Moszkvában lehetségesnek tartanak egy Putyin-Zelenszkij találkozót

Lehetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját a Kreml szóvivője szombati moszkvai sajtótájékoztatóján – írja az MTI.  

Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy Moszkva lehetségesnek tart egy ilyen találkozót, amennyiben a háború lezárását célzó tárgyalásokon részt vevő orosz és ukrán küldöttségek „bizonyos megállapodásokra jutnak”. A szóvivő közölte, hogy Oroszország előkészíti és átadja az ukrán félnek a tűzszünet feltételeit tartalmazó listát.

„Megállapodás született a tűzszüneti feltételeket tartalmazó listák cseréjéről.”

„A munka folyamatban van, az orosz fél elő fogja készíteni és át fogja adni ezt a listát, Azt, hogy pontosan mi szerepel majd benne, azt talán nem kellene előre bejelenteni, hiszen a tárgyalások még folynak, és zárt körben kell zajlaniuk” – mondta.

Peszkov kiemelte, hogy előbb végre kell hajtani az Isztambulban elért megállapodásokat, beleértve az ezer-ezer fős hadifogolycserét.

Leszögezte egyúttal, hogy jelenleg nincs szó az ukrán féllel tárgyaló orosz küldöttség összetételének megváltoztatásáról.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint szombaton Washington kezdeményezésére telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a pénteki isztambuli orosz-ukrán tárgyalások eredményeiről. Az orosz tárca közlése szerint Marco Rubio üdvözölte a megállapodást a hadifogolycseréről, valamint azt, hogy mindkét fél kidolgozza saját elképzeléseit a tűzszünet felételeiről. Jelezte továbbá, hogy Washington változatlanul kész segíteni a rendezési folyamatot.

Lavrov kiemelte az Egyesült Államok pozitív szerepét abban, hogy „Kijev végül elfogadta” Putyin javaslatát „a 2022-ben megszakadt isztambuli tárgyalások folytatására”.

Egyúttal „megerősítette Moszkva készségét az amerikai partnerekkel való közös munka folytatására” – írta honlapján az orosz külügyi tárca. Az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai hadműveletekről beszámolva szombaton bejelentette, hogy az orosz erők elfoglalták a Donyeck megyei Olekszandropil települést.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette: hétfőn telefonon fog beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról.

Az amerikai elnök közösségi platformján, a Truth Socialön jelentette be, hogy

keleti parti idő szerint 10 órakor (vagyis magyar idő szerint délután 16 órakor) telefonon fog beszélgetni az orosz elnökkel.

„A hívás témái a következők lesznek: a »vérzivatar« leállítása, amely hetenként átlagosan több mint 5000 orosz és ukrán katona halálát okozza, és a kereskedelem” – írta az elnök a bejegyzésben. Donald Trump azt is hozzátette, hogy a Putyinnal való beszélgetést követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és számos NATO-beli szövetségesével is egyeztetni fog.

„Remélhetőleg eredményes nap lesz, sor kerül a tűzszünetre, és véget ér ez a nagyon erőszakos háború, egy olyan háború, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Isten áldjon mindannyiunkat!”

– tette hozzá Donald Trump. Arra már nem tért ki a posztban, hogy milyen konkrét javaslatokat kíván felvetni az orosz és az ukrán elnökkel, valamint a szövetségesekkel folytatott beszélgetéseken, és arra sem, hogy a kereskedelem témájában belül milyen jellegű egyeztetésre készül.

Egyelőre sem a Kreml, sem a többi érintett nem reagált Trump bejelentésére.

Két hónapja egyszer már beszéltek telefonon

Mint korábban írtuk, az amerikai és az orosz elnök szinte pontosan két hónappal ezelőtt, március 18-án tartottak egy telefonbeszélgetést. Az egyeztetést bejelentések is követték mindkét oldalról, noha kézzelfogható eredménye mindmáig nem lett ezeknek.

