Az AFD alkotmányellenes Németországban?

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) péntek délelőtt bejelentette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) pártot „bizonyítottan szélsőjobboldali” pártnak nyilvánítják vizsgálataik lezárása után. Az AfD éppen az elmúlt hetekben vált Németország legerősebb politikai pártjává.

A BfV egy mintegy 1000 oldalas belső jelentésre hivatkozik, amely alapján a minősítést meghozták. A dokumentum részletezi, hogy az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét.

A döntés értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Nancy Faeser leköszönő szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter felügyelete alá tartozik.

„Az AfD etnikai alapú népfogalma diszkriminálja a migrációs hátterű állampolgárokat, másodrendű németként kezelve őket.”– nyilatkozta Faeser.

Mivel jár a minősítés?

A BfV innentől sokkal szélesebb körben alkalmazhat titkos információgyűjtési eszközöket, beleértve fedett informátorok beépítését és a pénzmozgások vizsgálatát, valamint – a szükséges engedélyekkel – a telekommunikáció ellenőrzését.

A szélsőségesnek minősítés nem jár a párt feloszlatásával. A betiltást csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Az idei év elején már elbukott egy erre irányuló parlamenti kezdeményezés a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz részéről.

Balszerencsés a döntés időzítése

A februári előrehozott választáson az AfD 20,8 %-os eredménnyel a CDU/CSU mögött a második helyen végzett, és frakciót alakított. Azóta a felmérések szerint a párt több millió szavazót szerzett és 26 százalékos népszerűséggel Németország legtámogatottabb pártja lett.

A döntés időzítése miatt óhatatlanul fel fog merülni, hogy az alkotmányellenes minősítést politikai okok is motiválhatták.

Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a döntés elbizonytalanítja az AfD-hez pártolt szavazókat, vagy éppen ellenkezőleg azt az elitellenes érzést erősíti meg bennük, amely eddig is az AfD felemelkedésének egyik lenagyobb hajtóereje volt. A következő hónapok fogják megmutatni, hogy a demokratikus intézményrendszer fellépése, milyen irányba mozdítja el az AfD támogatottságát.

A döntés várhatóan széleskörű nemzetközi reakciókat fog kiváltani, a minősítés kapcsán pedig elhúzódó jogi csata kezdődhet a német bíróságokon, illetve a párt betiltását szorgalmazó kezdeményezések is új erőre kaphatnak.

Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ez idő alatt a CDU/CSU elvesztette támogatói egytizedét, míg az Alternatíva Németországért (AfD) ötödével növelte táborát. A német választók közül sokan úgy érzik, hogy Friderich Merz becsapta őket, ezért most az AfD felé fordulnak.

A február végi választások óta eltelt egy hónapban jelentős változások körvonalazódnak a német belpolitikában. A koalíciós tárgyalások elhúzódnak, a leendő kancellár népszerűsége folyamatosan csökken, és eközben a bevándorlást ellenző AfD népszerűsége látványosan megugrott. Az elmúlt napokban a közvélemény-kutatások már egyértelműen azt jelzik, hogy az AfD – megelőzve a CDU-t – a legerősebb politikai párttá vált az országban.

Nem azt kapják

A választások eredményeként a Friedrich Merz vezette CDU/CSU szerezte meg a legtöbb szavazatot, ám a kormányalakítással kapcsolatban előre lehetett tudni, hogy hatalmas véleménykülönbségekben kell kompromisszumot kötniük a Szociáldemokrata Párttal (SPD). A kiegyezést az is nehezíti, hogy Merz-et a saját pártján belül is egyre többen kritizálják, mert a kampányban tett ígéreteit – például az adósságfék szigorú betartását és a migráció keményebb megfékezését – csak részben vagy egyáltalán nem tartja be az SPD-vel a megállapodás érdekében.

A német parlament még a választások utáni hetekben elfogadta azt a gigantikus, mintegy ezermilliárd eurós pénzügyi csomagot, amelyből a hadsereget és a gazdaságot erősítenék. Sokan vélekednek úgy, hogy Merz ezzel megtévesztette a választókat. A magát kezdetben az államadósság csökkentésének élharcosaként bemutató politikus az alkotmányos szabályokat megváltoztatva most adósságspirál felé vezeti az országot. Ez a pálfordulás nemcsak a CDU/CSU-n belül szült feszültséget, de a támogatottsági adatokon is meglátszik.

Az SPD szinte bármit kérhet

A koalíciós tárgyalásokon a másik nagy politikai erő, az SPD folyamatosan nehezíti a leendő kancellár dolgát. Noha Merz koalíciójának csak a kisebb tagja lenne az SPD, úgy tűnik mégis ez a párt diktálja erősebben a leendő álláspontot a migrációs reformok, valamint a szociális juttatások csökkentését érintő tervek kapcsán.

