
Miért nem beszél Brüsszel az ukrán csatlakozás áráról?
Pedig ez a lényeg.
A Tisza Párt hiába tagadja Ukrajna európai uniós csatlakozásának jelentőségét, a helyzet az, hogy Brüsszelben a tiszás képviselők megszavazták az uniós költségvetésről szóló állásfoglalást, amiben vannak Ukrajnára vonatkozó részek – közölte Dömötör Csaba fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az MTI szerint.
Hozzátette: ezzel a határozattal a tiszás képviselők megszavazták, hogy teljes mértékben és feltétel nélkül támogatják Ukrajnát, és azt, hogy az EU még több pénzt költsön Ukrajnára; azt is megszavazták, hogy Ukrajna haladjon előre a tagság felé vezető úton. Ursula von der Leyentől tudjuk azt, hogy mindez az jelenti, hogy Ukrajna gyorsítópályán már 2030 előtt teljes jogú tagságot kaphatna – jelentette ki Dömötör Csaba.
„A Tisza Párt most ugyanúgy tagadja az ukrán tagság kérdésének jelentőségét, mint ahogy 2015-ben az MSZP tagadta a bevándorlási problémáét”
– jegyezte meg a politikus.
Dömötör Csaba kiemelte: Ukrajna csatlakozását az EU-hoz nem lehet jelentéktelennek nevezni, több ezer milliárd forintos kérdésről van szó, amely alapjaiban határozza meg Európa, benne Magyarország gazdasági lehetőségeit. „Úgy akarnak Ukrajna számára gyorsított tagságot, hogy nem beszélnek a következményekről, arról, hogy az ország csatlakozása milyen gazdasági következményekkel járna” – mondta Dömötör Csaba.

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője sajtótájékoztatót tart a párt Lendvay utcai székházában, Budapesten 2025. április 16-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Nem beszélnek a gazdasági terhekről, arról, hogyan kellene átalakítani az eddigi támogatáspolitikát, nem beszélnek a biztonsági következményekről, a mezőgazdasági kérdésekről, az egészségügyi vonatkozásokról, és nem esik szó a kisebbségek helyzetéről.
„Arról, hogy a kárpátaljai közösségek hogyan tudják érvényesíteni saját kisebbségi jogaikat”
– sorolta a fideszes EP-képviselő.
„Ők nem akarnak vitát, de mi ezt megtesszük”
– mondta Dömötör Csaba, arra biztatva mindenkit, hogy vegyen részt az ukrán EU-tagságról szóló véleménynyilvánító szavazáson. Dömötör Csaba arról is beszélt, hogy egyértelműen körvonalazódik egy megállapodás a Tisza Párt és Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője között: „be kell állni az Ukrajna-zászlósorba”, cserébe a Tisza Párt minden támogatást megkap.
„Támogatják a rendezvényeiket, a kampányukat, azt, hogy a mentelmi jog mögé bújhatnak, falaznak, amikor letagadják aláírásukat, és továbbra is visszatartják Magyarországnak járó uniós pénzeket”
– fogalmazott a kormánypárti politikus. Hozzátette, „azt is tudjuk”, hogy amikor a Tisza Párt csatakozott a Néppárthoz, Manfred Weber egyértelmű feltételként határozta meg Ukrajna európai uniós (EU-) csatlakozását.
Az egész ellenzék, élen a Tiszával, igent mondott Ukrajna gyorsított európai uniós tagságára. Ahol nem Brüsszelből mondják tollba a végeredményt, hanem a magyar emberek akarata győz, ugyanis indul a Voks 2025 Ukrajna EU-s tagságáról – közölte a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője csütörtökön a közösségi oldalán megosztott videójában.
Szentkirályi Alexandra azt mondta, hogy a háború már így is minden magyar családnak 2,5 millió forintjába fájt, de Ukrajna csatlakozása további milliókba kerülne, sőt, csökkentené a magyar béreket, tönkretenné a mezőgazdaságot, és fenyegetni a biztonságunkat is.
Miért fontos ez különösen Budapesten? Mert a főváros a legfejlettebb térsége az országnak, így a mi zsebünkből venné ki Ukrajna csatlakozása a legtöbb pénzt – mutatott rá.
„Nem nagy matek, Ukrajna gyors és a szabályokat megkerülő csatlakozásába belerokkannánk. A Tisza mégis az ukrán tagságra esküdött föl, az a fő feladata, programjának sarokköve. Ne hagyjuk, hogy a fejünk fölött döntsenek, mondjuk el a véleményünket a Voks 2025-ön!” – buzdított Szentkirályi Alexandra.