A napokban Oroszország és Ukrajna képviselői három év után először tartottak közvetlen tárgyalást Isztambulban, azonban komolyabb előrelépést itt sem sikerült elérni. Az oroszok és az ukránok egyelőre csak annyiban egyeztek meg – konkrétumok nélkül –, hogy valamikor folytatják a tárgyalást.

Donald Trump a törökországi tárgyalás margóján azt mondta: szerinte csak akkor lehet béke Ukrajnában, ha személyesen találkozik és egyeztet erről Vlagyimir Putyinnal (egy ilyen találkozó egyelőre nincs tervbe véve, noha hónapok óta beszélnek a felek arról, hogy megtörténhet).

Egy nappal az eredménytelen isztambuli tárgyalási kísérlet után a Bloomberg hírügynökség egy cikkben írt azokról a maximalista feltételekről, amelyeket nem volt hajlandó elfogadni Ukrajna. Ezenfelül írnak még a küszöbön álló újabb uniós szankciós csomagról is, valamint arról, hogy miért is elégedetlenek az európai vezetők Donald Trumppal.

Korábban arról írtunk, hogy nem sikerült megegyezniük a feleknek Isztambulban a pénteki tárgyaláson, mivel Ukrajna szerint Oroszország olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek messze túlmutatnak mindazon, amiről korábban tárgyaltak.

A Bloomberg szombati cikke ezt látszik megerősíteni, amikor arról írt, hogy Oroszország több maximalista követelést is megfogalmazott. Moszkva többek között Ukrajna semlegességét követelte, valamint újfent hangoztatta, hogy Kijev (és rajtuk kívül a nemzetközi közösség) ismerje el a Krím félsziget és a további négy, a Kreml által nagyobb részt ellenőrzött régió felett az orosz fennhatóságot.

Mindez szöges ellentétben áll azzal, amiket korábban Washington javasolt – teszik hozzá (az Egyesült Államok korábban csak a Krím esetében javasolta, hogy de jure orosz területként ismerjék el).

Egy másik hírügynökségi jelentés szerint az oroszok ennél is keményebb feltételeket szabtak.

A Reuters ukrán forrásból úgy értesült: az orosz fél azt is követelte, hogy Ukrajna vonja ki az összes katonáját a Krím-félsziget és a négy keleti régió teljes területéről, és ezt szabták feltételként ahhoz, hogy életbe léphessen egy tűzszünet (miközben Ukrajna és a Nyugat ezzel ellentétben azt követeli Moszkvától, hogy azonnal, feltételek nélkül egyezzenek bele egy 30 napos tűzszünetbe).

Ezen kívül azt is követelték, hogy Ukrajna váljon semleges állammá, és ne állomásozhassanak szövetséges csapatok Ukrajna területén, valamint felszólították Ukrajnát, hogy mondjon le a háborús kártérítésről is.

Európa csak reménykedik abban, hogy Donald Trump segít lezárni a konfliktust

Az európai tisztviselők – akik pénteken Albániában gyűltek össze az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozója miatt – pedig most bizonytalanok Donald Trump amerikai elnök álláspontját illetően Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, miután az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen tárgyalások tűzszüneti megállapodás nélkül értek véget. „Az Egyesült Államokkal és több mint harminc másik partnerünkkel együtt világossá tettük, hogy nem tűrjük, hogy Oroszország a saját feltételei szerint kössön tűzszünetet” – nyilatkozta Keir Starmer brit miniszterelnök az EPC-csúcson újságíróknak.

„Teljes, feltétel nélküli tűzszünetről kell megállapodni, és ha Oroszország nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, Putyinnak meg kell fizetnie az árát”

– tette hozzá.

A Bloomberg szerint frusztrálja és zavarja az európaiakat, amiért nincs rálátásuk az amerikai elnök tárgyalási stratégiájára, ugyanakkor remélik, hogy szükség esetén végül erős szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, viszont kevés esélyt látnak arra, hogy ez megvalósulhat. Mindeközben az EU újabb szankciós csomag elfogadásán dolgozik, amely az árnyékflottának nevezett, kőolajat szállító tankerhajókat célozza. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt még pénteken, hogy olyan újabb büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezhetnek, amelyek ismételten az orosz pénzügyi szektort, valamint az Északi Áramlat-2 gázvezetéket célozzák.

