Mégis folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások

A találkozót követően a török külügyminiszter bejelentette: a felek elvi megállapodásra jutottak a tárgyalások folytatásáról.

A május 16-i esemény kapcsán Hakan Fidan török külügyminiszter – aki személyesen is részt vett a tárgyaláson – úgy nyilatkozott: „Ez egy fontos nap a globális béke szempontjából” – írja az Ukrajinszka Pravda.

Fidan szerint a megbeszélésen több konkrét eredmény is született, az egyik egy nagyszabású fogolycsere lebonyolítása lenne, amiről először az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij beszélt miszerint „a következő napokban” sor kerül egy „1000 az 1000-ért” elven alapuló fogolycserére.

Közlése szerint a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásáról is – bár ezzel kapcsolatba konkrét időpontot még nem hozták nyilvánosságra.

Emellett a két oldal írásban egyeztetett a tűzszünethez vezető feltételekről, ami a későbbi fegyvernyugvás lehetőségét vetítheti előre.

A török diplomácia vezetője bejelentette, hogy „a felek elvi megállapodásra jutottak abban is, hogy folytatják a tárgyalásokat.”

A háttérben fontos változás, hogy ez volt az első közvetlen tárgyalás a két ország között 2022 eleje óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A mostani megbeszélésen Ukrajna védelmi minisztere, Rusztem Umerov is jelen volt, aki elmondta, hogy a tűzszünet mellett humanitárius kérdésekről és egy esetleges vezetői szintű találkozóról is szó esett.

A nemzetközi reakciók vegyesek voltak. Keir Starmer brit miniszterelnök üdvözölte ugyan a tárgyalások tényét, de élesen bírálta Oroszország álláspontját, „elfogadhatatlannak” nevezve azt.

Oroszország és Ukrajna megállapodott egy nagyszabású hadifogolycsere lebonyolításáról – közölte az orosz és az ukrán delegáció is az isztambuli tárgyalásokat követően. Mindkét fél ezer-ezer fogoly szabadon bocsátását vállalta. A felek tűzszüneti elképzeléseikről is egyeztettek, valamint egy esetleges Putyin–Zelenszkij találkozó előkészítése is napirendre került.

A hírt először az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij jelentette be, majd megerősítette az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov is – írja a BBC.

Medinszkij szerint az egyezség értelmében „a következő napokban” sor kerül egy „1000 az 1000-ért” elven alapuló fogolycserére. A konkrét időpontot nem hozták nyilvánosságra.

Az orosz küldöttség vezetője arról is beszélt, hogy Ukrajna kérte egy közvetlen találkozó lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amelyet az orosz fél „tudomásul vett”. Emellett abban is megállapodtak, hogy mindkét oldal bemutatja saját javaslatát egy lehetséges jövőbeni tűzszünet feltételeiről.

Umerov elmondása szerint „minden lehetséges tűzszüneti forma” terítékre került a tárgyalásokon. A védelmi miniszter hozzátette: a hadifogolycsere a találkozó legfontosabb kézzelfogható eredménye. A felek egy újabb tárgyalási forduló lehetőségét is kilátásba helyezték.

A tárgyalások célja továbbra is a háborús feszültség csökkentése és a politikai rendezés lehetőségeinek feltérképezése.

Ukrajna szerint Oroszország olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek messze túlmutatnak mindazon, amiről korábban tárgyaltak.

Véget értek Isztambulban az ukrán és az orosz delegáció közötti – első közvetlen – tárgyalások. Zelenszkij azzal vádolta Putyint, hogy félt találkozni vele – számolt be a Sky News.

A megbeszélés pontos tartalmáról még nincsenek információk, azonban egy ukrán diplomáciai forrás szerint Oroszország olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek irreálisak és messze túlmutatnak mindazon, amiről korábban tárgyaltak.

Az orosz követelések között szerepel többek között

az ukrán csapatok kivonása Oroszország területéről a tűzszünet megkezdéséhez.

Új, Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos terveket jelentett be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Tiranában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján.

