Az amerikai alelnök szerint Oroszoroszág "túl sokat kér" a békéért cserébe.

Az amerikai alelnök szerint Oroszország túl sokat kér az Ukrajnával vívott háború befejezéséért.

Az amerikai alelnök egy washingtoni biztonságpolitikai értekezleten kijelentette, hogy Oroszország túl sokat kér az Ukrajnával vívott háború befejezéséért. J. D. Vance kifejtette, hogy az Egyesült Államok a hosszú távú rendezésre koncentrál, mivel Oroszország elutasította az USA 30 napos tűzszünetre vonatkozó felhívását – számolt be a Politico.

J. D. Vance kiemelte, hogy

Oroszországnak valószínűleg engedményeket kell tennie.

„Az oroszok bizonyos követelményeket, bizonyos engedményeket kérnek a konfliktus lezárása érdekében. Szerintünk túl sokat kérnek” – jegyezte meg az alelnök.

Hozzátette, szeretné, ha az oroszok és az ukránok közvetlenül tárgyalnának.

Donald Trump amerikai elnök szerint eljöhet az az idő, amikor az Egyesült Államok felhagy a békeközvetítéssel az ukrajnai háború megállítása érdekében, de hogy ez mikor történhet meg egyelőre nem árulta el.

Az amerikai elnök az NBC televízió Meet the Press című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjúban kifejtette, hogy

a háborúban álló egyik fél inkább hajlik arra, hogy elfogadja a békejavaslatot, mint a másik,

azt ugyanakkor nem azonosította, hogy melyik oldal részéről nagyobb a hajlandóság.

Megállapította, hogy

a két ország vezetője között „óriási gyűlölet” feszül,

ami nehezíti a konfliktus rendezését.

Donald Trump arra a kérdésre nem válaszolt, hogy amennyiben kudarcba fullad a békeközvetítés, folytatja-e a fegyverszállításokat Ukrajnának.

Egy 30 napos tűzszüneti megállapodást szeretnének először megkötni az amerikaiak, amelyet úgy biztosítanának, hogy a felek 15-15 kilométert hátrálnának az arcvonaltól, létrehozva ezzel egy 30 kilométeres demilitarizált övezetet – erről beszélt Donald Trump különmegbízottja, Keith Kellogg egy interjúban.

Interjút adott a Fox Newsnak Keith Kellogg amerikai elnöki különmegbízott, aki kifejtette, hogy létrehoznának egy 30 kilóméteres demilitarizált övezetet, ezzel biztosítva az esetleges ukrajnai tűzszünet betartatását. Egyúttal arról is beszélt, hogy

Ukrajna jó pozícióban van a háború befejezéséhez és nagyon közel van a fegyvernyugvás.

Szóba került az interjúban, hogy Washington többször is felvetette a közvetítés felfüggesztését, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Kellogg ezzel kapcsolatban arról beszélt, ez valójában Oroszországnak fájna, mivel szerinte ők sem állnak nyerésre.

„Ha kilátásban lenne a győzelmük, akkor már a Dnyeper nyugati partján, Kijevben és Odesszában lennének, de sehol sincsenek.”

„Mind a két oldalon több mint egymillió ember halt és sérült meg” – mondta, ezzel nyomatékosítva, hogy szerinte egy győzelem nem így néz ki. Azt is mondta, a béketeremtés Oroszország számára is lehetőség a visszalépésre, mivel szerinte egy megállapodásnál egyik fél sem kap meg mindent, amit akar. Beszélt az oroszok által elfoglalt területek átengedéséről is, szerinte ez nem probléma, mivel idővel majd változhat.

A különmegbízott kifejtette a megállapodás megkötésének tervezett menetrendjét, először egy 30 napos tűzszünetet szeretnének létrehozni, amelyet úgy tartatnának be, hogy a harcoló felek 15-15 kilométert hátrálnának az arcvonaltól.

Ezzel egy 30 kilométer széles demilitarizált zóna jönne létre a felek között.

