tagságának felgyorsításáról, miközben ezzel éppen azt kockáztatja, amit állítólag védeni kíván: a stabilitást, a jogállamiságot és az európai egységet – érvel a szerző, akit egyébként korábban katonaként, az EBESZ megfigyelőmissziójának vezetőjeként maga is járt Ukrajnában.

Ukrajna gyors csatlakozásának illúziója nem új keletű: 2022-es tagjelölti státusz megadása politikai szempontból érthető lépés volt, így akarták növelni a megtámadott ország morálját, és biztatni kitartásra.

A jelenlegi célkitűzések – miszerint Ukrajnát a szokásos bővítési feltételek megkerülésével, néhány éven belül taggá kellene tenni – nem egy jól átgondolt stratégiára utalnak. Mindez sokkal inkább egy válságreagáló fogás, hogy az egyre borúsabb kilátásokkal bíró Ukrajnát továbbra is segíteni tudja Brüsszel. Az ötlet azonban olyan következményekkel járhat, amelyek nemcsak az Európai Uniót, hanem végül Ukrajnát is meggyengítik.

Ukrajna egy óriási ország. Montenegróéhoz képest – amely az unióhoz csatlakozni igyekvő legelőrébb járó tagjelölt állam –  Ukrajna lakossága több mint hatvanszoros, gazdasága pedig a háború előtt 36-szor nagyobb. Ezek a méretek egyébként is komoly kihívást jelentenének a csatlakozási folyamatban, de az ország még az alapvető jogállamisági és korrupcióellenes követelmények teljesítésétől is távol áll.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke 2023 végén úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos kihívások miatt.

„Bárki, akinek valaha bármi köze volt Ukrajnához, tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítések ellenére az ország nem áll készen a csatlakozásra”

– mondta Juncker, aki a közelmúltban is megismételte aggályait.

A kijelentéssel Ukrajna lakossága is egyetért. Egy 2024-es közvélemény-kutatás szerint az ukránok 90 százaléka továbbra is súlyos korrupciót érzékel, sőt a lakosság nagyobb része fenyegetőbbnek tartja a korrupciót, mint Oroszország katonai agresszióját.

Ezért járhat tévúton az unió Ukrajna ügyében

A kulcskérdés valójában nem az, hogy Ukrajna megérdemli-e az EU-tagság lehetőségét, hanem az, hogy az unió képes-e feldolgozni azt az intézményi és politikai terhelést, amit egy ilyen méretű sérülékeny állam csatlakozása jelentene.

A háborús helyzet lehetőséget adott bizonyos ukrán kormányzati szereplőknek, hogy megerősítsék hatalmukat és mentesüljenek a felelősség alól. Az ukrán korrupcióellenes szervek gyakran válnak politikai játszmák terepévé, ahol nem a törvények, hanem a lojalitás dönt. Ez a környezet nem az európai integrációra való, ez a gondolat csak egy tévképzet, amibe Brüsszel és az ukrán vezetés ringatja magát.

Az EU-s bővítési politika akkor működik jól, ha fokozatos, feltételhez kötött és hiteles. A nyugat-balkáni országok – köztük Szerbia – példája megmutatta, milyen károkat okozhat a hitegetés.

Ha az ukrán közvélemény azt érzi, hogy csatlakozásuk csupán geopolitikai okokból lebegtetett ígéret, de nem valódi perspektíva, akkor elfordulnak Európától. Ha viszont túl korán kerül sor a felvételre, és utána következik a csalódás – az még veszélyesebb spirált indíthat el.

Brüsszelnek nem Ukrajna csatlakozását kellene felgyorsítani, hanem a segítségnyújtást a reformok véghezvitelében. Elő kell segíteni az intézményi átalakulást – de nem egy olyan tagsági ígéret árán, amelynek feltételei jelenleg nem állnak fenn.

A jelenlegi helyzetben a legnagyobb segítség, amit Ukrajna kaphat, nem egy idő előtti tagság, hanem az, ha az EU nem áltatja sem magát, sem az ukrán népet. A Politico szerzője szerint, ha a csatlakozási folyamat elhúzódik, de közben valódi átalakulás megy végbe, az végső soron mindkét fél javára válik. Ha azonban Ukrajnát most háborús lázban és reformok nélkül integrálják, azzal csak egy újabb válságmagot ültetnek el az unió szívében. És ez senkinek sem érdeke – Ukrajnának a legkevésbé.