Putyin hajlandó közvetlenül tárgyalni Ukrajnával

Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen tárgyalásokat javasolt Ukrajnának a „tartós béke” érdekében – a bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy európai vezetők 30 napos tűzszünetre szólították fel Moszkvát.

Vasárnap késő este, egy televíziós beszédben Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen tárgyalásokra hívta Ukrajnát. Azt mondta, Moszkva komoly egyeztetésekre törekszik egy „hosszú távú, tartós béke” megteremtése érdekében.

Az orosz vezető szerint a megbeszélések helyszíne ismét Törökország lehetne, ahogy a 2022-es isztambuli tárgyalások esetében is történt.

Putyin közölte, hogy vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is egyeztet a részletekről – írta a BBC.

A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy szombaton Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői Kijevbe látogattak. A Zelenszkij elnökkel tartott közös sajtótájékoztatójukon a vezetők feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetre szólították fel Oroszországot. Egyúttal figyelmeztettek: ha Moszkva nem reagál, újabb, „nagyszabású” szankciók jöhetnek, különösen az orosz energia- és bankszektort célozva.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov erre úgy reagált: „át kell gondolnunk ezt”, de hozzátette, hogy „a nyomásgyakorlás ránk teljesen haszontalan”.

Putyin szombaton azt is elmondta, hogy a tárgyalások célja nem az időhúzás lenne, hanem valódi béketeremtés.

Egyúttal Ukrajnát vádolta azzal, hogy rendre elutasítja Moszkva tűzszüneti javaslatait – például a húsvéti fegyverszünetet vagy az energetikai infrastruktúrák elleni támadások felfüggesztését. Az ukrán fél egyelőre nem reagált hivatalosan a tárgyalási felhívásra.

Korábban Kijev elutasította az orosz fél által egyoldalúan bejelentett, háromnapos tűzszünetet, „színjátéknak” nevezve azt. Mindkét fél a másikat vádolja a korábbi fegyverszüneti megállapodások megsértésével.

Putyin szerint azonban Moszkva továbbra is kész közvetlen egyeztetésekre.

Saját nyilatkozatában azt mondta, „nem zárhatja ki” annak lehetőségét, hogy a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között „új fegyverszünet” megkötéséhez vezetnek. Az utolsó hivatalos tárgyalások Oroszország és Ukrajna között 2022-ben zajlottak, még a teljes körű orosz invázió első szakaszában.

Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával. Az Egyesült Államok részéről Donald Trump elnök is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, miközben Moszkvát világos figyelmeztetésben részesítették: ha nem csatlakozik a békefolyamathoz, szankciókra és megnövelt fegyverszállításokra számíthat.

A brit, francia, német és lengyel kormányfők telefonon egyeztettek Donald Trumppal, hogy hivatalosan is támogassák az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát. A kijevi találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 9-i katonai parádén több tucat külföldi vendéget – köztük Hszi Csin-ping kínai elnököt – látott vendégül Moszkvában.

A 30 napos tűzszünet hétfőtől, május 12-től lép életbe, erre vonatkozóan az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy nincsenek előfeltételei, a harcoknak minden fronton – a levegőben, vízen és szárazföldön – véget kell vetni.

A céljuk nem más, mint a humanitárius enyhülés, a civil áldozatok csökkentése és az eszkaláció megállítása – közölte az EuroNews.

Zelenszkij mellett Kijevben személyesen vett részt Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk, Lengyelország kormányfője is. A vezetők közösen hívták fel Trumpot, aki már korábban is kulcsszerepet vállalt a megállapodás előkészítésében és a tűzszüneti javaslatot sürgette.

A csúcstalálkozón nemcsak a fegyverszünetről született döntés, hanem egy egységes nyugati üzenet is megfogalmazódott Moszkva felé.

Emmanuel Macron közölte: ha Oroszország nem tartja be a tűzszünetet, akkor az Egyesült Államokkal az Európai Unióval együttműködve összehangolt, súlyos gazdasági szankciókat léptetnek életbe, és felgyorsítják az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor még pénteken úgy nyilatkozott: Moszkva „elvben nyitott” egy 30 napos tűzszünetre, de azt csak bizonyos feltételek mellett támogatja. Hogy ezek a feltételek mihez kötődnek, egyelőre nem világos.

A Kijevbe látogató vezetők a Függetlenség téren lerótták tiszteletüket az elesett ukrán katonák előtt, majd tárgyalóasztalhoz ültek Andrij Sibiha külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője jelenlétében.

Az esemény szimbolikus súlya jelentős, hiszen a nyugati vezetők egy egységes fellépést demonstráltak az orosz agresszióval szemben.

Macron, Starmer és Merz közösen, vasúton érkeztek Kijevbe, egyfajta szolidaritási gesztusként, míg Tusk külön úton csatlakozott a delegációhoz. A nemzetközi reakciók egyértelműek: a békét csak közösen, a nemzetközi jog és szuverenitás tiszteletben tartásával lehet elérni.

Mindazonáltal Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton az orosz állami televízióban kijelentette, hogy Moszkvát nem lehet megfélemlíteni, és már hozzászokott a büntetőintézkedésekhez.

„Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy szerinte hiábavaló próbálkozás szankciókkal megfélemlíteni Oroszországot. Az európai vezetők nyilatkozatának megjelenése előtt az ABC News-nak adott nyilatkozatában Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának.