Brüsszel az általános felvételi szabályok megkerülésével, minél előbb tagként szeretné látni Ukrajnát az Európai Unióban, ami Magyarország számára aránytalan terheket róna.
Szerinte Ukrajna jelenleg háborúban áll, területének egyötödét megszállták, gazdasága külföldi segélyektől függ, emellett szerinte virágzik az illegális fegyverkereskedelem és a szervezett bűnözés.
Úgy véli, Ukrajna uniós csatlakozása nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági kockázatokat is hordoz a tagállamok, köztük Magyarország számára.
„A háború eddig is két és fél millió forintjába került minden magyar családnak, az uniós tagság pedig végeláthatatlan költségeket jelentene. Ez az évezred üzlete lehet Brüsszelnek és a globális óriáscégeknek, de Magyarországot tönkretenné” – írta a politikus.
Bejegyzésében kiemelte, miszerint Budapest az ország legfejlettebb városa, ezért az ukrán csatlakozás költségei elsősorban a fővárosi gazdaságot és a budapestiek pénztárcáját terhelnék.
Hangsúlyozta, hogy
éppen ezért tartja különösen fontosnak az emberek részvételét a VOKS 2025 szavazáson, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyar választók is kifejezhessék véleményüket ebben a kérdésben.
A főpolgármester-jelölt szerint az ellenzéki pártok, köztük Gyurcsány Ferenc, a Momentum Mozgalom, valamint Magyar Péter is Ukrajna uniós tagsága mellett érvelnek, és „Brüsszel bábjaként” működnek. Véleménye szerint
itt az ideje, hogy a magyar emberek is hallassák a hangjukat.
„Ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek” – zárta posztját Szentkirályi Alexandra.
Az Európai Unió ukrajnai katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna), amelynek célja az ukrán fegyveres erők katonai képességeinek megerősítése, folytatja az ukrán katonák kiképzését és oktatását – jelentette be Kaja Kallas, az EU főképviselője az EU Tanácsának luxemburgi, uniós külügyminiszteri szintű ülését követő sajtótájékoztatón.

Küldetésünk az ukrán katonák kiképzése. Már több mint 73 ezer katonát képeztünk ki
– mondta Kallas az UNIAN portál tudósítása szerint.
Megjegyezte azt is, hogy a miniszterek ma megvitatták, mit tehetnek még Ukrajna támogatásáért.
Amikor a missziókról van szó, ki kellene-e terjesztenünk a már létező missziók mandátumát, hogy hozzájáruljunk a hajlandóság koalíciójának biztonsági garanciáihoz is
– hangsúlyozta.
Az Ukrajnának kétmillió lőszer szállítására irányuló kezdeményezésre utalva azt is elmondta, hogy örömmel látja, hogy a cél eléréséhez szükséges ötmilliárd euró több mint kétharmadáról már megállapodtak.
Még mindig nem értük el a százszázalékos célt, de mindenképpen előre kell lépnünk ebben a kérdésben. A tagállamok többsége egyetért abban, hogy többet kell tennünk
– tette hozzá Kallas, aki arról is beszélt, hogy az Európai Unió az Oroszországot sújtó 17. szankciócsomagon dolgozik, ez az árnyékflottákat célozza, májusban pedig a külügyminiszteri tanács elé kívánják terjeszteni.
Szijjártó Péter: Elvakult háború- és Ukrajna-párti kezdeményezéseket jelentett be Brüsszel
Újabb elvakult, masszív háború- és Ukrajna-párti kezdeményezéseket jelentett be az Európai Bizottság, amelyek alapján még több pénzt, még több fegyvert és katonai tanácsadókat is küldenének Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A tárcavezető beszámolója szerint idén 40 milliárd euróra akarják emelni az Ukrajnának nyújtandó fegyvertámogatások értékét.
Ebből most leggyorsabban és legelőször kétmillió lőszert akarnak Ukrajnába küldeni ötmilliárd euróért.
– Jelenleg ennek az összekalapozása zajlik, mert ezt egyelőre csak önkéntes alapon tudják megtenni, hiszen Magyarország korábbi elutasításának köszönhetően ez nem egy kötelező befizetési mechanizmus lett
– mondta.
– Aztán katonai tanácsadókat akarnak küldeni Kijevbe azon missziónak a keretében, amelyet korábban ukrán katonák kiképzésére hoztak létre. Ettől a missziótól Magyarország távol maradt, de alapvető kikötésünk volt, hogy egy ilyen misszió kizárólag Ukrajna területén kívül működhet
– emelte ki.







