POLITIK
Váratlan villámlátogatás.
Oroszországba érkezett Steve Witkoff, az amerikai elnöki különmegbízottja – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője pénteken újságírókkal.
„Igen, megerősítem, valóban Oroszországba érkezett repülővel” – mondta Peszkov.
Arról, hogy Witkoff Szentpétervárra repült, elsőként az Axios amerikai hírportál számolt be. Peszkov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin pénteken egy, az orosz hadiflotta fejlesztéséről megtartandó tanácskozáson vesz részt, és tájékoztatást ígért arra az esetre, ha az orosz elnök fogadja az amerikai különmegbízottat.
Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének sürgős összehívását kérte az ukrajnai Krivij Rih elleni múlt heti rakétatámadás miatt, amelyben húsz polgári személy halt meg.
„Létfontosságú egy erőteljes nemzetközi válasz az orosz atrocitásokra. Egy ilyen terror rendszeressé válását soha sem szabad elfogadni. Határozott elítélésre, egyszersmind határozott cselekvésre szólítunk fel” – írta az X közösségi portálon Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
A Dnyipropetrovszk megyei városban hétfőn – a háromnapos gyász első napján – gyászszertartásokon emlékeztek meg a péntek esti rakétatámadás tizenegy felnőtt és kilenc gyermek áldozatáról – írja az MTI.
Hónapok óta ez volt a legsúlyosabb polgári személyek elleni támadás Ukrajnában.
A háború előtt hatszázezer lakosú várost – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosát – rendszeresen támadják orosz rakéták és drónok.
Az orosz védelmi minisztérium péntek este közölte, hogy az orosz hadsereg precíziós rakétacsapást mért az ukrán katonai alakulatok parancsokainak és nyugati kiképzőknek az egyik Krivij Rih-i étteremben megtartott tartott találkozójának helyszínére. A tárca szerint az okozott veszteség „külföldi országok 85 katonája és tisztje”, valamint 20 gépjármű.
Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben – jelentette ki John Healy brit védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben.
Healy az úgynevezett „tettrekészek koalíciójába” tartozó, Ukrajnát támogató országok védelmi minisztereinek tanácskozását nyitotta meg a NATO brüsszeli székházában. Az Egyesült Királyság és Franciaország által kezdeményezett ülésen mintegy 30 ország védelmi miniszterei vesznek részt – számolt be az MTI.
John Healy hangsúlyozta: „nem lehet veszélyeztetni a békét azzal, hogy megfeledkezünk a háborúról: milliók élete Ukrajnában továbbra is a dróntámadásokról, rakétacsapásokról és a frontvonalon zajló brutális harcokról szól”.
A miniszter köszönetet mondott annak a 200 katonai tervezőnek, aki 30 különböző európai és azon túli országból érkezett annak érdekében, hogy egységesen lépjenek fel és biztosítsák Ukrajna jövőjét egy esetleges békemegállapodás után.
„Mai tanácskozásunk új lendületet ad ennek a tervezésnek – azért tervezünk, hogy
Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe hozzuk szuverenitásának megvédésére”
– húzta alá.
Mint mondta, az elsődleges cél, hogy biztosítsák a biztonságos légteret, másodszor a biztonságos tengeri közlekedést, harmadszor a szárazföldi béke támogatását, és negyedsorban azt, hogy
az ukrán fegyveres erők saját maguk legyenek a legerősebb elrettentő erő.
„Az Ukrajnának szánt biztosítóerőnk elkötelezett és hiteles biztonsági megállapodást jelentene, amely garantálná, hogy minden megkötött béke valóban tartós békét hozzon” – tette hozzá.
Healey elmondta, hogy az ülés folyamán a brit és francia védelmi vezérkar vezetői beszámolót tartanak a koalíció katonai tervezésének jelenlegi állásáról. Továbbá arról fognak eszmét cserélni, hogyan működjön a koalíció hadműveleti tervezése, és hogyan lehet teljesen felkészülni arra a pillanatra, amikor a békemegállapodás megszületik.
Szavai szerint harminc ország egységesen vallja: a béke lehetséges, és készen kell állni annak megvédésére. A koalíció munkája ebben kulcsszerepet játszik – egyértelmű üzenetet küldve Oroszországnak és Ukrajnának egyaránt: a nemzetközi közösség kitart Ukrajna mellett a háborúban és a békében is – tette hozzá.