Arról is beszélt még a bizottság elnöke, hogy a hamarosan kezdődő G7-csúcson döntés születhet az orosz olajra kivetett ársapka csökkentéséről.

Az Egyesült Államok elnöke továbbra is úgy véli, hogy a háborúba „belefáradt” Vlagyimir Putyin készen áll arra, hogy megállapodásra jusson az ukrajnai háború befejezéséről, de figyelmeztetett: ha a tárgyalások kudarcot vallanak, kormánya szankciókat vezet be Moszkvával szemben.

„Őszintén szólva, életbe fogok léptetni a szankciókat, ha nem jutunk dűlőre” – mondta Trump a Fox News-nak adott interjúban, amelyet május 16-án tettek közzé.

„Most komolyan tárgyalunk, és meglátjuk, mi lesz. A szankciók pusztítók lennének Oroszország számára, mert most is nehézségekkel küzdenek a gazdaságukkal, az olajárak alacsonyak.”

Trump nyilatkozata azután hangzott el, hogy a május 16-án Isztambulban tartott béketárgyalások ismét eredmény nélkül zárultak, és Oroszország újra széles körű követelésekkel állt elő – ezek között szerepelt Ukrajna semleges státuszának elfogadása, a háborús jóvátételi követelések elvetése, valamint annak elismerése, hogy elveszítették a Krímet és négy megszállt régiót, amelyek közül egyiket sem ellenőrzi teljes mértékben Moszkva.

Az európai vezetők, akik Washingtonnal összehangoltan igyekeznek nyomást gyakorolni a Kremlre, csalódottságuknak adtak hangot Oroszország magatartása miatt, és zavarodottságukat fejezték ki Trump ingadozó álláspontja kapcsán. Miközben az Egyesült Államok és Európa korábban egységesen egy 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet szorgalmazott, Trump mostanában inkább a Putyinnal való közvetlen egyeztetés szükségességét hangsúlyozza, és nem kötelezte el magát újabb szankciók mellett – írja a The Kyiv Independent.

„Mindig is úgy éreztem, hogy nem lehet egyezség nélkülem, mert szerintem nélkülem nem fog megszületni a megállapodás. Rengeteg a gyűlölet mindkét oldalon”

– mondta Trump, hozzátéve, hogy hamarosan személyesen is találkozni kíván Putyinnal.

„Nagyon jó a kapcsolatom Putyinnal. Szerintem meg fogunk egyezni. Le kell ülnünk, és valószínűleg hamarosan ütemezzük is a találkozót.”

Azt is állította, hogy Putyin hajlandó tárgyalni. „Putyin ott van az asztalnál” – mondta Trump, noha az orosz elnök fizikailag nem volt jelen az isztambuli tárgyalásokon.

„Ő akarta ezt a találkozót. Szerintem Putyin belefáradt az egészbe. Most nem néz ki jól, de szeretne jól kinézni.”

Amikor arról kérdezték, hogy Putyin-e a béke fő akadálya, Trump inkább Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte meg. „Nézze, volt egy nagyon kemény beszélgetésem Zelenszkijjel. Nem könnyítette meg a dolgokat, és mindig is mondtam, hogy nincsenek meg a lapjai a győzelemhez, mivel egy hatalmas hadsereggel áll szemben.”

Ukrajna továbbra is tűzszünetet követel, amelyet az Egyesült Államok és Európa is támogat, hangsúlyozva, hogy a fegyveres harcok leállítása az első lépés a valódi béketárgyalások felé. Oroszország eddig négy alkalommal utasította el a tűzszünetet – március 11-én, március 25-én, május 11-én és legutóbb május 16-án Isztambulban.