Donald Trump újbóli hatalomra kerülése óta az Egyesült Államok először ad el Ukrajnának fegyvereket. Kijev első körben 50 millió dollár értékű csomagra számíthat.

Szerdán a Trump-kormányzat tájékoztatta a Kongresszust szándékáról, miszerint jóváhagyja az Ukrajnába irányuló, 50 millió dollárt vagy annál többet érő védelmi célú termékek közvetlen kereskedelmi értékesítését – értesült a Kyiv Post diplomáciai forrásokból.

Ez az engedély – az első ilyen jellegű döntés Trump több mint 100 nappal ezelőtti visszatérése óta – mindössze néhány héttel azután érkezett, hogy a kormányzat felülvizsgálatra felfüggesztett minden, Ukrajnával kapcsolatos katonai támogatást, hangsúlyozva új prioritását: az amerikai befolyás diplomáciai célú felhasználását a konfliktus lezárása érdekében, a hosszan elnyúló katonai segítségnyújtás helyett.

A Kongresszus legutóbbi Ukrajnának szánt segélycsomagjában több mint 1 milliárd dollár értékben hagyott jóvá fegyvereladásokat. Az előző, Joe Biden vezette amerikai kormányzat lehetővé tette, hogy ebből egyes, sürgősen szükséges fegyverek – például teljesen automata 50-es kaliberű géppuskák – eljussanak a háború sújtotta országba.

2015 és 2023 között az Egyesült Államok csendben engedélyezte több mint 1,6 milliárd dollár értékben védelmi eszközök és szolgáltatások Ukrajnába történő állandó exportját közvetlen kereskedelmi értékesítés (DCS) keretében.

„Minden DCS-célú ügylet csendben zajlik; ezeket nem jelentik be nyilvánosan, mint a külföldi katonai értékesítéseket (Foreign Military Sales)”

– mondta Colby Badhwar, a Tochnyi nevű kutatócsoport biztonsági segítségnyújtási elemzője a Kyiv Post washingtoni tudósítójának.

„A hír itt igazából az, hogy az amerikai fegyvereladás folytatódik, annak ellenére, hogy mindenki arra számított, Trump teljesen elvágja Ukrajnát”

– tette hozzá.

A Kongresszusnak benyújtott 50 millió dolláros értékesítési engedélyről szóló értesítést – amelyet elsőként a Kyiv Post látott – a fegyverexport-ellenőrzési törvény (Arms Export Control Act) alapján terjesztették be. Ez a törvény hatalmazza fel az amerikai elnököt a védelmi eszközök és szolgáltatások importjának és exportjának szabályozására – derül ki a Külügyminisztérium Kongresszusi Kapcsolatok Hivatala által küldött hivatalos értesítésből.

A javasolt eladás a védelmi eszközök – beleértve technikai adatokat – és szolgáltatások Ukrajnába történő exportját fedi le.

A lépés néhány héttel azután történt, hogy Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: országa szándékában áll 30–50 milliárd dollár értékben légvédelmi rendszereket és fegyvereket vásárolni az Egyesült Államoktól, mint jövőbeni biztonsági garanciák részeként.

Michael Cecire, a Rand nevű nonprofit, pártfüggetlen kutatószervezet védelmi és biztonságpolitikai kutatója úgy véli, hogy amennyiben az Egyesült Államok katonai támogatása Ukrajna számára folytatódik – akár a korábbi csomag keretében, akár az elnöki leépítési felhatalmazás további alkalmazásával – „az erősíteni fogja az Egyesült Államok befolyását”.

„A Trump-kormányzat többször is kinyilvánította, hogy tartós tűzszünetet szeretne Ukrajnában. Ennek eléréséhez azonban mind Kijevvel, mind Moszkvával szemben szükség lesz megfelelő nyomásgyakorlásra” – mondta Cecire a Kyiv Postnak.

Orosz dróncsapás érte csütörtök hajnalban Ukrajna fekete-tengeri kikötővárosát, Odesszát, a támadásban két ember életét vesztette és 15-en megsebesültek – közölték a helyi mentőszolgálatok. Az ukrán légvédelem jelentése szerint Oroszország csütörtökre virradóra összesen 170 drónt és 5 ballisztikus rakétát indított öt ukrajnai régió ellen.

