Már több mint 1 millióan szavaztak Ukrajna EU-tagságáról

Orbán Viktor csütörtöki tájékoztatása szerint a leadott voksok száma átlépte az egymilliót az Ukrajna gyorsított uniós tagságáról szóló szavazáson. A miniszterelnök szerint ez egy fantasztikus eredmény, amely talán még a várakozásokat is fölülmúlja. Alig egy hónapja kezdték el kézbesíteni a szavazólapokat az állampolgároknak. Az utolsó borítékok csak csütörtökön kerültek a postaládákba, így figyelemre méltó, hogy már több mint egymillióan hallatták a hangjukat.

Kisokos: Miért szavazzak én is a Voks 2025-ön? Mi a tétje?

Magyarországnak ügydöntő szerepe van a csatlakozási folyamatban. Vagyis, ha a magyarok többsége nem akarja, akkor Ukrajna nem lehet az Európai Unió része. Minél többen vesznek részt a véleménynyilvánító szavazáson, a miniszterelnök annál nagyobb felhatalmazással tudja képviselni Brüsszelben a magyar emberek akaratát. Orbán Viktor csütörtökön bejelentette, hogy már átlépte az egymilliót a leadott szavazatok száma.

Melyek a legnagyobb veszélyek?

1. Pénzügyi kockázatok: „Ukrajna csatlakozásával Magyarország is nettó befizetővé válna. Megszűnnének a Magyarországnak járó uniós források, és minden pénz Ukrajnába menne.” Emellett Brüsszel újabb közös hitelfelvételt szorgalmaz, amely tovább növelné a tagállamok közös eladósodását.
2. Mezőgazdasági kockázatok: Ukrajna művelhető földterülete az EU mezőgazdasági földjeinek egyharmadát teszi ki. „Az ukrán csatlakozással a magyar gazdák elveszítenék a földalapú támogatásokat, minden uniós forrás az ukrán mezőgazdaságnak jutna.”
3. Élelmiszerbiztonsági kockázatok: Ukrajnában engedélyezettek a génmódosított növények és a tiltott vegyszerek. A piac megnyílása ezek előtt a termékek előtt komoly veszélyt jelenthet az uniós fogyasztók számára.
4. Biztonsági kockázatok: „Ukrajna már a háború előtt is a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés egyik központja volt Kelet-Európában. ”A háborús fegyverek egy része bűnözők kezébe kerülhetett, és az EU-csatlakozás megkönnyítheti az ukrán maffia mozgását az unióban, így Magyarországon is.
5. Munkaerőpiaci kockázatok: Az olcsó ukrán munkaerő eláraszthatja a magyar piacot, ami veszélyeztetné a magyar munkavállalók állásait és bérszintjét.
6. Nyugdíjrendszerre leselkedő kockázatok: A növekvő terhelés, illetve a lehetséges járulékfizetési egyenlőtlenségek veszélybe sodorhatják a nyugdíjrendszer stabilitását.
7. Egészségügyi kockázatok: „Ukrajnában számos olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen. Az átoltottság szintje jóval alacsonyabb a magyarországinál.” A nyitott határokkal érkező tömegek komoly közegészségügyi és járványügyi fenyegetést jelenthetnek.

Mi van, ha nem kaptam még meg a szavazólapot?

Nagy számban érkezett panasz a kormányhoz, miszerint még mindig nem kapták meg a szavazólapokat. A kormány ezért úgy döntött, hogy létrehoz egy e-mail címet és egy ingyenesen hívható telefonszámot, ahol ezeket a panaszokat jelezni lehet. Aki tehát nem kapta meg a VOKS 2025 szavazólapot, az az alábbi módokon jelezheti ezt: e-mailben a [email protected] e-mail címre lehet üzenetet küldeni, vagy telefonon a 1818-as számot lehet tárcsázni.

Hogyan küldhetem vissza?

Szavazni ugyanúgy lehet majd, ahogy például egy országgyűlési választáson, vagyis az igen vagy a nem válasz fölötti körbe írt X-szel. Akárcsak a nemzeti konzultációk esetében, ezúttal is ingyenesen küldhető vissza a szavazólap. Az eredeti borítékban ugyanis a lap mellett egy ingyenesen visszaküldhető válaszboríték is található.

Meddig lehet visszaküldeni?

A szavazólapok válaszborítékban való visszaküldésének határideje: június 20.

Mint ismert, a kormány álláspontja szerint számos kockázatot hordoz magában, hogy Brüsszel gyorsított eljárásban akarja Ukrajnát felvenni az EU-ba.
Ukrajna felvétele pénzügyi csődöt jelentene az EU számára és elsősorban Magyarország és a közép-európai régió számára lenne előnytelen. Magyarország elesne a mezőgazdasági támogatásoktól, a háború biztonsági kockázatokat jelentene, a szervezett bűnözés veszélyt jelentene a közbiztonságunkra, veszélyeztetné a munkaerőpiacot, az egészségügyi és a nyugdíjrendszert. Megjegyzendő, hogy az Európai Néppárt, élén Manfred Weberrel, elkötelezett támogatója az ukrán uniós csatlakozásnak.

Egyetértési pontot lehet kialakítani a Voks 2025-tel

A kormányfő még a már­cius elején tartott EU-csúcson jelentette be, hogy szavazást kezdeményez az ukrán uniós tagságról. A szavazólapokat június 20-ig lehet visszaküldeni, és az eddigi tendenciák alapján akár másfél-két millió is lehet azok száma, akik részt vesznek a Voks 2025-ön. A magyar kormánynak már jelentős tapasztalata van abban, hogy a magyar érdeket sikeresen képviselje Brüsszelben, ebben pedig rendre tud a magyar emberek egyértelmű és szilárd véleményére támaszkodni. Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít a kormány, elmondta, hogy azt úgy fogják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultáció­kat szokták, gyorsan és egysze­rűen.

Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amelyben a magyarok elsősorban gazdasági szuverenitásunkkal és a semlegességünkkel foglalkoztak, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. Ukrajna uniós csatlakozásának az ügyében egyszer már sikeres harcot vívott a kormány Brüsszellel. A 2023 őszén tartott nemzeti konzultációban az ukrán tagság is a kérdések között szerepelt, amire akkor a több mint másfél millió résztvevő 99 százaléka nemmel voksolt. A kérdőíveket több mint 1,3 millióan töltötték ki, a résztvevők túlnyomó többsége pedig támogatta a kormány álláspontját. Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként bevezetett brüsszeli szankciókról 2022 őszén kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultáció­ban 1,389 millióan vettek részt.

A 2022-es országgyűlési választásokkal egy napon tartották meg például a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást. A szavazólapokon szereplő négy kérdésben a magyarok jelentős része a kormánypártok álláspontját támogatta az LMBTQ-propaganda iskolai és óvodai terjesztésével szemben. Az uniós migránskvótáról 2016-ban kérdezte meg a kormány a magyar embereket. A migrációs válság kirobbanása után tartott referendumon a magyarok 98 százaléka utasította el a migránskvóták tervét, és egyúttal támogatta a kormánypártok álláspontját a szigorú migrációs politikáról.