POLITIK
Tovább folyik a játék a tűzzel...
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova élesen bírálta a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnának. Kijelentette, hogy sem a német gyártmányú harcjárművek, sem a tervezett Taurus rakéták nem lesznek elegendőek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszerének fenntartásához. A háborúpárti Brüsszel eközben további fegyvereket küldene Kijevnek, és a veszélyekkel nem törődve venné fel Ukrajnát soron kívül az Európai Unióba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (B) és Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP)
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője határozott véleményt fogalmazott meg Ukrajna jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Az orosz diplomata szerint a nyugati fegyverszállítmányok, beleértve a német gyártmányú Puma páncélozott harci járműveket, a Leopard tankokat és a Taurus rakétákat, nem lesznek elegendőek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszerének megmentéséhez.
Zelenszkij ideje lejárt, már ez sem menti meg
Zaharova különös figyelmet szentelt a Taurus rakéták lehetséges szállításának kérdésére:
Ami a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Kijevnek történő szállításával kapcsolatos fenyegetéseket illeti, mint már említettük, ezt a szándékot nem véletlenül kísérte számos feltétel.
A diplomata rámutatott arra is, hogy ez a döntés összetett folyamat eredménye lesz:
Ezt egyeztetni kell a jövőbeli kormánykoalíciós partnerekkel, a Bundestaggal, a szövetségesekkel és partnerekkel, akik között ebben a témában szélsőséges vélemények vannak.
Zaharova végkövetkeztetése szerint azonban „a tapasztalatok azt mutatják, hogy semmilyen német fegyver nem menti meg Zelenszkij rendszerét”.
A kérdés nemcsak Oroszországban, de Németországban is vitákat generál. Olga Petersen, a hamburgi tartományi parlament korábbi képviselője, az Alternatíva Németországért párt politikusa úgy véli, hogy „Berlin a konfliktus résztvevőjévé vált, miután fegyvereket kezdett szállítani Kijevnek”.
Petersen emlékeztetett arra is, hogy „Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ezért Németországnak nem kellett volna belekeverednie Kijev és Moszkva konfliktusába”.
Közben Friedrich Merz, Németország megválasztott kancellárja jelezte, hogy kész lenne Taurus rakétákat küldeni Ukrajnának, amennyiben ezt az Európai Unió országai jóváhagyják. Merz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az ukrán hadseregnek ki kell lépnie védelmi pozíciójából, és befolyásolnia kell a konfliktus menetét”.
Az orosz álláspont szerint a nyugati fegyverszállítmányok nem fogják megváltoztatni a konfliktus kimenetelét, míg a nyugati háborúpárti országok, élükön Brüsszellel továbbra is támogatásukról biztosítják Ukrajnát. Amíg Donald Trump amerikai elnök mindent megtesz a konfliktus lezárása érdekében, Ursula von der Leyen és Manfred Weber a béke helyett a háborút választotta.
Az Európai Néppárt ugyanis eldöntötte, hogy gyorsított eljárással veszik fel Kijevet az EU-ba, valamint további pénzügyi és katonai segítséget nyújtanának Ukrajnának.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP)
Fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mert a csatlakozás a legerősebb biztonsági garancia – jelentette ki Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke Ukrajna további támogatását is hangsúlyozta.
Az Európai Parlament plenáris ülésen az elnök hangsúlyozta: dolgoznak azon, hogy Ukrajna 2025-re minden csatlakozási fejezetet megnyisson, mert az EU-tagság a legjobb biztosíték egy igazságos és tartós békére.
Von der Leyen szerint Európa sorsdöntő pillanat előtt áll: az ukrajnai háború kimenetele nemzedékekre meghatározza a jövőt. Egy rossz béke újabb orosz agressziót hozhatna, míg egy igazságos, tartós béke biztosíthatja Ukrajna szuverenitását és Európa biztonságát. Ezért mindent meg kell tenni Ukrajna megerősítéséért – hangoztatta.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök rá akarja kényszeríteni Ukrajnát az elfogadhatatlan elfogadására. Feladatunk tehát az, hogy segítsünk Ukrajnának erősnek maradni, szembeszállni Putyin megfélemlítésével, és olyan béketárgyalásokat kieszközölni, amelyek a saját feltételein alapulnak” – emelte ki.
A bizottság elnöke három fő prioritást vázolt fel Ukrajna támogatásával kapcsolatban: a védelmének támogatása, az orosz fosszilis energiától való teljes függetlenedés, és Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása.
Az első cél érdekében Ukrajnának elég erősnek kell lennie, hogy elrettentse a jövőbeli támadásokat. Európa eddig 50 milliárd euró katonai támogatást adott, de most a védelmi ipar integrációjára és az ukrán hadiiparba történő közvetlen befektetésekre kell áttérni, különös hangsúlyt fektetve a technológiára és az innovációra, hogy Ukrajna „megemészthetetlen” legyen minden támadó számára – taglalta.