Pénteken mintegy 50 ország képviselői gyűlnek össze a NATO-nál, hogy további katonai támogatást szerezzenek Ukrajna számára.
Ezt az ülést az Egyesült Királyság és Németország fogja vezetni. Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth részvétele nem várható.
Franciaország és Nagy-Britannia intervencióra készül Odesszában – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Emlékeztetett, hogy Ukrajna, Nagy-Britannia és Franciaország vezérkari főnöke múlt hét csütörtökön és pénteken Kijevben megbeszélést tartott – számol be róla az MTI.
„Lényegében az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkben, elsősorban Odesszában végrehajtandó jövőbeni francia-brit katonai beavatkozás paramétereiről volt szó”
– hangoztatta Zaharova.
A szóvivő szerint ugyanakkor erről még nem született döntés, ami irritálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy bármilyen külföldi katonai jelenlétre Ukrajnában, függetlenül a zászlajától, a cégérétől, a deklarált mandátumától, az Oroszországi Föderáció úgy tekint, mint az országunk biztonságát fenyegető veszélyre, és mint olyanra, amely magában hordozza a közvetlen katonai összeütközés kockázatát az ilyen, egyes NATO-tagokból álló úgynevezett missziók résztvevői és így az egész szövetség részéről hazánkkal” – mondta.
Közölte, hogy Oroszország tiltakozását fejezte ki Franciaországnál amiatt, hogy a párizsi repülőtéren vasárnap feltartóztatták az orosz külügyminisztérium egyik női alkalmazottját, és lefoglalták a telefonját és a számítógépét. A diplomatának, aki az UNESCO egyik rendezvényére tartott, „csaknem hét órán át kellett várnia arra, hogy beengedjék hozzá a hivatalos küldöttség tagjaként Franciaországba érkezett kollégáját”.
A hivatalos vízummal rendelkező érintettet a francia hatóságok végül beengedték az országba.
A francia hatóságok fellépését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is elítélte és elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, az incidens tovább súlyosbítja a Párizs által amúgy is elrontott kétoldalú viszony állapotát.
„Megragadva az alkalmat, üdvözletemet szeretném küldeni Annalena Baerbock német külügyminiszternek”
– mondta a tájékoztatón az orosz külügyi szóvivő.
Zaharova felidézte a német diplomácia vezetőjének szavait, miszerint büszke a nagyapjára, aki a Nagy Honvédő Háború idején a Harmadik Birodalom oldalán harcolt Königsbergben, amelyet napra pontosan 80 éve foglalt el a Vörös Hadsereg.
Ukrán drónok támadták a Török Áramlatot ellátó Korenovszkaja kompresszorállomást a Krasznodari területen – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
„Április 8-án (moszkvai idő szerint) 23 óra 38 perctől április 9-én 1 óra 26 percig az ukrán fegyveres erők nyolc pilóta nélküli repülőszerkezet segítségével támadást hajtottak végre a Krasznodari terület Korenovszki járásában lévő Korenovszkaja kompresszorállomás ellen. Ez az állomás biztosítja a Török Áramlat exportgázvezeték gázellátását. Az állomás szivattyúzási kapacitása (…) évi 31,5 milliárd köbméter” – hangzott a tájékoztatás.
A tárca szerint az orosz légvédelem az összes drónt lelőtte.
„Az állomásban nem esett semmilyen kár. Ez
a kijevi rezsim szándékos támadása volt egy nemzetközi energetikai létesítmény ellen”
– mutatott rá a minisztérium.
Ezenkívül ugyanezen éjszaka folyamán két ukrán drón próbált lecsapni a Tyemrjuk gázelosztó állomásra, amely az azonos nevű város és kikötő gázellátását biztosítja. A repülőszerkezeteket az objektumtól biztonságos távolságban megsemmisítették a közlemény értelmében.
A tárca hangsúlyozta, hogy Kijev nem állította le az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokat, megszegve ezzel a Moszkva és Washington közötti március 18-i megállapodást, miszerint 30 napra leállítják az ilyen csapásokat.
Ripost hírek