„Új szankciós csomagon dolgozunk” – szögezte le az albán fővárosban von der Leyen, hozzátéve, hogy az intézkedések a hét elején az EU által jóváhagyott 17. szankciós csomag kiegészítői, és a többi között az úgynevezett „orosz árnyékflotta” listáját bővítik újabb hajókkal, illetve az Északi Áramlat gázvezetékeket, valamint a pénzügyi szektort is érintik.

„Békét akarunk, ezért növelnünk kell a nyomást (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnökön egészen addig, ameddig készen nem áll a békére” – szögezte le Ursula von der Leyen.

Az Isztambulban rendezett orosz-ukrán tárgyalásokra kitérve a bizottsági elnök bírálta az orosz államfőt, amiért nem jelent meg az egyeztetésen, jóllehet, mint mondta, „nyilvánvaló volt, hogy ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij kész volt vele találkozni”.

A csúcstalálkozón szintén részt vevő Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy amennyiben nem lesz tűzszünet, Ukrajna szövetségesei együttműködnek a szankciók tekintetében, ezért, mint mondta, „nagyon fontos, hogy a szövetségesek között teljes egység legyen”.

Elmondta, egyetértés van közte és a francia, a lengyel és a német vezetők, illetve Zelenszkij között abban, hogy „a békemegbeszéléseken tanúsított orosz álláspont elfogadhatatlan”, hozzátéve, hogy az ügyben telefonon egyeztettek Donald Trump amerikai elnökkel is.

„Úgy gondolom, hogy amit tegnap és az éjszaka folyamán láthattunk, további bizonyíték arra nézvést, hogy Putyin nem gondolja komolyan a békét, csak az időt húzza” – tette hozzá. Aláhúzta: Európa ma, Ukrajnával kapcsolatban ugyanazokért az értékekért harcol, amelyekért 80 éve, a második világháborúban.

A csúcstalálkozón részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki leszögezte: hazája elkötelezett az Oroszországgal vívott háború lezárása mellett, és „kész megtenni minden reális lépést” ennek érdekében, ám sürgette az európai vezetőket, hogy fokozzák a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket – a többi között az orosz energia- és bankszektor ellen –, amennyiben Putyin halogatja a tűzszünetet célzó tárgyalásokat.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a maga részéről hangsúlyozta: folytatni kell a háború lezárását célzó erőfeszítéseket. Amint rámutatott, a feltétel nélküli tűzszünet mellett igyekezni kell olyan békemegállapodást elérni, amely biztonsági garanciákat nyújt Ukrajna számára. „A saját biztonságunk is Ukrajnától függ” – szögezte le.

Beszédében António Costa, az Európai Tanács elnöke a szabályokon alapuló nemzetközi rendre leselkedő kihívások elleni küzdelmet, valamint a világkereskedelem fontosságát hangoztatta, kiemelve az ukrajnai és a gázai háborút.

Emellett a védelmi befektetések növelését sürgette, leszögezve: „a béke védelem nélkül illúzió csupán”, továbbá úgy vélte, Európának ki kell terjesztenie világkereskedelmi kapcsolatait, és nem szabad engednie „a protekcionizmus kísértésének”.

Friedrich Merz német kancellár az Európa és az Egyesült Államok közötti szövetséget hangoztatta, kiemelve: „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magunk oldalán tartsuk az Egyesült Államokat”, méltatva Washingtonnak Európában „a békéért és szabadságért” tett erőfeszítéseit.

Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett, hogy „az utóbbi néhány óra megmutatta, Oroszország nem akar fegyverszünetet”. Mindemellett felhívta a figyelmet „az európai demokráciák integritását érő fenyegetésekre”, a Moldovában és Romániában tartott választásokat említve, Oroszországot nevezve meg a támadások forrásaként.

A rendezvényen felszólalt Edi Rama albán miniszterelnök is, aki sürgette a közösséget, hogy a védelmi célok mellett szélesítse ki törekvéseit egyebek között az oktatás, a tudomány és a mesterséges intelligencia területével.

Az Európai Politikai Közösség hatodik, Rama és Costa által közösen szervezett találkozóján – amely az Új Európa egy új világban – egység, együttműködés, közös cselekvés címet viselte – több mint 40 vezető vesz részt. A közösség következő csúcstalálkozóját ősszel tartják Dániában.