Kiemelte, hogy Oroszország háborús képességeinek gyengítését kell elérni az energiafüggőség csökkentésével. Az orosz fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek kulcsfontosságúak Putyin hadigépezetéhez, ezért le kell állítani az orosz energiaimport finanszírozását. Már jelentősen csökkent az import – havi 12 milliárd euróról 1,8 milliárdra – de tovább kell haladni, mert Oroszország nem megbízható partner, és a függőség veszélyezteti Európa biztonságát és gazdaságát – fejtette ki.
Felhívta a figyelmet, hogy jelentősen csökkent az orosz energiaimport: a gáz 45-ről 13 százalékra esett vissza, az energiamegtakarításnak, megújulóknak és nemzetközi partnerek segítségének köszönhetően.
Hangsúlyozta, hogy 2025 végéig be kell tiltani az orosz fosszilis tüzelőanyagok spotpiaci importját, és 2027 végéig megszüntetni az összes megmaradt orosz gázimportot, legyen szó vezetékes vagy cseppfolyósított gázról, emellett pedig szigorítani kell az orosz árnyékflotta ellenőrzését. „Az orosz fosszilis energia kora Európában hamarosan véget ér” – szögezte le.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: fel kell gyorsítani Ukrajna útját az uniós tagság felé. Ez nem csak Ukrajna törekvése, ez lehet a legerősebb biztonsági garancia, a tartós béke garanciája. Mint mondta, ez volt a központi témája a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Rómában folytatott tárgyalásának is. Hozzátette: idén szeretnék megnyitni az összes tárgyalási fejezetet Ukrajnával.
Von der Leyen szerint az Európai Uniónak konkrét lépésekkel kell segítenie Ukrajnát és Volodimir Zelenszkijt, hogy a saját feltételei szerint tárgyalhasson: szerződéseket kell kötni az ukrán védelmi iparral, le kell állítani az orosz gázimportot és tovább kell haladni Ukrajna EU-csatlakozása felé.
Történelmünkben a béke és az európai integráció mindig együtt jártak. Hozzuk hát be Ukrajnát az unióba! Járjuk együtt a béke útját!
– mondta Von der Leyen.
Brüsszel tönkretenné a rezsicsökkentést
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozott nyilatkozatot tett az Európai Unió energiapolitikájáról és az Oroszországgal szembeni álláspontjáról. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU-nak folytatnia kell Ukrajna támogatását, miközben alá kell ásnia Oroszország háborús képességeit.
Az elnök kiemelte, hogy a fosszilis üzemanyagokból származó bevételek továbbra is kulcsfontosságú forrásai az orosz háborús gépezetnek.
Alapvető biztonsági érdekünk, hogy megszüntessük Putyin háborús kasszájának finanszírozását
– jelentette ki Von der Leyen. Ennek érdekében az EU-nak le kell állítania az orosz energia importját.
Vagyis Brüsszel lemondana az olcsó energiáról.
Az elnök szerint az Oroszországtól való függőség nemcsak biztonsági, hanem gazdasági szempontból is káros az EU-nak. A háborúpárti vezető bejelentette, hogy az EU új ütemtervet dolgozott ki az orosz fosszilis üzemanyagok teljes kivezetésére. 2027 végéig pedig teljesen megszüntetnék az orosz gáz importját, beleértve a csővezetékes és cseppfolyósított földgázt is. Von der Leyen határozott üzenete szerint „az orosz fosszilis üzemanyagok korszaka Európában a végéhez közeledik’, ami egyértelmű jele Brüsszel tervének, amely búcsút mondana az olcsó energiának.
Ukrajnát gyorsítósávon vennék be az EU-ba
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ugyanakkor újabb erőteljes nyilatkozatot tett Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban. A politikus hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna útját az unióba való belépés felé, amit nem csupán ukrán törekvésként, hanem a legerősebb biztonsági garanciának is nevezett.
Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik azon, hogy megnyissa az első csatlakozási tárgyalási klasztert Ukrajnával, és célul tűzte ki, hogy 2025-re minden klaszter megnyíljon.
Ukrajna csatlakozása az uniónkhoz a legnagyobb garancia egy igazságos és tartós békére
– jelentette ki az elnök.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az európai történelemben a béke és az európai integráció mindig kéz a kézben jártak. Ezért sürgette a háborúban álló Ukrajna felvételét az unióba.
Von der Leyen kijelentései azt mutatják, hogy az Európai Unió vezetése komolyan elkötelezett Ukrajna integrációja mellett, s mit sem törődnek azokkal a veszélyekkel, amit a csatlakozás maga után vonzana.
Így a járványok, a korrupció és a gazdasági visszaesés kérdése úgy látszik, nem folalkoztatja a brüsszeli vezetőket.
Ripost hírek
