POLITIK
Kik állhatnak a történtek hátterében?
A Merz mögött álló pártok képviselőinek egy része a német parlament titkos szavazásán az első körben leszavazta saját jelöltjét. A megismételt délutáni szavazáson Merz ugyan megkapta a szavazatok többségét és Németország kancellárjává választották, de a kínos előzmények után nyilvánvalóvá vált a világ számára, hogy egy széthúzó és labilis német kormány áll össze.
A Bundestag üléstermében pillanatok alatt dermedtté vált a levegő, amikor az elnöklő képviselő hivatalosan bejelentette a voksolás eredményét: a kancellári tisztség elnyeréséhez szükséges 316 igen szavazat helyett csak 310-et számláltak össze- írta a hirado.hu.
Titkos lázadás
Hitetlenkedő és értetlenséget sugárzó arcok tükrözték a kereszténydemokraták és szociáldemokraták megrendültségét. Nem működött a pártok frakciófegyelme, a képviselők egy része titokban fellázadt. A döbbenet azért volt egyöntetű, mert hivatalosan minden adott volt a zökkenőmentes hatalomátvételhez.
A februári választáson a CDU/CSU és a Szociáldemokrata Párt (SPD) a képviselői helyek 52 százalékát szerezte meg. Az általuk alkotott nagykoalíció 328 mandátuma kényelmes, tizenkét szavazatos tartalékot jelentett az abszolút többséghez képest, éppen ezért senki sem töprengett a voksolás kimenetelén. Tizennyolc képviselő azonban mélyütéssel felérő kellemetlen meglepetést okozott.
Merkel követői, rivalizáló bajorok, elégedetlen szociáldemokraták
Friedrich Merz vállaltan piac- és tőkepárti jobboldali programja – az adócsökkentésektől a szociális juttatások visszafogásáig – nemcsak a szociáldemokrata képviselők egy részénél, hanem saját pártjában is ellenzése talált.
A mostani szavazás eredménye azt bizonyítja, hogy a felszín alatt sokkal mélyebb feszültségek voltak, mint azt sejteni lehetett. A sajtó több képviselői csoportot is gyanúsít, mint a puccs lehetséges elkövetőit:
- a CDU centrista képviselőit, akik Merz új irányvonalával szemben inkább Angela Merkel volt német kancellár politikájával azonosulnak,
- a CSU néhány bajor képviselőjét, akik elégedetlenek Merz politikájával, és helyette más látnának a kancellári székben,
- az SPD baloldali szárnyához tartozó képviselőket, akik nem hajlandók lenyelni a koalíciós alkut,
- illetve elégedetlen fiatal, főként CDU-hoz tartozó képviselőket, akik generációváltást akarnak.
A saját tábora fölött is csak nehezen úrrá lenni képes kancellár képe azt mutatja, hogy Merz nemcsak, hogy az EU-t nem lesz képes dominálni, de a német kormány egyben tartásáért is nagyon kemény küzdelem vár rá.
Angela Merkel korábbi német kancellár díszpáholyból nézhette végig régi riválisa megalázó első körös vereségét. A képen német képviselőkkel egyeztet a szavazást megelőzően (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)
A délelőtti szavazáson díszvendégként részt vevő Merkel délután már nem volt jelen az újabb szavazási fordulón a Bundestag kiemelt vendégek részére fenntartott páholyában. A délután megismételt szavazáson még mindig akadt néhány ellenszegülő képviselő, de Merzet ekkor már 325 szavazattal sikeresen megválasztották.
Az AfD joggal örülhet
Belpolitikailag mindez az Alternatíva Németországért (AfD) malmára hajthatja a vizet. A februári választáson az AfD 20,8 százalékos eredménnyel a CDU/CSU mögött a második helyen végzett. Azóta a felmérések szerint a párt több millió szavazót szerzett, és 26 százalékos népszerűséggel Németország legnépszerűbb pártjává vált.
Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke mosolyogva fogadta a szavazás első fordulójának eredményeit (Fotó: Ralf Hirschberger/AFP)
A mostani eseményeket követően az AfD az elit összeomlásról beszélt. A párt célja, hogy újabb előre hozott választásokat tartsanak. Az AfD-t néhány napja nyilvánította a német alkotmányvédelmi hivatal alkotmányellenes, valamint szélsőséges politikai erőnek. A döntés éles vitákat váltott ki, mivel a vádakat sokan politikailag motiváltnak tartják, az Egyesült Államok vezető politikusai a demokrácia elleni szélsőséges támadásnak nevezték a német hatóságok döntését.
Előbb otthon kell rendet raknia a kancellárnak
Friedrich Merz megválasztása után nagyon szorongatott helyzetbe került. Az új kancellár szeretne Európa új vezetőjeként fellépni, és saját elképzelései szerint alakítani az Európai Unió jövőjét. A gyengeséget és zűrzavart sugárzó jelenetek viszont rendkívüli károkat okoztak az egyébként is komoly kihívásokkal küzdő nagykoalíció pártjainak. A CDU valaha volt második legrosszabb eredményét érte el, míg a koalíciós partner SPD még sosem szerepelt olyan rosszul a modern Németország történetében, mint a februári választáson.