Ezen a távolságon egyértelműen nyomon lehet követni az esetleges tűzszünetsértéseket is, valamint ilyen feltételek mellett a felek érdekeltek lennének a tűzszünet meghosszabbításában – fejtette ki. Ha az ember katona, tudja, hogy milyen nehéz egy ilyen után újraindítani a konfliktust – érvelt Kellogg. Arról is beszélt, hogy a megállapodást a Dnyeper-folyótól nyugatra állomásozó harmadik ország-béli, túlnyomórészt európai erők felügyelhetik majd, ugyanakkor Dmitrij Peszkov szerint Moszkva erről még nem kapott javaslatot.

Alkalmazni kell minden olyan intézkedést, amely megvonja Oroszországtól a háborúhoz szükséges erőforrásokat – sürgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon, miután az orosz erők két egymást követő napon súlyos légi és dróncsapásokat mértek ukrán városokra.

„Köszönet azoknak a partnereinknek, akik ezt értik és támogatnak minket. Köszönet mindenkinek, aki segít Ukrajna légvédelmének fejlesztésében. Oroszországnak vállalnia kell a felelősséget tetteiért!” – írta üzenetében. Hangsúlyozta, hogy csakis az oroszokra nehezedő nyomás és a szankciók további szigorítása vezethet el a diplomáciai rendezésig.

Az Ukrajnát ért legutóbbi támadásokat részletezve elmondta, hogy keddre virradóan az orosz megszállók négy ballisztikus rakétát és 142 drónt indítottak Ukrajna ellen, amelyek fele Sahíd típusú eszköz volt. Rámutatott, hogy pár órán belül Kijev két támadássorozat célpontja is volt: Oroszország előbb ballisztikus fegyverekkel, a reggeli órákban pedig drónokkal támadta az ukrán fővárost.

Emlékeztetett arra, hogy kedd este Zaporizzsja, Donyeck, Zsitomir, Herszon és Dnyipropetrovszk megyéket is súlyos támadások érték.

Kiemelte, hogy a Szumi megyei Velika Cserneccsina térségében az oroszok először ballisztikus rakétákkal mértek csapást, majd bombázó repülőgépeket vetettek be, és folytatták a támadást akkor is, amikor a mentőcsapatok már a helyszínen dolgoztak.

A légierő sajtóközleménye szerint kedd éjjel és szerdán Oroszország öt ballisztikus rakétával és 187 drónnal támadta Ukrajnát. A légvédelem két ballisztikus rakétát és 81 ellenséges drónt semmisített meg, további 64 zavaró, illetve megtévesztő drón nem érte el célját.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat arról tájékoztatott, hogy a Donyeck megyei települések elleni szerdai orosz támadásokban öt ember sebesült meg, lakóházak, vállalkozások, közigazgatási épületek és egy templom is megrongálódott.

Vadim Filaskin, a régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy kedden az orosz erők négy civil lakos halálát okozták, tízet pedig megsebesítettek. A kormányzó később arról adott hírt, hogy az oroszok szerdán légibombát dobtak Olekszandro-Kalinove falura a régióban, aminek következtében két nő életét vesztette.

A katasztrófavédelem a Telegramon arról is írt, hogy az orosz erők reggel lakónegyedeket támadtak a dél-ukrajnai Herszonban. Tájékoztattak arról, hogy kimentettek egy embert a romok alól, a mentési munkálatokat pedig nem állították le a nehéz körülmények és az ismétlődő támadások veszélye ellenére sem.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentése szerint az elmúlt nap alatt 171 katonai összecsapást rögzítettek a frontokon. Az orosz erők 77 rohamot indítottak a Donyeck megyei Pokrovszk irányába, 11 támadásukat pedig az oroszországi Kurszk egyében verték vissza az ukrán katonák. A vezérkar szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 960 ezret, az ukrán erők kedden megsemmisítettek 14 orosz harckocsit, 71 tüzérségi rendszert, 124 drónt és más haditechnikai eszközöket.

