Mi a háttere az ukrán- amerikai ritkafém megállapodásnak?

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója értékelte a hirado.hu-nak  az Egyesült Államok és Ukrajna között megszületett ritkaföldfém-megállapodás aláírásának jelentőségét.

Kijev és Washington több hónapos huzavona után magyar idő szerint szerda éjfél előtt bejelentette, hogy aláírták az ukrajnai nyersanyagokról és befektetésekről szóló megállapodást. Ennek értelmében a felek létrehoznak egy közös befektetési alapot, amely koordinálni fogja az Ukrajna területén található nyersanyagok kinyerésére indítandó új projekteket és az Ukrajnába irányuló befektetéseket.

A fejleményt – amely jelentős előrelépést jelent az orosz–ukrán háború lezárása tekintetében – Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója is értékelte. A szakértúő felhívta a figyelmet, hogy a végső feltételekben Kijev meg tudta védeni a legfontosabb pozícióit, így

nem került bele a dokumentumba semmilyen visszamenőlegesség, nem számítják bele a korábbi amerikai támogatásokat és úgy néz ki, hogy elsőbbsége sem lesz az amerikai cégeknek az ukrán nyersanyagkitermelésben, ugyanakkor semmiféle konkrét biztonsági garanciát nem vállalt Washington, pedig azt Ukrajna nagyon szeretett volna.

Bendarzsevszkij Anton szerint a szerződés egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – pontja a következő: „Ha (az Egyesült Államok kormánya) bármilyen formában új katonai támogatást nyújt Ukrajna kormányának (beleértve fegyverrendszerek, lőszerek, technológia vagy kiképzés átadását), az amerikai tőke-hozzájárulás a katonai támogatás becsült értékével megnöveltnek tekintendő”.

„Lefordítom. Ez az, ami mellett kampányolt Donald Trump még a választási kampányában: az amerikai katonai támogatás ne térítésmentes legyen, hanem kapjanak valamit cserébe. Egy ilyen egyezség hiánya volt eddig a legnagyobb gátja annak, hogy Trump további katonai támogatásokat nyújtson Ukrajnának”

– húzta alá az az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, hozzátéve, hogy Ukrajna elérte a visszamenőlegesség elkerülését, de innentől kezdve minden, Egyesült Államok által adott katonai segítség beleszámít majd a nyersanyag megállapodásba. Vagyis az Egyesült Államok a katonai eszközökért cserébe majd nyersanyagokat kap.

„Ez a megállapodás ezért valójában nem csak magukról a nyersanyagokról szól: hanem megnyitja az utat ahhoz, hogy Washington Trump alatt támogatást nyújtson Ukrajnának (erre az új adminisztráció alatt még nem került sor)”

– figyelmeztetett Bendarzsevszkij Anton.

Végezetül arról írt, hogy egy esetleges béke után még inkább lehet jelentősége: ha megindulnak az amerikai befektetések Ukrajnába, ha megkezdődik az ukrán nyersanyaglelőhelyek kitermelése, akkor az Egyesült Államok katonai eszközökkel biztosíthatja be Ukrajna védelmét és egyben saját pozícióit az országban, amolyan izraeli mintát követve, és ezért cserébe pedig tovább nyersanyagokat kaphat majd.

Reagált a Kreml az amerikai elnök, Donald Trump azon kijelentésére, amiben felvetette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csak hitegeti őt az ukrajnai békével kapcsolatban. Trump erről még április 26-án, Ferenc pápa temetésének napján posztolt saját közösségi oldalán.

Reagált a Kreml Donald Trump kijelentéseire, miszerint Vlagyimir Putyin csak hitegeti őt az ukrajnai békével kapcsolatban – írja az Index az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov nyilatkozata alapján, melyet az Interfaxnak adott.

„Emlékeztetném, hogy Vlagyimir Putyin elnök a Kremlben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatja a tűzszünet létrehozására irányuló kezdeményezést. Támogatja, de mielőtt belevágna, számos kérdésre kell választ adni és számos árnyalatnyi részletet rendezni, amelyeket az elnök is felsorolt” – mondta Peszkov, aki egyúttal megjegyezte:

megértik, hogy Washington gyors sikert akar elérni, a Kreml szerint az ukrán válság rendezése ehhez túl bonyolult folyamat.