Merznek most egyszerre kellene megállítania pártja népszerűségének folyamatos csökkenését, megoldani az európai gazdaság legsúlyosabb bajait, miközben saját táborából is bármikor ismét hátba szúrhatják.
Az első szavazáson még lázadó, majd néhány óra múlva a másik, igen szavazógombot megtaláló képviselők gyors vezeklése nem tűnik olyan szilárd alapnak, amire Németország jövőjét lehetne építeni. Könnyen elképzelhető, hogy a most kezdő kormány sem tölti ki a ciklusát, és rövidesen újabb előre hozott német választások következnek.
Friedrich Merz, az SPD–CDU/CSU jelöltje 325 igen szavazattal 289 nem ellenében, egy tartózkodás mellett kedd délután megnyerte a kancellárválasztás második fordulóját – írja a Bild.
Az első titkos voksolás eredménye alapján a leendő kormánykoalíció 18 képviselője nem támogatta Merzet.
A lapok már kora délután tudni vélték, hogy a CDU/CSU minden követ megmozgat azért, hogy a Bundestag még aznap tartson egy második fordulót. Így is lett: a német szövetségi parlament 15:15-kor ült össze ismét. Igaz, Angela Merkel volt kancellár már nem ült a Bundestag VIP-páholyában, állítólag a délelőtti sikertelen szavazás után gyorsan elhagyta a parlament épületét. Először az első szavazás után kötelezően előírt 72 órás várakozási idő lerövidítését szavazták meg, amely lehetővé tette, hogy sor kerüljön az ismételt választásra.
A 630 képviselőből Merznek 316 szavazatra (50 százalék + 1) volt szüksége ahhoz, hogy megválasszák kancellárnak.
Az új kormánykoalíciónak pedig 328 embere ül a Bundestagban.
Nem sokkal 16 óra után Julia Klöckner, a Bundestag elnöke kihirdette az eredményt, miszerint Friedrich Merz megszerezte a szükséges szavazatot, ezzel ő lett az új kancellár. A délutáni szavazáson 325 szavazatot kapott, kilenccel többet, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges, de hárommal kevesebbet, mint ahány szavazata összesen van a kormánypártoknak.
Friedrich Merz kudarca így is egyedülálló a német történelemben,
még soha nem fordult elő, hogy egy többséggel rendelkező kormánykoalíció képviselői ne választották volna meg saját kancellárjelöltjüket.
Nyolc nő és tíz férfi alkotja majd Fiedrich Merz konzervatív kancellár héten hivatalba lépő nagykoalíciós kormányát az uniópártok és a szociáldemokraták megállapodása alapján.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a helyén marad az új kormányban is – közölte hétfőn a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), miközben bemutatták a miniszteri posztokra kiválasztott személyeket.
A múlt héten a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) után a Szociáldemokrata Párt (SPD) is jóváhagyta a koalíciós megállapodást Németországban, így a Friedrich Merz vezette új kormány – ha megkapja a parlamenti támogatást – kedden teszi le az esküt.
Lars Klingbeil, az SPD társelnöke lesz az alkancellár, akinek pénzügyminiszteri tisztségét is egyhangúlag jóváhagyta a pártvezetés. Klingbeil a februári parlamenti választásokat követő koalíciós tárgyalások során szoros partnerséget kötött Merzzel.
Az új kabinet 16 miniszteri posztjából összesen hetet kap az SPD, közülük négy posztot nők töltenek be: Bärbel Bas munkaügyi miniszter, Verena Hubertz építésügyi miniszter, Reem Alabali-Radovan fejlesztési miniszter és Stefanie Hubig igazságügyi miniszter.
Carsten Schneider lesz az új környezetvédelmi miniszter.
„Az SPD olyan csapatot állít össze, amely készen áll arra hogy bátran alakítsa országunkat. A szövetségi és tartományi politikában tapasztalt személyiségek találkoznak új arcokkal, akik az SPD-ben a generációváltást képviselik” – áll a párt vezetőségének közös nyilatkozatában.
A külügyi tárcát a 62 éves, konzervatív, jogász végzettségű Johann Wadephulra bízza a kancellár. A koalíciós megállapodás értelmében a belügyi tárcát a bajor Keresztényszociális Unió politikusa, Alexander Dobrindt vezeti majd. A gazdasági és energiaügyi minisztérium élére az uniópártok Katherina Reichét jelölik. Az újonnan létrehozandó digitális és állammodernizációs tárca élére a nagykoalícióban a Media-Saturn-Holding vezetője, a párton kívüli Karsten Wildberger kerül. A közlekedési tárcát Patrick Schneider fogja vezetni. Az oktatási és családügyi tárcát Karin Prien irányítja majd, aki Schleswig-Holstein tartományban is ezt a posztot tölti be 2017 óta. Szintén az uniópártok politikusa, Dorothee Bär kerül a tudományos, technológiai és űrkutatási minisztérium élére. Nina Warken CDU-s képviselő lesz az egészségügyi miniszter, az agrártárcát pedig a bajor, konzervatív Alois Rainer fogja vezetni.
A kancellária vezetésével Friedrich Merz Thorsten Freit bízza meg.
Ripost hírek
