Nekiment Trumpnak az ukrán külügyminiszter

Interjút adott a LIGA.net-nek Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter, amelyben részletesen kifejtette a véleményét arról, hogy Donald Trump valóban Vlagyimir Putyin ügynöke-e, valamint a külföldi békefenntartók Ukrajnába telepítése körüli mítoszokra is felhívta a figyelmet. A beszélgetést a hirado.hi szemlézte.

Nem helytálló azt állítani, hogy Donald Trump amerikai elnök a Kreml szócsöve, és úgy táncol, ahogy Vlagyimir Putyin fütyül – jelentette ki Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a LIGA.net-nek adott interjúban.

Az ukrán külügyi tárca egykori vezetője vállalva, hogy magára vonja az ukrán társadalom haragját, őszintén elmondta a véleményét Donald Trumpról. Bár az amerikai elnököt alig több mint két hónapja iktatták be, az Ukrajna ellen tett barátságtalan lépései rendkívül népszerűtlenné tették a háborús országban.

A legfrissebb felmérések szerint az ukránok 73 százaléka negatívan ítéli meg Donald Trump tevékenységét.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt néhány hónapban brutális mértékben csökkent a republikánus politikus népszerűsége, mivel ez az arány tavaly decemberben még csak 21 százalék volt, az ukránok 54 százaléka pedig úgy gondolta, hogy Donald Trump politikája hasznos lesz Ukrajnára nézve – derül ki az RBK-Ukrajina által közölt adatokból.

„Kifejezek egy népszerűtlen véleményt: Trump nem azzal ébred fel reggelente, hogy kap a Kremltől egy kézikönyvet, és eldönti, hogy most éppen melyik oldalt követi aznap. Ezzel szemben Trumpot emberek veszik körül, és ő maga is úgy gondolja, hogy valójában sok jót tudnak tenni Oroszországgal, és Oroszország fontos számára. De Ukrajna semmit sem jelent neki. Ennyi az egész. Ő egyszerűen így látja a világot”

– mondta az ukrán diplomata.

Dmitro Kuleba úgy véli, hogy az az állítás, miszerint Donald Trump a Kreml ügynöke egy előítéletes sztereotípia. „Trump úgy véli, hogy Oroszország fontos. Az emberek odamennek hozzá, és azt mondják neki, hogy a dolgok nem olyan egyértelműek, mivel Ukrajna is hibás. És ez rezonál vele – elfogadja a gondolatot, hogy Ukrajna is hibás… Igaz, tény, hogy Trump környezete aktívan népszerűsíti az általunk oroszbarátnak tartott narratívákat a médiában, és Trump összes szavazója buzgón átveszi ezeket a közösségi médiában. De nem hiszem, hogy Trump azért teszi ezt, mert ő egy ügynök, akinek parancsokat kell követnie” – magyarázta a volt miniszter.

Kuleba szerint mindössze annyi történik, hogy az amerikai elnök egyszerűen őszintén hisz a valóság egy másik verziójában.

„Mi egy valóságban hiszünk, ő pedig egy másikban. És mi az a valóság? Abban a hitben él, hogy az olyan emberek, mint Putyin és Hszi Csin-ping mély tiszteletet ébresztenek, és az a vágya, hogy nagy dolgokat tegyen velük. Kína persze nagy versenytárs, de ahogyan Hszi Csin-ping kormányoz, az még mindig közel áll ahhoz, ahogyan Donald Trump Amerikát akarja kormányozni. Szellemileg egyszerűen egy húron pendülnek. Ha Putyin igényt tart a Krímre vagy Kelet-Ukrajnára, akkor azt ugyanolyan érveléssel teszi, mint Trump, amikor Grönlanddal és Kanadával kapcsolatban fogalmaz meg igényt”

– mondta a diplomata.

Kuleba hangsúlyozta, hogy Trump nem azért tart igényt Grönlandra vagy Kanadára, mert Putyin megkérte erre, hogy meggyőzőbbnek tűnjenek Oroszország területi követelései Ukrajnával szemben. „Trump egyszerűen csak így gondolkodik. Neki ez tetszik. És itt vagyunk mi, európaiak és ukránok, akik útjában állunk a Vlagyimir barátjával kötött nagy üzleteknek” – zárta gondolatait Kuleba.

A külföldi békefenntartókról is beszélt

Dmitro Kuleba arról is beszélt, hogy naivitás abban reménykedni, hogy a külföldi békefenntartók vagy a szövetséges katonai kontingensek meg fogják állítani a teljes körű háborút Ukrajnában. A diplomata hangsúlyozta, hogy amíg Ukrajna nem lesz önállóan erős, addig semmilyen békefenntartó erő nem fog segíteni.

Emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai békefenntartók témája nem új keletű. Az ENSZ békefenntartó missziójának gondolata 2015 és 2019 között széles körben szóba került a közösségi médiában, a médiában és a hivatalos diplomáciában is. Szerinte az emberek azért hozzák fel folyamatosan ezt a témát, mert azt gondolják, hogy majd jön valaki, és véget vet a háborúnak helyettük, de ez csak vágyálom.

„Legyünk őszinték: néhány békefenntartó jön, odaáll, és minden véget ér? Be kell végre ismernünk, hogy ha nem leszünk elég erősek ahhoz, hogy elriasszuk Putyint vagy Oroszországot a támadástól, akkor semmilyen békefenntartó nem fog segíteni”

– szögezte le Dmitro Kuleba.