Donald Trump amerikai elnök még Ferenc pápa szombati temetése előtt tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd a szertartást követően Truth Social oldalán felvetette, lehet tévedett Putyinnal kapcsolatban, és az orosz elnök mégsem akar békét. Bejegyzésében ismét hangsúlyozta azt az álláspontját, miszerint valójában Obama tette lehetővé, hogy Oroszország korábban lövés nélkül elvegye a Krím félszigetet Ukrajnától. „Nekem semmi közöm nem volt ehhez az ostoba háborúhoz, azonkívül, hogy korán Javelin rakétákat adtam Ukrajnának, míg Obama csak takarókat küldött” – fogalmazott.

Oroszország kész megvitatni az Egyesült Államokkal a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését az ukrajnai helyzet rendezése keretében – jelentette ki Alekszandr Lihacsov, a Roszatom orosz nukleáris állami vállalat vezérigazgatója szerdán az Interfax hírügynökségnek, írja az MTI.

„Ha az ország vezetése politikai döntést hoz, készek vagyunk ezt megvitatni az amerikai féllel” – válaszolta Lihacsov a hírügynökség kérdésére. Az Interfax emlékeztetett rá, hogy hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: Moszkva nem kapott Washingtontól a zaporizzsjai atomerőmű jövőjére és annak esetleges amerikai-ukrán közös irányítására vonatkozó javaslatot.

„Nem, nem kaptunk ilyen javaslatot, és ha kapunk, akkor elmagyarázzuk, hogy a zaporizzsjai atomerőmű irányítása a Roszatom orosz állami vállalat hatáskörébe tartozik, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) személyzetének felügyelete alatt, amely folyamatosan jelen van a helyszínen és megfigyelést végez” – mondta Lavrov az amerikai CBS televíziónak adott interjúban.

A zaporizzsjai létesítmény Európa egyik legnagyobb atomerőműve.

A közvetlenül a létesítmény területére mért csapásokat legutóbb január 5-én rögzítettek. A vele szomszédos Enerhodar belvárosát az ukrán fegyveres erők csütörtökön is támadták helikoptertípusú pilótanélküli légijárművel Makszim Puhov polgármester közlése szerint.

Működésben a Weber-Magyar paktum: Magyar Péterék pártja Európában ellehetetlenítené a Paksi Atomerőmű működtetését – jelentette ki Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője szerdán.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint „Magyar Péterék pártja, a Manfred Weber-vezette, ukrán- és háborúpárti” Európai Néppárt (EPP) pártkongresszusán megszavazta a Szolidaritás Ukrajnával című sürgősségi határozatot. A dokumentumban Magyar Péter és pártja a Roszatom európai tevékenységének betiltását és az orosz energiavállalat elleni azonnali szankciók meghozatalát sürgeti.

A döntés kapcsán Gyürk András kiemelte:

„Weberék javaslata a Paks II.-beruházás mellett a Paksi Atomerőmű működését is rövidtávon ellehetetlenítené,

ami súlyos energiaellátási zavarokat és a lakossági rezsiárak robbanásszerű emelkedését eredményezné, elvenné továbbá az erőmű telephelyén dolgozó ötezer ember munkáját”.

Közölte:

a Paksi Atomerőmű a magyar energiaellátás, illetve a rezsicsökkentés alappillére,

2024-ben az erőmű négy blokkja a magyar áramfogyasztás egyharmadát állította elő. Az erőmű működésében az elmúlt öt évtizedben a Roszatom fontos szerepet játszik. A vállalat megkerülhetetlen szerepet tölt be az erőmű működtetéséhez szükséges üzemanyag, illetve egyes alkatrészek biztosításában – emlékeztetett.

A fideszes politikus elmondta, a Szolidaritás Ukrajnával című dokumentum újabb bizonyíték arra, ”hogyan működik a tiszás Kollár Kinga által a közelmúltban bejelentett Weber-Magyar paktum„.

Magyar Péterék pártja Európában Magyarország energiaellátásának aláásásával rombolná a magyar emberek életszínvonalát

Európában, és ”erősítené„ ezzel az ellenzéket – hívta fel a figyelmet.

”A Fidesz-KDNP-vezette nemzeti kormány ezzel szemben megvédi a magyar energiaellátást és a rezsicsökkentést. Weber és magyarországi elvtársainak rombolását pedig, magyar emberek millióival közösen, meg fogjuk állítani” – tette hozzá Gyürk András.