Ha engedünk Brüsszelnek, több mint kétszeres lesz a gázár

Csütörtök délelőtt 10 órától ismét Kormányinfót tartott Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő, akik beszámoltak a kormány legutóbbi döntéseiről. Szó volt Ukrajna uniós csatlakozásáról és további támogatásáról, a rezsicsökkentésre leselkedő veszélyekről, az árréscsökkentés kiterjesztéséről és a 2026-os költségvetés tervezetéről is. Az újságírói kérdések idején Magyar Péter csütörtökön közzétett hangfelvétele és Ruszin-Szendi Romulusz „legújabb botránya” került a középpontba.

Szerdán ismét kormányülést tartottak a Karmelita kolostorban, és számos fontos kérdésben döntött Magyarország kormánya – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán.

A kormányfő hozzátette, hogy a részletekről ezúttal is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számol be, aki csütörtök délelőtt 10 órától Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt tartja meg a Kormányinfót.

A kormány hosszú ülést tartott, amelyen kiemelten foglalkoztak Ukrajnával, amire Ursula von der Leyen beszéde az Európai Parlamentben külön apropót szolgáltatott, és a kormány azt látja, hogy Brüsszelben rendkívül rossz irányú folyamatok zajlanak – jelentette ki Gulyás Gergely. Elmondása szerint az Európai Néppárt eldöntötte, hogy Ukrajnát kritikátlanul és feltétel nélkül támogatják és gyorsított eljárásban fel akarják venni az Európai Unióba.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Ursula von der Leyen szerdai beszédből egyértelmű volt, hogy Ukrajna támogatása három dolgot jelent:

1. a gyorsított felvételt;
2. a fegyverszállítások, ami a háború folytatását és elhúzódását jelenti;
3. az orosz gáz- és kőolajszállítások importjának betiltását, teljes beszüntetését.

A kormány megvizsgálta, hogy mindez mit jelentene Magyarországra nézve. „Ha a jelenlegi árakon kellene kiváltanunk az orosz kőolajt és gázt és máshonnan beszerezni, akkor 1,5-2 milliárd euróval kerülne ez többe, mint amit mi fizetünk” – magyarázta Gulyás.

„Gyakorlatilag a rezsivédelemre a költségvetésben pillanatnyilag fordított teljes támogatás összegét kellene a megnövekedett gáz, illetve kőolajárakra fordítani. Ez azt jelentené, hogy az áram és a gáz ára kétszeresére, illetve két és félszeresére nőne a magyar embereknek, és jelentősen magasabb lenne a cégeknek is, mint amennyit most fizetnek érte”

– tette hozzá a tárcavezető, ezért felszólított mindenkit, hogy mondja el véleményét Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a Voks 2025 szavazáson.

Bővül az árrés-szabályozás, a kormány benyújtotta a költségvetés tervezetét

A gazdaság helyzetével is foglalkozott a kormány, ezen belül az inflációs helyzettel és az árrésszabályozással is. Az indokolatlan áremelések elfogadhatatlanok, a jelenlegi helyzetben nem fogadható el, hogy a kereskedelmi láncok a magyar fogyasztókon nyerészkedjenek.  A kormány szerint

az élelmiszerekre kivetett árrésszabályozás bevált, ezért a háztartási cikkekre is bevezetik: 30 kategóriában több mint ezer termékre határoznak meg 15 százalékos árrésmaximumot.

A kormány azt reméli, hogy az árrés-szabályozás kiterjesztése nem csak megállítja, de még csökkenti is az inflációt. Gulyás Gergely aláhúzta, hogy az intézkedés május 19-től augusztus 31-ig lesz érvényben.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal folytatta a tájékoztatást, hogy a kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés tervezetét. Egyértelmű, hogy ez a költségvetés azon alapul, hogy nem Ukrajnára fordítják a rendelkezésre álló forrásokat, hanem a magyar családok támogatására. „Egy nehéz időszakban is kiegyensúlyozott költségvetést nyújtott be 2026-ra a kormány, ami jól szolgálja a családtámogatást, a gazdasági fejlődést és a nyugdíjasok megbecsülését is” – magyarázta.

A 2026-os költségvetésben családpolitikai célokra 4800 milliárd forint áll rendelkezésre, a rezsivédelemre pedig több mint 800 milliárd forint.

