Az ukránok drónokkal támadták Moszkvát

Az orosz légvédelmi egységek megsemmisítettek négy Moszkva felé tartó ukrán drónt – jelentette be az orosz főváros főpolgármestere hétfő kora reggel.

Szergej Szobjanyin, Moszkva főpolgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt közölte, hogy az első jelentések szerint a lehulló törmelékek nem okoztak sérülést vagy kárt.

Eközben az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) ugyancsak a Telegramon jelentette be, hogy

a Moszkvát kiszolgáló egyik kulcsfontosságú repülőtéren, a domogyedovói légikikötőben ideiglenesen korlátozták a járatok fogadását és indítását a légi közlekedés biztonsága érdekében.

Ötszáz európai és nemzetközi közéleti, tudományos és politikai szereplő, valamint tudósok, katonai tisztviselők és egykori miniszterek nyílt levélben fordultak az európai kormányfők felé, azt követelve, hogy Európa azonnal küldjön katonai csapatokat Ukrajnába. Az ügynek magyar vonatkozásai is vannak.

A nyílt levél – melynek címe: „Európa válaszút előtt” – egy 180 ezer fős európai haderő Ukrajnába történő telepítését szorgalmazza. A katonai sztenderdek szerint a csapatok megfelelő pihentetését és folyamatos rotációját is biztosítva a feladat valójában 540 ezer európai katonát igényelne.

A támogatói levél leszögezi, hogy az európai kormányoknak 30 ezer katonát azonnal útnak kell indítania a háborúba, hogy az ukrán hadsereg határvédelmi feladatait átvállalja a belorusz határ mentén.

További 150 ezer katonát a következő hónapokban, valamint ahogy a levél fogalmaz „az ukrán katonai győzelem után” kellene Oroszország és Ukrajna közé vezényelni.

A dokumentumot aláíró 500 közéleti szereplő csupán 60–65 százaléka való az Európai Unióból, 35–40 százalékuk pedig az EU-n kívüli országokból szorgalmazza Európa katonai részvételét a háborúban. Az aláíró nevek között megtaláljuk például Francis Fukuyama amerikai politológust és Guy Verhofstadt belga liberális politikust is, de Magyarországról is pártolták néhányan az ötletet.

A Tisza Párthoz közel álló politikus is aláírta

Magyarországról a nyílt levelet

aláírásával támogatta Magyar Bálint egykori szabad demokrata (SZDSZ) oktatási miniszter.

Magyar Bálint a közelmúltban egyre aktívabban szólal meg különböző politikai eseményeken. Az elmúlt hónapokban többször is a Tisza Párt vidéki rendezvényeinek az előadója volt a politikus.

Az utóbbi hetekben a Tisza Párt egyre támogatóbbnak mutatkozik az Ukrajnának való további segítéségnyújtás témájával kapcsolatban, miután a párt szimpatizánsainak 58 százaléka belső szavazáson is kinyilvánította, hogy támogatják Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását.

Az európai nyílt levél aláírói világossá tették véleményüket, miszerint a háborúban Ukrajna katonai győzelmére van szükség. A támogató művelethez szükséges 540 ezer európai katona kiállítása hatalmas erőfeszítéseket igényelne a résztvevőktől. Jelenleg az EU legerősebb gazdaságának, Németországnak is csupán ennek a létszámnak az egyharmadát teszi ki a teljes hadserege.

Az ukrán fegyveres erők is részt vesznek a Győzelem napja ünnepén Londonban, amelyen a második világháborús diadalt ünneplik meg hagyományosan – közölte a The Telegraph. A Kreml szóvivője felháborítónak nevezte mindezt egy sajtótájékoztatón.

Az egykori antanthatalmak, illetve azok utódállamai idén ünneplik a második világháborús győzelem 80. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy különleges ünnepségre készülnek Moszkvába is pár nappal később, május 9-én, amivel összefüggésben Vlagyimir Putyin orosz elnök egy héttel ezelőtt egy háromnapos tűzszünetet is javasolt.

A The Telegraph szombaton számolt be arról, hogy

a Londonban tartott világháborús győzelmi felvonulásra az ukrán hadsereg aktív katonáit is meghívták a britek.

A brit védelmi minisztérium szerint ez a lépés az ország „Oroszország elleni zajló szabadságharcának” globális támogatását szimbolizálja a törvénytelen orosz invázióval szemben – írta a brit lap. Mindeközben a hétvégén már le is zajlott a felvonulás próbája, ahol fotó is készült a Londonban felvonuló ukrán katonákról (ezt a képet helyeztük el cikkünkben is címlapképként).

