Mégis lesz ukrán-orosz tűzszünet?

Egy demilitarizált övezetről, külföldi tűzszüneti ellenőrökről szól, valamint háborús területi erőviszonyok befagyasztását is tartalmazza a 30 napos átfogó tűzszüneti javaslat – közölte kedden Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért felelős különleges megbízottja.

A diplomata, nyugalmazott tábornok a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva elmondta, hogy a tervezet szerint mind az orosz, mind az ukrán erők 15 kilométer széles, és mintegy 130 kilométer hosszú területről vonnák vissza teljesen csapataikat a tűzszünet idejére, amelynek betartását a Dnyipro folyó nyugati oldalára vezényelt tűzszüneti ellenőrző erők felügyelnék, brit, francia és német vezetéssel. Hozzátette, hogy 12 további nemzet is jelezte, részt venne egy ilyen küldetésben.

Kifejtette, a tervezet azt is tartalmazza, hogy az elfoglalt területek státuszát illetően befagyasztanák az erőviszonyokat, ami nem kell, hogy ukrán részről az orosz fennhatóság elismerését jelentse.

Korábbi háborúk tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy az ukránoknak nem kell állandó helyzetként elfogadni a pillanatnyit. Szavai szerint, a második világháború után a balti államok sem ismerték el a szovjet fennhatóságot, mint ahogy a németek is egyesült országot kívántak, és később ez megvalósult.

Keith Kellogg szerint az ukrán fél akár azonnal is készen áll az átfogó – földet, levegőt, tengert és infrastruktúrát érintő – tűzszünet aláírására minimum 30 napra, ami meghosszabbítható lenne. Hozzátette, hogy ez megváltozott ukrán álláspontot takar a két héttel korábban Londonban tartott nemzetközi egyeztetésen képviselt kijevi véleményhez képest is. A kijevi vezetők ma már „nem ott vannak, ahol egy évvel ezelőtt”, hanem készen állnak a tovább lépésre a tűzszünet felé – mondta el az amerikai elnök különleges megbízottja az ukrán kormány és elnöki hivatal vezetőivel tartott megbeszéléseire hivatkozva.

„Azt hiszem, közel vagyunk” – fogalmazott és úgy vélte, hogy a tűzszünet előtti egyetlen akadályt az jelenti, ha azt Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadja el.

Keith Kellogg meggyőződését fejezte ki, hogy a tűzszünet megkötése egyetlen külföldi vezető, Donald Trump amerikai elnök közbenjárásával érhető el jelenleg.

Az ukrán erők megszilárdították a helyzetüket a Donyeck megyei Pokrovszk térségében, sőt, helyenként a taktikai kezdeményezést is átvették – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka kedden közösségi oldalain.

Az ukrán ellenőrzés alatti városnál hosszú hónapok óta dúlnak ádáz harcok, az orosz erők a település elfoglalására törekszenek – írja az MTI. „A pokrovszki irányvonal az orosz–ukrán háború egyik legnehezebb frontszakasza. Azonban a védelmi erők katonáinak bátorsága és hozzáértő fellépése révén sikerült stabilizálnunk a helyzetet ebben a donyecki műveleti térségben, és néhol még a taktikai kezdeményezést is átvettük” – fogalmazott a főparancsnok.

Az ukrán vezérkar közlése szerint hétfőn a térségben az ukrán katonák 78 ellenséges támadást állítottak meg.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők kedden tüzérségi támadást intéztek a régióban lévő Komisani település ellen, aminek következtében egy 55 éves nő életét vesztette. A kormányzói hivatal közlése szerint az elmúlt nap folyamán a megyében 33 település – köztük Herszon városa – volt kitéve orosz dróntámadásoknak, ágyúzásoknak és légicsapásoknak. Olekszandr Honcsarenko, a Donyeck megyei Kramatorszk katonai közigazgatásának vezetője a Facebookon azt írta, hogy reggel az orosz erők hét csapást mértek a városra, egy ember életét vesztette, ketten pedig megsérültek, egyikük súlyosan.

A Donyeck megyei Kosztyantinyivka város vezetése arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg megrongált a település három vízvezetékéből kettőt, amelyeket a folyamatos orosz ágyúzások miatt nem tudnak helyreállítani.