Fridrich Merz, a választásokat megnyerő CDU/CSU kancellárjelöltje (középen) éppen tárgyalásokat folytat Olaf Scholz ügyvivő német kancellár és egyéb SPD-s vezetőkkel 2025. március 5-én (Fotó: MTI/EPA/A német kormány sajtóirodája/Guido Bergmann)

Az SPD szándékosan nem hajlandó nagy engedményeket tenni a CDU/CSU-nak, mert a szociáldemokraták tudják, hogy nélkülük úgysem jöhet létre más összetételű működőképes kormánykoalíció. Ennek a huzavonának az eredménye, hogy a kormányalakítás jelentősen késik. Merz eredetileg azt szerette volna, ha még húsvét előtt sikerül felállítani az új kabinetet, de erre egyre csökken az esély.

Éppen valóra válik Orbán Viktor újabb jóslata?

Miközben a koalíciós egyezkedés folyamatosan csökkentik Merz tekintélyét, a CDU/CSU népszerűsége folyamatosan apad. A közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a választók közül sokan úgy érzik, Merz megvezette szavazóit. Ezen túlmenően a folyamatos konfliktus a szociáldemokratákkal az elkötelezetten jobboldali szavazók szemében is aláássa az uniópártok hitelességét.

Orbán Viktor miniszterelnök és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke tárgyalásuk után a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón 2025. február 12-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Orbán Viktor röviddel a választások előtt, február 12-én fogadta Budapesten Alice Weidelt, az AfD társelnökét és kancellárjelöltjét. A közösen tartott sajtótájékoztatón így fogalmazott a miniszterelnök:

„Teljesen nyilvánvaló, hogy az Alternatíva Németországért párté a jövő. Ha egy uralkodó elit nem hajlandó az emberek oldalára állni, de jön egy párt, amelyik az emberek oldalán áll, akkor azé a jövő.”

A CDU/CSU a február végi német választáson még 8 százalékos előnnyel végzett az élen, ám mára ez az előny a Yougov közvélemény-kutatása szerint mindössze 2 százalékra olvadt. Mivel a jelenleg 26 százalékra mért CDU/CSU támogatottsága két párt közös eredménye, így egyértelműen kijelenthető, hogy az AfD jelenleg a legerősebb támogatottságú német párt. A CDU támogatottsága jelenleg 20 százalékra, a CSU 6 százalékosra becsülhető.

Új korszak küszöbén

Az elkövetkező hetekben eldől, hogy a hagyományos német pártoknak sikerül-e stabil kormányt alakítaniuk, vagy a hosszadalmas belharcok tovább őrlik támogatottságukat. Ha az uniópártok és az SPD a saját érdekeik egyeztetésével sem boldogulnak,

a választók továbbra is a többi párt által kirekesztett AfD-t tüntethetik ki bizalmukkal.

Egyre több szakértő mutat rá, hogy Németország újabb fordulóponton küszöbén állhat. A bizonytalan nemzetközi helyzet – az amerikai diplomácia megváltozott hozzáállása, az orosz–ukrán háborúra adandó válaszok, valamint a hazai gazdaság fokozódó gondjai – mind hozzájárulnak a belső átrendeződéséhez, aminek hamar egy újabb előre hozott választás lehet a vége.

Alice Weidellel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökével tárgyalt még februárban Orbán Viktor kormányfő Budapesten.

A magyar miniszterelnök szerint sokkal jobban boldogulna Magyarország, ha Németország sikeres lenne, mivel a két gazdaság nagyon szoros kapcsolatban áll egymással.

„Várjuk azt az új korszakot, amikor Németország ismét sikeres lesz, és a német siker farvizén mi, magyarok is, a magyar gazdaság is extra dinamikához juthatunk”

– fogalmazott Orbán Viktor.

Elmondása szerint több kérdésről is beszéltek Alice Weidellel, de ami a magyaroknak a legfontosabb volt, az az, hogy a magyarok mit várhatnak az AfD-től. A kormányfő szerint ezt a kérdést úgy tudjuk megválaszolni, ha megnézzük az AfD programját. „Azt tudom mondani a magyar közvéleménynek, hogy az Afd összes fontos programpontja olyan, ami hasznára válna Magyarországnak” – hangsúlyozta Orbán Viktor, külön kiemelve a migrációt és az energiapolitikát.

Európa bajban van

A magyar miniszterelnök szerint érdemes Európáról is beszélni, hiszen Németország is és Magyarország is az Európai Unió tagja. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben ő képviselte a radikálisabb álláspontot. „Európa nagyon nagy bajban van, az Európai Unió nagyon nagy bajban van. Ennek két oka van, bajban van annak a politikának a tartalma miatt, amit ma megvalósít, és bajban van amiatt, ahogyan meg akarja valósítani” – magyarázta.

Orbán Viktor szerint tartalmi szempontból az a baj, hogy a brüsszeli gazdaságpolitika a világgazdasági vetélytársakkal szemben vereségre ítél bennünket. Úgy gondolja, hogy a a mostani politikával Európát nem lehet növekedési pályára állítani. A migrációnak is van gazdasági vonzata, azt is meg kell változtatni, de a legfontosabb, hogy a Green Deal halott, egyszerűen el kell felejteni.