Mint írták, az ukrán katonák hétfőn a Királyi Haditengerészet, a Királyi Tengerészgyalogság, a brit hadsereg és a Királyi Légierő mintegy 1000 brit katonájához fognak csatlakozni Londonban. A felvonuláson az ukrán fegyveres erők azon képviselői vesznek részt, akiket az Egyesült Királyságba telepítettek az Interflex művelet keretében – ez utóbbi az Egyesült Királyság fegyveres erőinek az ukrán katonák számára szervezett, 12 partnerországgal közösen végrehajtott kiképzési programját takarja (2022 nyara óta a britek és szövetségeseik 54 ezer katonának biztosítottak kiképzést ebben a programban).

Méltó, hogy ott lesznek az ukrán katonák is – mondta a brit védelmi miniszter

A védelmi tárca szerint a második világháborús veteránok lesznek az ünnepségek középpontjában, akik a Viktória királynő emlékművénél lévő királyi páholyból figyelik a felvonulást. A 101 éves Jack Mortimer, a D-nap veteránja – aki szintén jelen lesz az ünnepségen – a Telegraph szerint azt mondta: „80 évvel ezelőtt a világ minden tájáról érkezett emberek egyesítették erőiket, hogy megvédjék a szabadságot, emlékeznünk kell az áldozataikra. Hihetetlenül megható lesz látni a győzelem napi felvonulást, és azt, hogy ennyi nemzet képviselteti magát.”

„Emlékeztetni fog minket arra, hogy ezek a szövetségek ma is biztonságban tartanak minket, és hogy miért állunk azok mellé, akiknek szükségük van a támogatásunkra”

– tette hozzá.

John Healey védelmi miniszter mindeközben úgy nyilatkozott: „Nyolcvan évvel a győzelem napja után a háborús veteránokat, a legnagyobb nemzedékünket ünnepeljük. Biztosítani fogjuk, hogy szellemiségük tovább éljen, nemcsak a fegyveres erőinkben, hanem az értékeinkben és az egységen keresztüli erő iránti elkötelezettségünkben is. A második világháború óta Európában zajló első teljes körű háború közepette méltó, hogy a hétfői eseményen a szabadság frontvonalában jelenleg harcoló ukrán fegyveres erők is képviseltetik magukat.”

Pavlo őrnagy –  a felvonuló ukrán kontingens egyik tagja – elmondta: „A londoni győzelem napi felvonuláson való részvétel az ukrán katonák erejét, bátorságát és ellenálló képességét szimbolizálja. Ez annak elismerése, hogy Ukrajna és hősei a világ szabadságáért és békéjéért folytatott küzdelem élvonalában állnak. Hálásak vagyunk szövetségeseinknek a támogatásukért és szolidaritásukért.”

Az orosz kormány szerint ez felháborító

Dmitrij Peszkov egy szombati sajtótájékoztatón reagált a The Telegraph cikkében közölt információkra.

Az MTI szerint a Kreml szóvivője azt mondta: az, hogy ukrán katonák is részt vesznek majd a Győzelem napjának londoni ünnepségén, „szentségtörés”. Külföldi sajtóbeszámolók alapján Peszkov felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a brit kormány meghívta az ukrán fegyveres erők katonáit az ünnepségre, és úgy fogalmazott, hogy ez tiszteletlenség a második világháborús brit veteránokkal szemben.

Oroszországnak minden szükséges ereje megvan ahhoz, hogy sikeresen befejezze az ukrajnai „különleges műveletet” nukleáris fegyverek bevetése nélkül, bárhogyan is provokálják erre – jelentette ki az MTI szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a VGTRK állami tévé újságíróival folytatott beszélgetésben.

Az orosz elnök mondatai a Szaida Medvegyeva és Pavel Zarubin által készített Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című dokumentumfilmben hangzottak el, ennek egyes részleteit a Telegramon tették közzé vasárnap.

„Provokálni akartak minket, azt akarták, hogy hibázzunk. Nem volt szükség annak a fegyvernek a használatra, amit az imént említett. Remélem, nem is lesz rá szükség”

– fogalmazott a nukleáris fegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban Putyin.

Hozzátette azt is:  „Elég erőnk és eszközünk van ahhoz, hogy amit 2022-ben elkezdtünk, azt logikusan befejezzük, és olyan eredménnyel, amilyenre Oroszországnak szüksége van.”

Zarubin kérdésére válaszolva, miszerint lehetséges-e a jövőben a megbékélés az ország ukrán lakosaival, Putyin azt hangoztatta, hogy a megbékélés elkerülhetetlen, és csak idő kérdése.Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Oroszország 2014-ben nem hagyhatta, hogy a Krím népét kettészakítsák, még akkor sem, ha nyugati szankciókat helyeztek ellene kilátásba.

