Ma van az elnökválasztás első fordulója Lengyelországban

A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva, több mint 32 ezer helyszínen közel 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 500 ezren külföldön. Az esti zárás pillanatában a szavazóhelyiséget elhagyók megkérdezésével készített, úgynevezett exit poll becslést közölnek a várható eredményről. A legtöbb felmérés szerint 60 százalék feletti részvételi arányra lehet számítani. Az előző, 2020-as elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 64,5 százaléka járult az urnákhoz. 

Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi.

A napokban robbant a hír, hogy felmerült a gyanú: a vasárnapi lengyel elnökválasztást külföldi támogatással, jogszabálysértő módon próbálják befolyásolni. A sajtóbeszámolók két, szinte ismeretlen Facebook-oldalt említenek, amelyek az utóbbi hetekben nagy összegben hirdettek politikai tartalmakat Lengyelországban. A videókban látszólag átlagemberek véleményét közvetítik, de valójában éles támadásokat intéznek a konzervatív és jobboldali elnökjelöltek ellen, miközben a Donald Tusk-féle baloldali Polgári Platform jelöltjét, Rafal Trzaskowskit támogatják.

A lengyel kibervédelmi hatóság, a NASK által közölt adatok szerint ezek a profilok egy hét alatt több pénzt költöttek politikai reklámokra, mint bármelyik hivatalos kampánycsapat, miközben nem szerepeltek a kampánypénzügyi nyilvántartásokban. Sajtóhírek szerint az akció mögött az Akcja Demokracja nevű civil szervezet aktivistái, illetve egy bécsi székhelyű technológiai partnerük, az Estratos Digital állhat.

Akció és demokrácia

Kezdjük az előbbivel! A napokban a lengyel Radio Maryja katolikus rádió hírportálja alapján számoltunk be arról, hogy az Action for Democracy (A4D) által pénzelt szervezet, az Akcja Demokracja tűnt fel Rafał Trzaskowski kampányvideóinak finanszírozói mögött. A szervezet vezetője, Jakub Kocjan korábban a Tusk-párt egyik képviselőjének asszisztense volt, és 2020-ban a varsói önkormányzat elismerésben részesítette. A 2023-as pénzügyi jelentésükből pedig az derült ki, hogy az Open Society Foundations – Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok nevű szervezete – mellett az A4D is jelentős támogatásban részesítette őket.

Bajnai emberei működés közben

A lengyel híradásokban szereplő másik szereplő, az Estratos Digital GmbH nem ismeretlen idehaza, a cég korábban DatAdat néven működött. A bécsi székhelyű, politikai kampányokra specializálódott vállalkozás a saját meghatározása szerint progresszív politikai szereplőket és NGO-kat támogat adatalapú kampányokkal, online mozgósítással és mikroadomány-gyűjtéssel. Utóbbira elsősorban a Lunda nevű felületet használják.

Szigetvári Bajnai Gordon baloldali exkormányfő kabinetfőnöke volt, Ficsor pedig titokminiszerként dolgozott a Bajnai-kormányban, vagyis mindketten bizalmasai az egykori miniszterelnöknek.

Ráadásul kulcsfigurái voltak a DatAdat-cégcsoportnak, amelyet szintén Bajna neve fémjelzett.

Magyarországon már próbálták

Az Estratosra és Ficsorra visszatérünk hamarosan, de előbb felidézzük, hogy az A4D és a datadatos üzleti kör egyszer már dolgozott együtt: Magyarországon, 2022-ben. A legutóbbi hazai országgyűlési választások idején nagyjából négymilliárd forint érkezett külföldről a magyar baloldalhoz, nyilvánvalóan a jobboldali kormány leváltását elősegítendő. Az összegből hárommilliárd az Action for Democracyn keresztül gurult – dollár formájában – Magyarországra. Mint kiderült, a summa nagyobb hányada Soros Györgytől származhatott, és jórészt a DatAdat-cégcsoportnál kötött ki. Az A4D-t Korányi Dávid vezeti, aki államtitkár volt a Bajnai-kormányban.

Magyar Péter sem maradt ki

A kitérő után térjünk vissza az Estratosra és Ficsor Ádámra. Meg kell említeni, hogy az Estratos már Magyar Péter mögött is felbukkant. Tavaly február 29-én regisztrálták a Talpramagyarok.hu oldalt, vagyis azt a honlapot, amely a politika színpadára éppen csak fellépő, de akkor még párt nélküli Magyar közösségét, egyesületét mutatta be. Az oldal adatvédelmi tájékoztatójában az adatkezelők között szerepelt az Estratos és adománygyűjtő felülete, a Lunda is.

Magyar Péter mögött  is megjelent a DatAdat-csoport, az adatvédelmi tájékoztatót átírták, az Estratost és a Lundát egyszerűen eltávolították, Magyar Péter pedig hajmeresztő magyarázattal szolgált az esetre.

Ficsor Brüsszelben is szervez

Érdemes kitérni arra is, hogy Ficsor Ádám nem csak Ausztriában vezet céget, de Brüsszelben is létrehozott társalapítóként egy szervezetet, amely szintén különféle digitális kampányolásban vállalhat kulcsszerepet. A European Center for Digital Action (rövidítve ECDA) hetekkel a 2022-es magyarországi választások és az újabb súlyos baloldali vereség után jött létre és több mint egy tucat olyan szakemberrel dolgozik, akik jártasak az online kampányolásban, az adománygyűjtésben, a közösségszervezésben a mozgósításban. Többük kapcsolódik a Soros-világhoz – írta a Magyar Nemzet a szervezetet bemutató részletes cikkében, megemlítve, hogy az ECDA igénybe vette a Lunda nevű adománygyűjtő felületet, adatkezelője pedig nem más, mint az Estratos.

A választás harmadik fő esélyese Slawomir Mentzen, az ellenzéki Konföderáció jelöltje. A voksolás idején kampánycsend van érvényben. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót június 1-re tűzték ki. A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el.