Az Odesszára mért ellenséges támadás egy többemeletes lakóházban, családi házakban, egy szupermarketben, egy iskolában és autókban okozott károkat – írta Oleh Kiper odesszai kormányzó a Telegramon. Az általa megosztott videókon egy súlyosan megrongálódott homlokzatú többszintes épület, egy betört kirakatú üzlet, valamint lángokkal küzdő tűzoltók láthatók. Az ukrán állami vasúttársaság, az Ukrzaliznicja közlése szerint az éjszakai támadásban a vasúti sínek, a kapcsolóhálózat és három tehervagon is megsérült. Jelenleg javítási munkálatokat folynak, hogy a tehervonatok eljussanak a kikötőkhöz. A tehervonatok alternatív útvonalon, a személyvonatok menetrend szerint közlekednek – tették hozzá.

A támadás egyik áldozata, aki otthonában vesztette életét, a vasúttársaság alkalmazottja volt – közölte a vasúttársaság.

Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában egy belvárosi benzinkútba csapódott be egy drón, amely tüzet okozott – közölte Ihor Terehov harkivi polgármester. Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország öt ballisztikus rakétát és 170 drónt indított öt ukrajnai régió ellen az éjszakai csapássorozatában. A légvédelem 74 drónt megsemmisített, további 68 valószínűleg elektronikus zavarás miatt nem érte el célját – közölték.

Legkevesebb hét ember életét vesztette a Herszon megyei Oleskit ért ukrán támadásban – közölte Vlagyimir Szaldo, a nagyobbrészt orosz ellenőrzés alá került régió kormányzója csütörtökön a Telegram-csatornáján, adta hírül az MTI.

„Körülbelül 9 óra 30 perckor Oleskiban, a központi piac környékén, az ukrán fegyveres erők FPV-drónokkal tömeges támadást indítottak a civil lakosság ellen. A támadás pillanatában sokan voltak a piacon” – írta.

A kormányzó információi szerint a támadás következtében legkevesebb huszan megsebesültek. A helyszínen a mentőszolgálatok dolgoznak.

„Az oleski piacra mért csapások első hulláma után, amikor már voltak halottak és sebesültek, az ellenség FPV-drónokat küldött a túlélők megölésére” – fogalmazott Szaldo.

Az Ukrajnától jórészt elszakított Herszon megye a Dnyeper alsó folyásánál, az Azovi- és a Fekete-tenger partján fekszik. Jelenleg az orosz hadsereg ellenőrzi a megye mintegy háromnegyedét, az ukrán fegyveres erők pedig a Dnyeper jobb partját, beleértve Herszon várost.

Az orosz ellenőrzés alá került részeken 2022 szeptemberében népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását a nemzetközi közvélemény nem ismerte el.

Az orosz-ukrán békefolyamattal kapcsolatban J.D. Vance amerikai alelnök egy szerdai interjúban azt hangoztatta, hogy az orosz és az ukrán fél megtette az első és szükséges lépéseket a konfliktus rendezése érdekében.

Az alelnök, a Trump-adminisztráció első 100 napját értékelő, a Fox News Digitalnak adott interjúban „első és szükséges lépésként” jelölte meg azt, hogy mind orosz, mind ukrán részről megfogalmaztak saját, a háború lezárására vonatkozó elképzelést, ami az amerikai elvárás volt a béke felé vezető úton.

„Most a diplomácia feladata, hogy a tartalmi kérdések alapján a két felet közelítse egymáshoz, mert egy egész tengeröbölnyi távolság fekszik aközött, amit az oroszok akarnak és amit az ukránok akarnak” – fogalmazott J.D. Vance. Megjegyezte: azt követően, hogy megszülettek a konkrét javaslatok, az Egyesült Államok keményen fog dolgozni azon a következő 100 napban, hogy egy asztalhoz ültesse a háborúban álló feleket.

Kedden az amerikai külügyminisztérium szóvivője

a békefolyamat folytatásának feltételeként említette azt, hogy az ukrán és az orosz fél egyaránt megfogalmazzon konkrét javaslatot.

