Járatokat törölnek, repülőtereket zárnak be Oroszországban

Kedd hajnalban tucatnyi orosz repülőteret zártak le ukrán dróntámadások miatt, köztük Moszkva négy nagyobb légikikötőjét is. A támadássorozat, amely a második ilyen éjszaka volt egymás után, komoly zavart okozott az orosz légi közlekedésben, miközben az ország a május 9-i győzelem napi katonai parádéra készül.

A Szövetségi Légi Közlekedési Ügynökség járatkorlátozást rendelt el Moszkvában, Nyizsnyij Novgorodban, Volgográdban és más régiókban. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere elmondta, hogy

a főváros légterében összesen 19 drónt semmisítettek meg,

de „károk vagy áldozatok nem keletkeztek”, azonban elárulták, hogy a támadás során ablakok törtek be, mikor egy drón eltalált egy lakóházat Moszkva déli részén. Emellett további drónokat lőttek le Kurszk, Voronyezs, Penzai és más körzetek felett is. Az orosz légügyi felügyeleti szerv a Rosarita’s arról számolt be, hogy Moszkva mind a négy repülőterén leállították a felszállásokat a biztonság garantálása érdekében – közölte a DW.

Az Oroszország által három évvel ezelőtt indított háború kezdete óta Kijev több dróntámadást is indított Moszkva ellen, amelyek közül a legnagyobb offenzíva során három ember életét vesztette.

A támadások időzítése nem véletlen, hiszen néhány nap múlva, május 9-én tartják Moszkvában a második világháború befejezésének 80. évfordulóját ünneplő katonai parádét. Az eseményre több orosz szövetséges is meghívást kapott, és beszédet mond majd Vlagyimir Putyin elnök is, aki múlt héten háromnapos tűzszünetet jelentett be az ünnep alkalmából.

Az ukrán vezetés azonban nem veszi komolyan ezt a gesztust.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gúnyosan reagált a javaslatra, és az Egyesült Államok által támogatott 30 napos feltétel nélküli tűzszünet végrehajtását sürgette. „Az oroszok május 9-i tűzszünetet kérnek, és maguk is minden nap lőnek Ukrajnára”– írta Zelenszkij közösségi oldalán. Szerinte ez„a legmagasabb rendű cinizmus”. Putyin elutasította az amerikai indítványt.

Bár a pontos károk mértékét egyelőre nem ismerni, a dróntámadások Ukrajna hadviselésének új dimenzióját mutatják, amelyek célja az orosz infrastrukturális rendszerek – például repterek – megbénítása.

A keddi támadás jól látható üzenet a moszkvai lakosság felé: a háború, amelyet a Kreml indított 2022 februárjában, közelebb van, mint gondolnák.

Az orosz légvédelmi egységek megsemmisítettek négy Moszkva felé tartó ukrán drónt – jelentette be az orosz főváros főpolgármestere még hétfő kora reggel.

Szergej Szobjanyin, Moszkva főpolgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt közölte, hogy az első jelentések szerint a lehulló törmelékek nem okoztak sérülést vagy kárt.

Eközben az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) ugyancsak a Telegramon jelentette be, hogy

a Moszkvát kiszolgáló egyik kulcsfontosságú repülőtéren, a domogyedovói légikikötőben ideiglenesen korlátozták a járatok fogadását és indítását a légi közlekedés biztonsága érdekében.

Az ukrán fegyveres erők is részt vesznek a Győzelem napja ünnepén Londonban, amelyen a második világháborús diadalt ünneplik meg hagyományosan – közölte a The Telegraph. A Kreml szóvivője felháborítónak nevezte mindezt egy sajtótájékoztatón.

Az egykori antanthatalmak, illetve azok utódállamai idén ünneplik a második világháborús győzelem 80. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy különleges ünnepségre készülnek Moszkvába is pár nappal később, május 9-én, amivel összefüggésben Vlagyimir Putyin orosz elnök egy héttel ezelőtt egy háromnapos tűzszünetet is javasolt.

Donald Trump hétfőn egy fehér házi eseményen újságírói kérdésre válaszolva az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

az olajár csökkenésével Oroszország hajlandósága is növekszik a rendezésben való részvételre.

„Nagyon jó pozícióban vagyunk” – hangoztatta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy Ukrajna hajlandósága megvan, majd reményét fejezte ki, hogy „valami történni fog” a megoldás irányában.

Trump jelentősnek nevezte az orosz elnök által bejelentett háromnapos tűzszünetet.

Ahogy fogalmazott, „három nap nem tűnik soknak, de annak tudatában, hogy honnan indultunk, mégis sok”.