„Zöldmegközelítésre szükség van, a klíma is egy lényeges dolog, de úgy, ahogy azt összerakták és Green Dealnek nevezik ma Európában, ez tönkretesz bennünket”

– mondta a magyar kormányfő, aki szerint emiatt kell a villanynál kétszer-háromszor, a gáznál pedig háromszor-négyszer magasabb árat fizetünk, mint az amerikai versenytársainknak.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak teljesen új energiapolitikára van szüksége, az energiaszankciókat meg kell szüntetni, az atomenergia negatív diszkriminációját fel kell számolni, az energiaszállítási útvonalakat, amelyeket lezártak, újra ki kell nyitni, és az energiaforrások, amelyeket kiiktattak ismét bevonandók az európai gazdaságba. A magyar miniszterelnök szerint már most vannak látható bajai az európai gazdaságnak, de – ahogy mi magyarok mondjuk – most jön a feketeleves, mivel a Green Deal igazán fájdalmas következményei még csak most következnek.

„Ami a formát illeti – folytatta Orbán –, azért van nagy bajban az Európai Unió, mert az emberekkel szemben próbál politikát csinálni”. Úgy látja, hogy hiába mondják az emberek egyértelműen, hogy nem akarnak migrációt, nem akarnak háborút Oroszországgal, meg akarják védeni a fizetések vásárlóerejét és egy középosztályt támogató politikára vágynak, Brüsszelt mindez nem érdekli. „Tehát van egy demokráciaproblémánk is az Európai Unióban” – tette hozzá.

Magyarország a béke oldalán áll

Magyarország az egyetlen ország Európában, amely az orosz–ukrán háborúban a kezdetektől fogva a béke oldalán áll, húzta alá a kormányfő. Az EU ezzel szemben saját háborújának nyilvánította a konfliktust.

Az Európai Unió háborús ösvényre lépett, kiásta a csatabárdot, befestette magát harci színekkel, és a háborút a saját háborújának nyilvánította. Ezért számolatlanul ömlik az egyébként drága fegyverzet, és nagyon drága pénzügyi forrás Európából Ukrajnába egy reménytelen háborúba

– fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarország továbbra is békepárti, és nagy történelmi változásnak tartják, hogy az Egyesült Államok is békepártivá lett, így ma már nemcsak a Vatikán és Budapest képviseli a béke álláspontját, hanem Vatikán, Budapest és Washington is, így reménykedhetünk, hogy mihamarabb lezárul a háború. Úgy gondolja, hogy a német gazdaság fölemelkedése mellett ez a másik nagyon fontos előfeltétele annak, hogy mi, magyarok itt könnyebben boldogulhassunk Magyarországon.

Orbán Viktor végezetül elmondta, hogy tízmilliós országként Magyarország nem tudja megmenteni az Európai Uniót, ezt a franciáknak és a németeknek kell megtennie, nekünk pedig azon kell dolgozni, hogy Magyarország sikeres és erős legyen, ha van Európai Unió, akkor úgy, ha nincs, akkor anélkül is.

Németország gyenge lett

„Németország gyenge lett, gyenge vezetéssel, gyenge gazdaságpolitikával, elhibázott zöldpolitikával. Angela Merkel tönkretette országunkat” – kezdte Alice Weidel, és hozzátette, az elhibázott migrációs politika miatt nemcsak Németország szenved, de más országokat is nehéz helyzetbe hoztak, köztük Magyarországot is.

A német ellenzéki politikus arról beszélt, hogy Németországnak jelentősen megromlottak a kapcsolatai a szomszédos országokkal, valamint az olyan nagyhatalmakkal is, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok, ezért feladatának tekinti, hogy javítson ezeken a kapcsolatokon. A migrációra áttérve kifejtette, hogy Magyarország valójában az élharcosa az illegális migráció elleni küzdelemnek, ehhez hasonlóan pedig ők sem szeretnék megtűrni az illegális migrációt Németországban.

„Büszke Németországot szeretnénk, büszkék szeretnénk lenni az országunkra, épp annyira, mint önök a saját országukra, és önök ezt elérték. Önök a szuverenitás és függetlenség jelképévé váltak számunkra, és ezt szeretnénk elérni a saját országunkban is”

– fogalmazott Alice Weidel.

„Ha mi a kormányzatban részt vennénk,

Magyarország útját, a nagy példaképünk útját fogjuk követni, rendbe hozzuk ismét az országunkat. Tekintsünk reménnyel Európa jövőjére”

– hangsúlyozta a politikus.

Végezetül ígéretet tett, hogy rendbe hozza Németországot, és elmondta, hogy hálás Magyarországnak, amiért küzd az illegális migráció ellen, és óriási hibának tartja, hogy az Európai Unió bünteti ezért az országot. Úgy gondolja, hogy Magyarország betart minden törvényt és előírást, és az Európai Unió az, aki nem tartja magát ezekhez.