Tammy Bruce szóvivő, Marco Rubio külügyminiszterre hivatkozva közölte, hogy amennyiben a béke felé vezető úton nincs előrelépés, az Egyesült Államok készen áll felállni a tárgyalóasztaltól és felhagyni a háború lezárása érdekében végzett közvetítő erőfeszítésekkel.

Kijev és Washington több hónapos huzavona után magyar idő szerint szerda éjfél előtt bejelentette, hogy aláírták az ukrajnai nyersanyagokról és befektetésekről szóló megállapodást. Ennek értelmében a felek létrehoznak egy közös befektetési alapot, amely koordinálni fogja az Ukrajna területén található nyersanyagok kinyerésére indítandó új projekteket és az Ukrajnába irányuló befektetéseket.

A megállapodást februárban tervezték aláírni, azonban ez meghiúsult, majd az ukrán államfő február 28-án Washingtonba utazott ennek lebonyolítása érdekében, azonban ez a találkozó botrányba torkollt. A találkozót követően hosszas tárgyalási folyamat kezdődött, mire a feleknek végül sikerült megállapodniuk.

A történelmi jelentőségű egyezmény célja, hogy közösen hozzanak létre egy új befektetési alapot az ukrán nyersanyagok kitermelése és az ukrán gazdaság helyreállítása érdekében.

A megállapodás aláírására nem sokkal éjfél előtt került sor,

a hírt mindkét fél megerősítette közleményében. Az amerikai pénzügyminisztérium és Julija Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere a közösségi médiában osztotta meg az alap létrehozásáról szóló legfrissebb információkat.

„Ukrajna kormánya nevében aláírtam az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az Egyesült Államokkal közösen létrehozzuk azt az Alapot, amely globális befektetéseket vonz majd országunkba” – közölte Julija Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere.

A nyersanyagok tulajdoni joga és a kontroll Ukrajna kezében marad, minden ukrán földből és vizekből származó nyersanyag Ukrajnához tartozik. Az ukrán állam határozza meg, mit és hol termelnek ki. A megállapodás egyenlő partnerséget határoz meg: az alap 50–50 százalékban lesz a két ország tulajdonában, és közösen fogják azt menedzselni.

A megállapodás legfontosabb eleme, hogy a két ország közösen fogja meghatározni, hogy mely projektekbe fektetnek be. Az alap bevételei a jövőbeni nyersanyagkitermelésből, különösen az olaj és gáz területén keletkező forrásokból származnak majd. Az Egyesült Államok segíteni fog a további befektetések vonzásában, különösen a technológiai szektorban, és támogatást nyújt Ukrajnának az európai és nemzetközi partnerek bevonásában is.

A megállapodás biztosítja, hogy az alap működését nem befolyásolják semmilyen adózási kötelezettségek, így az amerikai és ukrán fél közötti bevételek mentesek lesznek a helyi adóktól.

A közös alapból az első tíz évben a nyereséget nem fogják kivenni, hanem visszaforgatják az új projektekbe, illetve Ukrajna újjáépítésébe – közölte az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma.

Szviridenko ukrán miniszter kiemelte, hogy a megállapodás egyenlő és tisztességes partnerségre épül. Az ukrán kormány biztosítja, hogy minden nyersanyag, amely a területén található, kizárólag Ukrajnát illeti, és nem kerül sor privatizációra. A megállapodás összhangban van Ukrajna alkotmányával, jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel, valamint nem ütközik az ország európai integrációs pályájával.

A megállapodás részeként Ukrajna vállalta, hogy az új területekről származó bevételek felét az alapba fizeti.

Az Egyesült Államok ezen kívül további támogatást nyújt Ukrajnának, beleértve a légvédelmi rendszerek beszerzését is, hogy segítse az ország védelmét az orosz agresszióval szemben.

Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a megállapodás „történelmi jelentőségű gazdasági partnerséget” hoz létre a két ország között, és megerősíti az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna biztonsága és újjáépítése mellett. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a megállapodás „elismeri azt a jelentős pénzügyi és anyagi támogatást, amelyet az Egyesült Államok népe nyújtott Ukrajna védelméhez Oroszország teljes körű inváziója óta”.

Amerika csak pénzért ad fegyvert Ukrajnának