Ötszáz európai és nemzetközi közéleti, tudományos és politikai szereplő, valamint tudósok, katonai tisztviselők és egykori miniszterek nyílt levélben fordultak az európai kormányfők felé, azt követelve, hogy Európa azonnal küldjön katonai csapatokat Ukrajnába. Az ügynek magyar vonatkozásai is vannak.

A nyílt levél – melynek címe: „Európa válaszút előtt” – egy 180 ezer fős európai haderő Ukrajnába történő telepítését szorgalmazza. A katonai sztenderdek szerint a csapatok megfelelő pihentetését és folyamatos rotációját is biztosítva a feladat valójában 540 ezer európai katonát igényelne.

A támogatói levél leszögezi, hogy az európai kormányoknak 30 ezer katonát azonnal útnak kell indítania a háborúba, hogy az ukrán hadsereg határvédelmi feladatait átvállalja a belorusz határ mentén.

További 150 ezer katonát a következő hónapokban, valamint ahogy a levél fogalmaz „az ukrán katonai győzelem után” kellene Oroszország és Ukrajna közé vezényelni.

A dokumentumot aláíró 500 közéleti szereplő csupán 60–65 százaléka való az Európai Unióból, 35–40 százalékuk pedig az EU-n kívüli országokból szorgalmazza Európa katonai részvételét a háborúban. Az aláíró nevek között megtaláljuk például Francis Fukuyama amerikai politológust és Guy Verhofstadt belga liberális politikust is, de Magyarországról is pártolták néhányan az ötletet.

A Tisza Párthoz közel álló politikus is aláírta

Magyarországról a nyílt levelet

aláírásával támogatta Magyar Bálint egykori szabad demokrata (SZDSZ) oktatási miniszter.

Magyar Bálint a közelmúltban egyre aktívabban szólal meg különböző politikai eseményeken. Az elmúlt hónapokban többször is a Tisza Párt vidéki rendezvényeinek az előadója volt a politikus.

Az utóbbi hetekben a Tisza Párt egyre támogatóbbnak mutatkozik az Ukrajnának való további segítéségnyújtás témájával kapcsolatban, miután a párt szimpatizánsainak 58 százaléka belső szavazáson is kinyilvánította, hogy támogatják Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását.

Az európai nyílt levél aláírói világossá tették véleményüket, miszerint a háborúban Ukrajna katonai győzelmére van szükség. A támogató művelethez szükséges 540 ezer európai katona kiállítása hatalmas erőfeszítéseket igényelne a résztvevőktől. Jelenleg az EU legerősebb gazdaságának, Németországnak is csupán ennek a létszámnak az egyharmadát teszi ki a teljes hadserege.

Szorosabb európai és transzatlanti együttműködésre van szükség az orosz fenyegetéssel szemben – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hollandiai Wageningenben hétfőn a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál beszámolója szerint – írja az MTI.

Hollandia második világháborús német megszállás alóli felszabadításának 80. évfordulója alkalmából mondott beszédében Tusk hangsúlyozta: „A 80 évvel ezelőtt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy csak akkor győzhetünk, ha összefogunk.

Az európaiaknak szolidaritást kell mutatniuk.

Ez a legfontosabb szó a személyes politikai szótáramban. Nem szabad szemet hunyniuk a gonosz újjáéledése felett” – fogalmazott. Közölte: Oroszország Ukrajna elleni agressziója mindent megváltoztat, mivel az Európai Unió keleti határán zajló háború teljesen új kontextust kölcsönöz a második világháború lezárásáról szóló megemlékezéseknek. „A háború és a pusztítás visszatért teljes szörnyűségében Oroszország ukrajnai inváziójával. 2022. február 24. óta a bűnös agresszió szinte minden egyes napja erről tanúskodik” – fogalmazott.

Dick Schoof holland (j) és Donald Tusk lengyel miniszterelnök (k) a Hollandia náci német megszállás alóli felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Wageningenben 2025. május 5-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Albert Zawada)

A lengyel kormányfő kijelentette: Európa gondtalan kényelmének és örömteli közönyének ideje lejárt. Európának ugyanolyan elszántságot és bátorságot kell mutatnia az orosz agresszióval szemben, mint Németország legyőzésekor a második világháborúban. Ma jött el az európai mozgósítás ideje az alapvető értékek és a biztonság megvédésének érdekében – húzta alá. „Ha túl akarjuk élni ezen sötét órákat, erősnek és eltökéltnek kell maradnunk.”

„Újra olyan bátraknak és erőseknek kell lennünk, mint azok a lengyel katonák, akik nyolcvan évvel ezelőtt harcoltak”

– fogalmazott Tusk.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter beszédében azt mondta: „Összefogásra van szükség, ez mindannyiunk közös kötelessége.” A háború és az agresszió visszatért Európába – jelentette ki.

„Rajtunk múlik, hogy megvédjük-e a békét”

– tette hozzá a holland védelmi tárca vezetője.