Az ukránok így magyarázzák a kudarcos kurszki offenzívát

Ukrajna védelme szempontjából szükség volt arra, hogy a határa mentén fekvő orosz területen, a kurszki régióban új ütközőzónát hozzanak létre, az ott harcoló ukrán alakulatok pedig a már kilenc hónapja tartó hadművelet csaknem minden kitűzött célját elérték – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Facebookon, írja az MTI.

„Ez a hadművelet, amely már kilenc hónapja tart, elérte a legtöbb kitűzött célt. Aktív fellépésünknek köszönhetően a kurszki területen sikerült megakadályoznunk az ellenség offenzív kampányát Szumi és Harkiv megyék ellen” – emelte ki a főparancsnok. Szavai szerint a létszámfölényben lévő orosz hadsereget csakis szokatlan megoldásokkal lehet legyőzni.

„A kurszki hadművelet pontosan ilyen volt, az ellenséget váratlanul érte.”

„Ukrajna megmutatta, hogy képes az ellentámadásra, csapást mérni és visszaszorítani az ellenséget még a saját területén is” – hangsúlyozta.

Április 26-án Vlagyimir Putyin orosz elnök arról kapott jelentést, hogy felszabadították Kurszk megye utolsó lakott települését is az ukrán erőktől. Az ukrán vezérkar ezzel szemben azt közölte, hogy „nem felelnek meg a valóságnak az agresszor ország legfelsőbb katonai vezetésének állításai, miszerint befejeződtek volna a harcok a kurszki régióban”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig kijelentette, hogy az ukrán csapatok továbbra is aktív védelmi műveleteket folytatnak Oroszország kurszki és belgorodi területein – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Andrius Kubilius, az Európai Unió védelmi biztosa kijelentette, hogy az EU-nak lehetősége van jelentősen növelni Ukrajna katonai támogatását, ha közvetlenül ukrán gyártóktól vásárol fegyvereket. Szavai szerint az Egyesült Államok és az EU jelenleg évente mintegy 40 milliárd eurót fordít Ukrajna katonai támogatására. Úgy véli azonban, hogy ezeket az összegeket hatékonyabban is fel lehetne használni, ha közvetlenül ukrán fegyvergyártóktól történne a beszerzés.

„Ha (Donald) Trump (amerikai elnök) nem győzi meg Putyint a békekötésről, mi nagyon gyorsan meggyőzőbb érveket tudnánk felmutatni a béke mellett, mégpedig azzal, hogy jelentősen növeljük Ukrajna katonai támogatását”

– írta Kubilius az X-en, amelyet az Ukrajinszka Pravda idézett hétfőn.

Az uniós tisztségviselő rámutatott, hogy az Ukrajnában gyártott fegyverek ára körülbelül fele annak, amennyibe az EU-ban vagy az Egyesült Államokban gyártott hasonló fegyverek kerülnek. Így anélkül lehetne megduplázni az Ukrajnának nyújtott fegyvermennyiséget, hogy növelni kellene a kiadásokat. ”Támogatásunk tényleges értéke így 80 milliárd euróra nőne” – zárta gondolatait.

Ukrán tisztségviselők többször is felhívták az európai országok kormányait arra, hogy csatlakozzanak az úgynevezett dán modellhez az Ukrajnának nyújtott segítség terén. Ez a modell célzott alapokon keresztül történő katonai támogatást irányoz elő, különös tekintettel arra, hogy a fegyverbeszerzések közvetlenül Ukrajnában történjenek. A kezdeményezést többek között Hollandia, Norvégia és Csehország is támogatta emlékeztetett az ukrán hírportál.

Jó eszmecserék zajlottak a hétvégén Oroszországról és Ukrajnáról – értékelte az elmúlt napok fejleményeit Donald Trump újságírók előtt, amikor vasárnap késő este visszaérkezett a Fehér Házba.

Az amerikai elnök az őt szállító helikopterről leszállva kérdésekre válaszolva a pozitív megbeszélésekre utaló mondatok mellett azt is kijelentette, hogy a két háborúban álló fél között, ide értve a tábornokokat is, „óriási a gyűlölet”, ami nehezíti a béke megteremtését.

Donald Trump közölte, hogy – az előzetes terveknek megfelelően –

hamarosan Szaúd-Arábiába utazik, ugyanakkor hozzátette, hogy egyelőre nem gondolkozik azon, hogy ott találkozna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Oroszországnak minden szükséges ereje megvan ahhoz, hogy sikeresen befejezze az ukrajnai „különleges műveletet” nukleáris fegyverek bevetése nélkül, bárhogyan is provokálják erre – jelentette ki az MTI szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a VGTRK állami tévé újságíróival folytatott beszélgetésben.

Az orosz elnök mondatai a Szaida Medvegyeva és Pavel Zarubin által készített Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című dokumentumfilmben hangzottak el, ennek egyes részleteit a Telegramon tették közzé vasárnap.

„Provokálni akartak minket, azt akarták, hogy hibázzunk. Nem volt szükség annak a fegyvernek a használatra, amit az imént említett. Remélem, nem is lesz rá szükség”

– fogalmazott a nukleáris fegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban Putyin.