A volt külügyminiszter szerint az embereknek reményre van szükségük, hogy valami történik és valaki tárgyal valamiről. A békefenntartók jelenlétéről szóló jelenlegi vita azonban nem azt jelenti, hogy a külföldi csapatok az orosz és az ukrán erők közé állnának, és megakadályoznák őket a harcban. Kuleba úgy gondolja, hogy ez a forgatókönyv még rosszabb, mint az EBESZ-misszióé, amely 2014 óta jelen volt Donbaszban, de nem tudta megállapítani, hogy ki lövöldözik.

„És mit fognak mondani azok, akik valahol a Dnyeper jobb partján ülnek? Politikailag jól néz ki, hogy a külföldi csapatok érkezése áttör egy pszichológiai gátat, ami idővel valami nagyobb dologhoz vezethet. De semmit sem tesz a háború megállításáért” – jelentette ki az egykori miniszter.

Újabb orosz-amerikai kapcsolatfelvételek várhatók ezen a héten – jelentette ki Kirill Dmitrijev, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különmegbízott a Pervij Kanal tévécsatorna által vasárnap sugárzott interjújában, írja az MTI.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint a világ az eddig ismert formájában megszűnt, először védelmi és nemzetbiztonsági, majd világgazdasági és kereskedelmi értelemben egyaránt.

Starmer a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében úgy fogalmazott, hogy az új világot nem meghatározott szabályok, hanem alkuk és szövetségi rendszerek irányítják.

A minap bejelentett amerikai vámokról szólva a munkáspárti brit kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy a kereskedelmi háborúknak nincs győztesük, viszont átütő erejű hatást gyakorolhatnak Nagy-Britanniára és az egész világra.

Starmer leszögezte: jóllehet folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal egy gazdasági megállapodásról, ő csak olyan egyezményt lesz hajlandó aláírni, amely megfelel a brit üzleti szektor és a brit dolgozók érdekeinek.

Hozzátette: „Továbbra is kiáll a szabad és nyitott kereskedelmi kapcsolatok mellett, mivel „súlyos hiba lenne, ha hátat fordítanánk” ennek a koncepciónak.”

Az amerikai vámokkal szembeni esetleges brit ellenintézkedésekről Keir Starmer azt írta, hogy „minden lehetőség nyitva áll”.

Donald Trump amerikai elnök a minap új „viszonossági importvámokról” szóló rendeletet írt alá, amelynek alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be. A teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos – a korábban érvényesített vámokkal együtt 54 százalékos -, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.

Az importált járművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.

Trump bejelentése után a brit üzleti és kereskedelmi minisztérium 417 oldalas listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre a brit kormány a hazai üzleti szektorral tartott négyhetes konzultáció után megtorló jellegű vámokat vethet ki, ha nem sikerül kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni Washingtonnal.

A listán lévő több tízezer amerikai termék az Egyesült Államoktól vásárolt teljes brit import 27 százalékát teszi ki.

Keir Starmer a hétvégén több szövetséges ország vezetőivel – köztük Emmanuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz kormányfővel – tartott telefonos egyeztetéseket az amerikai vámintézkedésekről.

Ezeken a megbeszéléseken a brit miniszterelnök a Downing Street beszámolója szerint leszögezte, hogy London válaszlépéseit a brit nemzeti érdekek diktálják majd, de hangsúlyozta azt is, hogy a brit kormány nyugodt ütemben folytatja e lépések előkészítését, és nem hoz rohanvást megtorló intézkedéseket.

Dmitrijev, aki a héten Washingtonban eszmecseréket folytatott az amerikai kormányzat és törvényhozás több tagjával, azt mondta, hogy a tárgyalások célja a kapcsolatok helyreállítása volt általánosságban, de mindenekelőtt a gazdasági és befektetési szférában.

„Számos lehetséges közös befektetési projektről tárgyaltunk, mind a ritkaföldfémek, mind az Északi-sarkvidék, mind az LNG (cseppfolyósított földgáz) területén”

– mondta. „Azt látjuk, hogy még a legkonzervatívabb beállítottságú amerikaiak is, amikor feltesszük nekik a kérdést, hogy miért ne csinálhatnánk közös projekteket, elgondolkodnak, és azt mondják: miért ne.”

„Vagyis a jeget, amelyet a Biden-adminisztráció teremtett, megtörjük a beruházási és gazdasági projektjeink jégtörőjével”

– tette hozzá.

Az elnöki különmegbízott óvatos optimizmusának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy helyreáll a párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között. Mint mondta, a Washingtonban eltöltött két nap alatt „nagyon pozitív, őszinte beszélgetéseket” folytatott. Közölte, hogy az amerikai vállalatok érdeklődést mutatnak az Oroszországba való visszatérés iránt, különösen az energiaszektorban. Dmitrijev 150 amerikai cégről beszélt, amelyek 70 százaléka már 25 éve jelen van az országban, és a politikai nyomás ellenére sem távozott onnan. Hangsúlyozta, hogy „a prioritás a közös partnerségé”.

Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e ma bízni az amerikaiakban, az elnöki különmegbízott úgy felelt: „természetesen, bízni kell, de ellenőrizni is. De a legfontosabb az, hogy ma már nincsenek illúziók: az Egyesült Államok védelmezi nemzeti érdekeit, Oroszország védelmezi nemzeti érdekeit. A Biden-kormányzat korábban figyelmen kívül hagyta azokat a pontokat, ahol a nemzeti érdekeink egybeesnek. Ezért nagyon fontos, hogy a Trump-kormányzat hajlik a közös pontok megkeresésére”.