Donald Trump amerikai elnök „jó és produktív” telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel azt követően, hogy az ukrán törvényhozás jóváhagyta az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött, az ásványkincsekről szóló gazdasági megállapodást.

Karoline Leavitt, az elnöki hivatal szóvivője pénteken napi sajtótájékoztatóján számolt be a csütörtöki telefonbeszélgetésről, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy szóba került az amerikai elnök által javasolt 30 napos tűzszünet, amely – a szóvivő szavai szerint – Európában is támogatást élvez, és amerikai remények szerint a háborúban álló két fél elfogadja majd.

A szóvivő kérdésre válaszolva közölte, hogy Donald Trump hétfőn kezdődő közel-keleti útja során nem jön létre találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A sajtótájékoztatón Karoline Leavitt megerősítette, hogy szombaton Svájcban közvetlen tárgyalás kezdődik az Egyesült Államok és Kína között a kétoldalú kereskedelemről, és a vámokról. Hozzátette, hogy az amerikai delegációt vezető Scott Bessent, pénzügyminiszter a megbeszélések lebonyolításában az elnök teljes támogatását és bizalmát élvezi – írja az MTI.

Donald Trump pénteken a közösségi oldalán tett bejegyezésben felvetette annak lehetőségét, hogy a jelenlegi 145 százalékról 80 százalékra mérséklődjön a kínai árukra kivetett vám.

Ezzel kapcsolatban a szóvivő hangsúlyozta, hogy az elnök nem tervez egyoldalú vámcsökkentést, ahhoz Kína részéről is szükség van engedményekre.

Moszkva más források szerint döntő offenzívára készülhet. A frontvonalak mögött közel 70 ezer fős orosz haderő gyülekezik, miközben a tűzszünet ideje alatt az átcsoportosított egységek egy új támadáshoz való előkészületeket végeznek. Ha a nyáron kibontakozó hadművelet sikerrel jár, az nemcsak Ukrajna jövőjét döntheti el, hanem Európa viszonyulását is átalakíthatja. Egy amerikai elemzőintézet részletesebben szemügyre vette a készülődő offenzíva előtti helyzetképet.

A harctéri mozgásokból ítélve Moszkva nemcsak katonai áttörésre készül, hanem egy olyan hadjáratra, amely akár a háború menetét is lezárhatja. A legnagyobb aktivitást jelenleg Szumi és Harkiv térségében észlelik: itt április óta jelentősen emelkedett az orosz támadások intenzitása. Ezek a műveletek vélhetően figyelemelterelésre szolgálnak, a valódi célpontok a Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk térségében húzódó frontvonalak mentén lehetnek.

A jelenleg Szumi régióban felhalmozott mintegy 65 ezer katona, több száz harcjármű és ezer tüzérségi egység már most képes lenne egy nagy kiterjedésű hadművelet megindítására – még akkor is, ha a főbb városok bevétele továbbra sem reális cél.

Bár Oroszország páncélosállománya látványosan megfogyatkozott – egyes forráskritikával kezelendő ukrán jelentések szerint csak idén 885 tankot veszítettek –, Moszkva gyorsan alkalmazkodott. A hadsereg egyre inkább motoros és homokfutó járművekkel felszerelt egységekre támaszkodik, amelyek nagy mozgékonyságukkal képesek meglepetésszerű támadásokra, bár védettségük jelentősen alacsonyabb.

A május 8–11. közötti orosz egyoldalú tűzszünet sokak szerint nem a béke szándékáról árulkodott, hanem tudatos katonai előkészületekről. Az ukrán hírszerzés figyelmeztetett: Moszkva a tűzszünet napokat nem a harcok szüneteltetésére, hanem erői átcsoportosítására és új támadások előkészítésére használja. A fegyvernyugvás egyben PR-eszköz is lehetett, hogy Oroszország a világháborús győzelem 80. évfordulóján megegyezést kereső félként tetszeleghessen a nemzetközi színtéren.

A háború három éve alatt világossá vált, hogy az ukrán vagy orosz hivatalos források önmagukban többnyire nem nyújtanak megbízható képet a valóságról, azonban szakmai vélemények is megerősítik az orosz erőkoncentráció tényét.

A nemzetközi katonai szakértők többsége is egyetért abban, hogy Moszkva valóban képes volt a veszteségeinél nagyobb ütemben pótolni a kieső katonai állományát – így most készen áll egy újabb jelentős támadásra.

A hirtelen bekövetkező fegyverszünet vagy béke akár veszélyeket is tartogathat az orosz vezetés számára. A háborús gazdaság szerkezete már olyan mértékben berögzült, hogy egy hirtelen békekötés belső társadalmi-gazdasági válságot is kirobbanthat. Ukrán források azt állítják, hogy Moszkva több alternatív geopolitikai forgatókönyvet is kidolgozott Európa destabilizálására arra az esetre, ha Ukrajnát sikerülne térdre kényszerítenie.

Oroszország ezzel párhuzamosan fokozza diplomáciai és katonai együttműködését Iránnal, Észak-Koreával és Kínával. A nyugati támogatás megingatására irányuló információs és politikai kampányok új lendületet kaphatnak, ha a nyári hónapokban tényleges áttörés történik a frontvonalakon. Az offenzíva sikere nemcsak jelentős területi nyereségekkel járhat, hanem a tárgyalási pozíciókat is végleg Oroszország kedve szerint befolyásolhatja.