„2014-ben egyszerűen arra kényszerültünk, hogy meghozzuk a döntést a krími és a szevasztopoli lakosok támogatásáról. Mert a másfajta magatartás azt jelentette volna, hogy kitesszük őket az elszakadásnak. Abból indultam ki, hogy ez természetesen az ismert súlyos nehézségekkel járna. Így is lett – 2014-ben azonnal szankciókat vezettek be”  – mondta, majd hozzáfűzte: „Úgy gondolom, helyesen tettük, amit akkor tettünk.”

Megjegyezte azt is, hogy Oroszország gazdasága szerinte azóta csak erősödött „2014 óta olyan nagyot ugrottunk, köszönhetően azoknak a szankcióknak, amelyeket a nyugati országok a krími események után hoztak Oroszország ellen” – fogalmazott.

2024-ben 4,1 százalékos volt a GDP növekedése Oroszországban, ami meghaladta a 2023. évi, 3,6 százalékos gazdasági növekedést is - közölte szerdán Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök. A kormányfő azt is hozzátette, hogy az utóbbi két évben Oroszország gazdasága közel hatszor akkora ütemben növekedett, mint az Európai Unióé. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén elismerte, hogy nőtt az orosz gazdaság, bár az ő adataik szerint kisebb mértékben – és vannak olyan tényezők is, amelyek arra mutatnak, hogy a következő években már nem lesznek ennyire jók az orosz számok.

A 4,1 százalékos növekedésről szóló adatokat valójában még az orosz állami statisztikai hivatal (Roszstat) közölte még februárban. Mihail Misusztyin szerdán az orosz törvényhozás, az Állami Duma tagjaihoz szólva ismertette az orosz kormányzat előző éves munkáját, megemlítve benne a gazdasági növekedést is.

A RIA Novosztyi szerint a kormányfő átfogó értékelést adott az orosz gazdaság helyzetéről, valamint beszélt a gyermekes családok támogatásáról, az ukrajnai harcokban részt vevőknek nyújtott anyagi támogatásról, valamint a nyugdíjról is. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban azt mondta:

az orosz GDP növekedése 2024-ben 4,1 százalékos volt, az utóbbi két évet nézve pedig csaknem hatszor akkora volt Oroszország gazdasági növekedése, mint az Európai Unióé.

„És sok országukban már recesszió figyelhető meg. A német gazdaság például  ez idő alatt már zsugorodott” – tette hozzá Misusztyin, miközben arról is beszélt, hogy az orosz gazdaság már második éve a világátlagot meghaladó ütemben növekszik.

Most örülhetnek az oroszok, de kérdés, mi lesz a jövőben

Az orosz számokkal, illetve Oroszország gazdaságának jövőjével kapcsolatban korábban az IMF is közölte a saját számait. A Nemzetközi Valutaalap szintén az előző évit meghaladó orosz növekedésről számolt be, de valamivel kisebb mértékben:

az ő adataik szerint Oroszország GDP-je 4,1 helyett csak 3,8 százalékkal nőtt 2024-ben.

Azt ugyanakkor az IMF is elismerte, hogy mind a 2023-as, mind a 2024-es orosz gazdasági növekedést„ messze meghaladta sok nyugati országét.” Véleményük szerint ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy Oroszország az olaj- és gázexportját más országokba irányította át a nyugati államok helyett, és ezáltal meg tudta kerülni a szankciók legsúlyosabb hatásait.

Mindemellett felhívták a figyelmet arra, hogy a növekedést nagyrészt a megnövekedett kormányzati kiadások, és ezen belül különösen a katonai szektor kiadásai táplálták (e ponton érdemes megjegyezni, hogy Oroszország védelmi költségvetése 2025-ben 13,5 billió – vagyis ezermilliárd – rubel lesz, ami soha nem látott összeget jelent. Ezáltal az állami kiadások 32,5 százalékát fordítják majd katonai célokra, ugyanakkor az óriási mértékű katonai költekezés hosszú távon jelentős ronthatja majd az orosz gazdaság helyzetét, miután ezek többnyire nem termelnek majd közvetlenül hasznot az országnak).

Ezzel összefüggésben IMF ugyancsak arra számít, hogy

az orosz növekedés 2025-ben és 2026-ban várhatóan jelentősen lelassul.

A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy az ország GDP-je idén mindössze 1,4 százalékkal, jövőre pedig 1,2 százalékkal fog nőni. Elemzők szerint az orosz gazdaság helyzetét nehezítheti a munkaerőhiány, az emelkedő árak, valamint a szankcióknak a külkereskedelemre gyakorolt folyamatos hatása egyes területeken, például a technológiai ágazatban.