POLITIK
A magyar költségvetés jövőre is a háború káros hatásai ellen védekezik
Létrehozva2025. 05. 09. 09:58
Hogy a magyar emberek békében és biztonságban éljenek.
A kormány célja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében nyújtották be a 2026-os költségvetést, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak.
A 2026-os költségvetés úgy készült, hogy kivédje a háború negatív hatásait Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
A magyar gazdaságpolitika sem hagyhatja figyelmen kívül a világban zajló folyamatokat, melyek a 2026-os költségvetés tervezését is befolyásolták. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat indoklása megjegyzi: a világban jelentős gazdasági és politikai változások történnek. Így a többi között az Egyesült Államokban kedvező politikai változások zajlottak le. A korábban a nyugati világban eddig szinte egyeduralkodó globális-liberális világképet nemzeti érdekű politika váltotta fel. Ez esélyt teremt arra, hogy a Nyugat is versenyben maradjon a gazdaságilag egyre erősödő Kelet mellett. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell, amely továbbra is jó kapcsolatot szeretne fenntartani mind a Kelettel, mind a Nyugattal.
Fotó: Vémi Zoltán
Másfelől a tervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy Európa egyre több fenyegető kihívással néz szembe. Az Ukrajnában zajló véres háború, a vámháború, a tíz éve tartó folyamatos migráció, az elhibázott brüsszeli politika miatt bekövetkezett energiaválság, Brüsszel háborúpárti politikája és Ukrajna erőltetett és gyorsított uniós csatlakozása mind veszélyt jelentenek. Ukrajna EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terhet jelentene Európának és benne Magyarországnak is.
„A gyors változások és fenyegető veszélyek miatt a magyaroknak nemcsak egyenként, de közösségként, nemzetként is helyt kell állniuk. Fel kell készülnünk arra, hogy a veszélyek korában a világpolitikai helyzet gyorsan változik, a nemzeti érdekek és szuverenitás védelme az első!” – olvasható a dokumentumban.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy a nemzeti kormány következetesen háborúellenes stratégiát követ. A háború végső mérlege ugyanis mindig negatív, a békéé pedig mindig pozitív. A háborúellenes stratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető. A tervezet szerint ez a politika garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében nyújtották be a 2026-os költségvetést, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak.
A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a 2025-ös költségvetés elfogadása eltért a korábban megszokottól, a háborús helyzet miatt őszre tevődött át. Most visszatérünk a korábban megszokott rendszerhez, és várhatóan a tavaszi ülésszak végén fogadja el az Országgyűlés a költségvetést. A törvényjavaslat felhívja arra a figyelmet, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan Magyarország költségvetése biztosítja hazánk gazdaság- és társadalompolitikai eredményeinek megőrzését és a további kormányzati célok elérését. Ezzel párhuzamosan kiemelten kezeli a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás megerősítését. Középpontjában – a gazdasági növekedés ösztönzése mellett – a költségvetési hiány és az államadósság további csökkentése áll.
A 2026. évi költségvetési törvényjavaslat ennek megfelelően
- 4,1 százalékos gazdasági növekedésre,
- 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélra,
- valamint 3,6 százalékos inflációra alapoz.
Hasonlóan az elmúlt évekhez, jövőre is nullszaldós lesz a költségvetés, tehát a közszolgáltatások – többek között az egészségügy és a köznevelés – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza. A nullaszázalékos működési hiányt emellett most is úgy kell elérni, hogy a fejlesztési források biztosítottak legyenek.
A kormány szerint a továbbra is fennálló geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek ellenére a gazdaság növekedése felgyorsulhat. Ehhez hozzájárulnak az adócsökkentést támogató intézkedések, a stabil munkaerőpiaci helyzet és a bővülő fogyasztás. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növelését célzó lépések szintén támogathatják a GDP bővülését. A folyamatban lévő beruházások termelésének felfutása és az európai konjunktúra élénkülése révén erősödő hazai export szintén hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Az elkövetkező években is kiemelt szerepet kapnak a termelőkapacitás bővítését célzó beruházások, valamint a hatékonyságot növelő fejlesztések. A külső környezet elhúzódó gyengélkedése ellenére a beruházásokat ösztönző intézkedések hatása fokozatosan érvényesül.
Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjúban 2026-os költségvetésről elmondta, hogy ambiciózusak a vállalásaik. Mint jelezte, egészen mások a pénzügyi lehetőségek, ha Brüsszel Ukrajnába küldi a magyarok pénzét, vagy akkor, ha ezt el tudják hárítani.
Ez a költségvetés abból indul ki, hogy 2026-ban is nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amelyik nem küld pénzt és fegyvert Ukrajnába
– tette hozzá.
A kormányfő leszögezte, hogy nem megy a magyarok pénze Ukrajnába, hanem azokat itthon fogják felhasználni. Kiemelte, hogy 4800 milliárd forintot költenek családtámogatásokra, nyolcszázmilliárdot a rezsicsökkentésre, a nyugdíjakra 7700 milliárd forintot. Emellett kifizetik a hathavi fegyverpénzt, ami 450 milliárd forint, folytatják a tanárbéremelést, száz helyett százötven új gyárat indítanak be, ami 5050 milliárd forintot tesz ki, de az egészségügyre is négyezermilliárd forintot költenek.
Optimista, háborúellenes és ambiciózus célokat tűz ki a költségvetés
– mondta a miniszterelnök.
A legfontosabb feladatnak nevezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a gazdasági növekedés felpörgetését, 3 százalék fölé emelését a 4. Nagyváradi Gazdasági Konferencián csütörtökön.
A nagyváradi magyarság Festum Varadinum rendezvénysorozatának keretében a római katolikus püspöki palotában tartott konferencián a miniszter beszélt a magyar gazdaságpolitika fő pilléreiről, majd ismertette a kormány intézkedéseit az infláció kordában tartása érdekében.
Elmondta, hogy az élelmiszerek után a háztartási cikkekre is kiterjesztik az árrésszabályozást.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány üzenetét a bankok, a telekommunikációs cégek és a biztosítók is megértették, és visszafogták az árréseiket. Románia viszonylatában a két ország közti külkereskedelem fontosságáról szólt.
– Románia ma Magyarország második legfontosabb exportországa Németország után. […] Romániába nyolcmilliárd euró az export, 3,5 milliárdot hozunk vissza – mondta. Hozzátette, hogy a magyar export javát gép-, élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek teszik ki, míg Romániából főleg energiahordozók érkeznek Magyarországra.
A gazdaságot negatívan érintő energiakrízis legfontosabb tanulságaként a diverzifikáció fontosságát nevezte meg a tárcavezető. A rendezvényen részt vett Tánczos Barna, a román kormány pénzügyminisztere és Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja is.
„Az indokolatlan áremelést nem engedjük! Több mint ezer termékkel bővül az árréscsökkentett termékek köre. Az élelmiszerek után a háztartási vegyiárukra is kiterjesztjük” – olvasható a magyar kormány közösségi oldalán. A bejegyzés egy listát is tartalmaz.
Ripost hírek