Jelenleg a város vízellátása elégtelen, a hatóságok minden lehetséges intézkedést megtesznek a helyzet stabilizálása érdekében.

Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy lelepleztek egy ellenséges információs műveletet, amellyel az oroszok elsősorban önkéntes fegyverletételre akarták rábírni az ukrán katonákat. „A nyomozás eredménye szerint három civil – egy kijevi, egy dnyiprói és egy Hmelnickij megyei lakos – segítette az orosz megszállókat olyan propaganda terjesztésében, amelynek célja az állami vezetés lejáratása és a mozgósítási folyamatok megzavarása volt. A közösségi médiában destruktív üzeneteket terjesztettek, amelyekben ukrán hadifoglyok szerepeltek a kurszki területről, akiket az ellenséges titkosszolgálatok kényszerítettek arra, hogy a valóságnak nem megfelelő dolgokat mondjanak” – írta közleményében az SZBU. Kifejtette, hogy az orosz szakszolgálatok nyolc ukrán hadifoglyot arra kényszerítettek, hogy videófelvételeken szerepeljenek. Ezekben arra szólították fel a harcoló ukrán katonákat, hogy tagadják meg szolgálatot, és ne teljesítsék a parancsokat. Az SZBU közlése szerint, ha a hadifoglyok megtagadták a részvételt, brutális kínzásokat és embertelen bánásmódot alkalmaztak velük szemben.

A házkutatások során a hatóságok számítógépeket, pendrive-okat, kéziratokat, telefonokat és SIM-kártyákat foglaltak le.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte a Telegramon, hogy fogolycsere keretében újabb 205 ukrán katonát hoztak haza orosz fogságból.

Oroszországból indított húsz Sahíd típusú drónnal kedden több hullámban támadták Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát, ahol jelentős veszteségek keletkeztek – közölte Oleh Szinyehubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője és a helyi katasztrófavédelmi szolgálat a Telegram-csatornáján.

Szinyehubov azt írta, hogy nyolc helyszínen érte csapás a várost. „A tömeges támadás több mint két órán át tartott, a találatok helyszínén tüzek keletkeztek” – írta.

Közlése szerint az orosz légicsapás következtében leégett a város legnagyobb piaca, a Barabasovo, lakóházak és autók rongálódtak meg, és a megye területén megsérült 11 ember.

A térségben becsapódott 8 irányított légibomba is; 24 családi házat, raktárépületeket, gépkocsikat és egy tűzoltóállomást ért találat.

A katasztrófavédelem közlése szerint – amelyet az Unian ukrán hírügynökség idézett – a Harkiv elleni csapást a reggeli órákban hajtották végre. A szolgálat szerint károkat és lehulló törmelékeket regisztráltak a város Sevcsenkivszkij, Kijevszkij, Holodnogorszkij kerületeiben, hat helyen tűz keletkezett.

„Sevcsenkivszkij kerületben egy lakóház tetőszerkezete és egy szobája égett le négyszáz négyzetméteren.

Kijevszkij negyedben a piac területén lévő bolt égett le ötszáz négyzetméteren, egy másik helyszínen leégett egy étterem épülete 700 négyzetméteres területen” – írta a szolgálat. Ezenkívül Holodnogorszkij kerületben megrongálódott egy lakóház homlokzata, egy épület és három autó, az ipari kerületben pedig kiégett egy autó, valamint megrongálódott egy gyárépület.

Az orosz hadsereg keddre virradóra drónokkal, irányított légibombákkal és tüzérséggel támadta Dnyipropetrovszk megyét is, infrastrukturális létesítményekben, egy vállalatban és több lakóépületben is károk keletkeztek

– tette közzé az Ukrajinszka Pravda hírportál Szerhij Liszak megyei katonai kormányzó Telegram-bejegyzése alapján. A jelentés szerint a támadások következtében egy ember megsebesült, állapota súlyos. Az Odessza környékét ért újabb légicsapásban egy ember meghalt, számos polgári infrastrukturális objektumban, köztük családi házakban is károk keletkeztek – jelentette Oleh Kiper megyei katonai kormányzó kedden a Telegramon.