Hozzátette azt is:  „Elég erőnk és eszközünk van ahhoz, hogy amit 2022-ben elkezdtünk, azt logikusan befejezzük, és olyan eredménnyel, amilyenre Oroszországnak szüksége van.”

Zarubin kérdésére válaszolva, miszerint lehetséges-e a jövőben a megbékélés az ország ukrán lakosaival, Putyin azt hangoztatta, hogy a megbékélés elkerülhetetlen, és csak idő kérdése.Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Oroszország 2014-ben nem hagyhatta, hogy a Krím népét kettészakítsák, még akkor sem, ha nyugati szankciókat helyeztek ellene kilátásba.

„2014-ben egyszerűen arra kényszerültünk, hogy meghozzuk a döntést a krími és a szevasztopoli lakosok támogatásáról. Mert a másfajta magatartás azt jelentette volna, hogy kitesszük őket az elszakadásnak. Abból indultam ki, hogy ez természetesen az ismert súlyos nehézségekkel járna. Így is lett – 2014-ben azonnal szankciókat vezettek be”  – mondta, majd hozzáfűzte: „Úgy gondolom, helyesen tettük, amit akkor tettünk.”

Megjegyezte azt is, hogy Oroszország gazdasága szerinte azóta csak erősödött „2014 óta olyan nagyot ugrottunk, köszönhetően azoknak a szankcióknak, amelyeket a nyugati országok a krími események után hoztak Oroszország ellen” – fogalmazott.

2024-ben 4,1 százalékos volt a GDP növekedése Oroszországban, ami meghaladta a 2023. évi, 3,6 százalékos gazdasági növekedést is - közölte  Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök. A kormányfő azt is hozzátette, hogy az utóbbi két évben Oroszország gazdasága közel hatszor akkora ütemben növekedett, mint az Európai Unióé. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén elismerte, hogy nőtt az orosz gazdaság, bár az ő adataik szerint kisebb mértékben – és vannak olyan tényezők is, amelyek arra mutatnak, hogy a következő években már nem lesznek ennyire jók az orosz számok.

A 4,1 százalékos növekedésről szóló adatokat valójában még az orosz állami statisztikai hivatal (Roszstat) közölte még februárban. Mihail Misusztyin szerdán az orosz törvényhozás, az Állami Duma tagjaihoz szólva ismertette az orosz kormányzat előző éves munkáját, megemlítve benne a gazdasági növekedést is.

A RIA Novosztyi szerint a kormányfő átfogó értékelést adott az orosz gazdaság helyzetéről, valamint beszélt a gyermekes családok támogatásáról, az ukrajnai harcokban részt vevőknek nyújtott anyagi támogatásról, valamint a nyugdíjról is. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban azt mondta:

az orosz GDP növekedése 2024-ben 4,1 százalékos volt, az utóbbi két évet nézve pedig csaknem hatszor akkora volt Oroszország gazdasági növekedése, mint az Európai Unióé.

„És sok országukban már recesszió figyelhető meg. A német gazdaság például  ez idő alatt már zsugorodott” – tette hozzá Misusztyin, miközben arról is beszélt, hogy az orosz gazdaság már második éve a világátlagot meghaladó ütemben növekszik.

Most örülhetnek az oroszok, de kérdés, mi lesz a jövőben

Az orosz számokkal, illetve Oroszország gazdaságának jövőjével kapcsolatban korábban az IMF is közölte a saját számait. A Nemzetközi Valutaalap szintén az előző évit meghaladó orosz növekedésről számolt be, de valamivel kisebb mértékben:

az ő adataik szerint Oroszország GDP-je 4,1 helyett csak 3,8 százalékkal nőtt 2024-ben.

Azt ugyanakkor az IMF is elismerte, hogy mind a 2023-as, mind a 2024-es orosz gazdasági növekedést„ messze meghaladta sok nyugati országét.” Véleményük szerint ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy Oroszország az olaj- és gázexportját más országokba irányította át a nyugati államok helyett, és ezáltal meg tudta kerülni a szankciók legsúlyosabb hatásait.

Mindemellett felhívták a figyelmet arra, hogy a növekedést nagyrészt a megnövekedett kormányzati kiadások, és ezen belül különösen a katonai szektor kiadásai táplálták (e ponton érdemes megjegyezni, hogy Oroszország védelmi költségvetése 2025-ben 13,5 billió – vagyis ezermilliárd – rubel lesz, ami soha nem látott összeget jelent. Ezáltal az állami kiadások 32,5 százalékát fordítják majd katonai célokra, ugyanakkor az óriási mértékű katonai költekezés hosszú távon jelentős ronthatja majd az orosz gazdaság helyzetét, miután ezek többnyire nem termelnek majd közvetlenül hasznot az országnak).

Ezzel összefüggésben IMF ugyancsak arra számít, hogy

az orosz növekedés 2025-ben és 2026-ban várhatóan jelentősen lelassul.

A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy az ország GDP-je idén mindössze 1,4 százalékkal, jövőre pedig 1,2 százalékkal fog nőni. Elemzők szerint az orosz gazdaság helyzetét nehezítheti a munkaerőhiány, az emelkedő árak, valamint a szankcióknak a külkereskedelemre gyakorolt folyamatos hatása egyes területeken, például a technológiai ágazatban.