Gulyás Gergely elmondta, hogy Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtják végre. Ez azt jelenti, hogy a 2 és 3 gyermekes anyák szja-mentességére 320 milliárd forintot fordítanak, a január 1-jével két ütemben megduplázott adókedvezményre pedig 290 milliárd forintot.

A legnagyobb tétel a költségvetésben továbbra is nyugdíjkiadás, amely tartalmazza a jövőre tervezett nyugdíjprémiumot, a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjemelést. A minimálbér-emeléshez szükséges források, a 6 havi fegyverpénz és az iparűzésiadó-növekmény mellett gazdaságfejlesztésre 5500 milliárd forint áll rendelkezésre. „Ez egy kiegyensúlyozott költségvetés, ami lehetőséget ad a gazdasági előrelépésre” – értékelte a miniszter.

Magyar Péter hangfelvételéről: Ez egy lepkefing

Az Index által megszellőztetett információkat is kommentálta Gulyás, miszerint Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt, felszólalásait a „Slava Ukraina”, azaz Dicsőség Ukrajnának kifejezéssel zárta.

A miniszter szerint a volt vezérkari főnök túllépett a jogkörein, miközben a jelentéseiben úgy tett, mintha ez nem történt volna meg. A miniszter azt mondta, megfelel a valóságnak, hogy az altábornagy „Slava Ukraina” felkiáltással fejezte be beszédeit. Gulyás szerint ez súlyosabb úgy, minthogy valaki a saját zsírját szívatja le a Honvédkórházban. „Sok mindent nem engedhet meg magának egy vezérkari főnök és egy volt vezérkari főnök, amit Ruszin-Szendi Romulusz megengedett. Ha bármilyen jogos kritika felvethető  jelenlegi kormánnyal szemben, akkor az az, hogy ő egyáltalán vezérkari főnök lehetett, de javunkra szolgál és a jelenlegi honvédelmi minisztert dicséri, hogy nagyon hamar leváltotta” – magyarázta.

A Magyar Péter által közzétett hangfelvételről a következőképp nyilatkozott:

„Mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Itt nem történt semmi. Egy honvédelmi miniszter arról beszél, hogy a katonáknak meg kell védeni az országukat, ezt ki más mondaná, hogyha nem ő”

Magyar Péter már napok óta ígérgette egy hangfelvétel nyilvánosságra hozását,  amelyet a kormány „őszödi beszédének” nevezett. A csütörtök reggel publikált hangfelvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – vélhetően a haderőfejlesztésre utalva – azt mondta, hogy egy folyamat eredményeképp szakítani kell a „békementalitással”, „át kell állni a háborúhoz vezető út nulladik fázisára”, és ezért nevezte ki Böröndi Gábor altábornagyot a honvédség következő vezérkari főnökének Ruszin-Szendi Romulusz után.

A miniszter szerint 2023 áprilisában, az orosz–ukrán háború tükrében a honvédelmi miniszter kijelentése teljesen magától értetődő és helyes volt. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindent megtett az elmúlt években a békéért, de a katonáknak nem a békére kell készülni, hanem a háborúra és a haza védelmére. Mint mondta, a korábbi vezérkari főnök Ukrajnát akarja megvédeni és Ukrajnában akar katonákat bevetni, addig a honvédelmi miniszternek és a magyar honvédségnek Magyarországot, a hazát kell megvédeni. „A katonaságnak készen kell állni a háborúra, minden ország ezért tart fenn katonaságot” – tette hozzá.

„Egy ütőképes hadsereg akkor tudja a békét szolgálni, ha bármikor készen áll a háborúra is. Ennek az országnak a biztonságát az szavatolja, ha a magyar haderő kellően erős. Erről beszél a  honvédelmi miniszter. Nem látok benne olyat, ami ne lenne teljesen természetes vagy a nyilvánosság előtt is elmondható. (…) Pacifista katonákat még nem láttam, nem is lenne talán helyes”

– magyarázta Gulyás Gergely.

A miniszter azt is elmondta, hogy még sehol nem volt az ukrán háború, amikor a magyar miniszterelnök már beszélt arról, hogy közös európai haderőre is szükség van. „Mi voltunk azok, akik felismertük azt, hogy van egy komoly változás a világban, a háború fenyegetettsége nagyobb, mint korábban, és ha valakinek erre készülni kell, az a katonaság” – nyomatékosította Gulyás Gergely.