Első hivatalos útján Párizsba látogatott Friedrich Merz német kancellár, aki Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott. A két vezető a német–francia tengely felújításáról egyeztetett, azonban fontos különbségek mutatkoznak az általuk képviselt politikai irányvonalakban – legyen szó európai versenyképességről vagy az orosz–ukrán háborúról –, amelyek ezt az együttműködést megnehezíthetik.

Párizsba utazott első hivatalos külföldi látogatásán Friedrich Merz megválasztott német kancellár – írja a Politico. Franciaországi látogatása során a két vezető egy jól felfegyverzett, vállalkozásbarát Európa víziójáról egyeztettek.

Az újonnan megválasztott német kancellárt az Élysée-palotában fogadta Emmanuel Macron szerda délelőtt, a két vezető találkozójának fókuszában a német–francia tengely felújításának kérdése állt, és arról egyeztettek, hogyan tudna az Európai Unió válaszolni a legfontosabb globális kihívásokra az ukrajnai háborútól kezdve az amerikai vámháborúig, ezenfelül kiemelt téma volt még az európai versenyképesség kérdése is. Együtt akarjuk megválaszolni azokat a kihívásokat, amelyekkel Európa szembenéz – mondta Macron, aki egyúttal a francia–német barátság új szakaszáról is beszélt, utalva Merz megválasztására.

A Politico szerint ugyan Macron és Merz összességében azonos állásponton van az orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállásban, ugyanakkor itt és más területen is fontos különbségek vannak a két vezető politikájában. Merz arról beszélt most szerdán, hogy Németország biztonsági garanciákat szeretne felajánlani Ukrajnának, de csak akkor, ha az orosz–amerikai tárgyalások következtében végül megszületik egy tűzszüneti megállapodás. Az elmúlt hetek során, Franciaország és az Egyesült Királyság is egy hasonló tervet mutatott be a konfliktus rendezésére.

„Trump elnök teljes támogatásunkat élvezi, amikor az öldöklés leállításáról és a háború befejezéséről van szó” – mondta a német kancellár, majd hozzátette: „amint megszületik a tűzszüneti megállapodás, készen állunk, hogy részt vegyünk annak ellenőrzésében, amerikai vezetés alatt.”

Macron ezzel szemben korábban olyan biztonsági garanciákról beszélt, amelyek magukba foglalják európai csapatok lehetséges állomásoztatását Ukrajnában függetlenül attól, milyen döntés is születik Washingtonban.

További fontos különbségek lehetnek az Európai Bizottság által szorgalmazott fegyverkezési tervhez, vagy az Orbán Viktor miniszterelnök által is sokat hivatkozott Draghi-jelentést alapul vevő versenyképesség javításához való hozzáállásban is (ami a 2024-es magyar uniós elnökségnek kiemelt prioritása volt).

Mindezek megvalósítását jelentős mértékben hátráltathatja egyrészről az, hogy mivel Friedrich Merzet nem sikerült elsőre megválasztani kancellárnak a Bundestagban, világossá vált, mennyire is törékeny az új német nagykoalíció. Másrészről nincs sokkal jobb helyzetben Emmanuel Macron sem, akinek szintén meg van kötve a keze a francia Nemzetgyűlés miatt, teszi hozzá a Politico. Ugyanígy vannak különbségek az EU kereskedelempolitikájához való hozzáállásban is, Berlin szabadkereskedelmi egyezményekben és a latin-amerikai Mercosur-csoporttal való nagyobb fokú együttműködésben gondolkodik, addig Macron kockázatot lát a dél-amerikai országokban attól tartva, hogy olcsó mezőgazdasági import túlkínálatához és így tönkremehetnek a francia gazdák.

„Támogatjuk a kereskedelmi megállapodásokat, ha azok védik európai termelőinket és egyenlő bánásmódot biztosítanak” – mondta ezzel kapcsolatban Macron.