Magyar Péter Brüsszel parancsát hajtja végre

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke korábban több alkalommal is világossá tette, hogy csakis az lehet az általa vezetett tömörülés tagja, aki támogatja az Európai Egyesült Államok létrejöttét, a jogállamisági mechanizmust és Ukrajna gyorsított ütemű uniós tagfelvételét.

Magyar Péternek azért kellett még a kormány által meghirdetett véleménynyilvánító szavazás előtt megrendeznie a maga akcióját, hogy a végeredményt kihozza döntetlenre – mondta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint az összes komolyan vehető hazai közvélemény-kutató cég arra az álláspontra jutott, hogy Magyarországon az emberek 70-75 százaléka elutasítja az ukrán uniós tagság gondolatát.

Annak ellenére, hogy a Tisza Párt által kezdeményezett Nemzet hangja elnevezésű kérdőíven több téma is szerepelt, Kiszelly Zoltán politológus szerint Magyar Péternek a legfontosabb az utolsó kérdés volt, amely Ukrajna európai unió tagságát firtatta. Mint ismeretes, a párt saját közlése szerint a kérdőív kérdéseire válaszolók 51 százaléka támogatta az ukránokat.

Mindezt előre láthatónak nevezte a Századvég politikai elemzési igazgatója. Mint azt a hirado.hu kérdésére elmondta: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke korábban több alkalommal is világossá tette, hogy csakis az lehet az általa vezetett tömörülés tagja, aki támogatja az Európai Egyesült Államok létrejöttét, a jogállamisági mechanizmust és Ukrajna gyorsított ütemű uniós tagfelvételét.

Magyar Péter tehát csakis akkor tarthatja meg az általa nem is olyan régen még a „világ legnagyobb kamuállásának” nevezett képviselői pozícióját, ha megfelel a brüsszeli kívánságoknak.

Kiszelly Zoltán ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy amióta 2016-ban az erőteljes brüsszeli propaganda ellenére a hollandok 61 százaléka nemet mondott az ukrán tagfelvételre, Európában erről már nem kérdezik meg az embereket.

A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint az összes komolyan vehető hazai közvélemény-kutató cég arra az álláspontra jutott, hogy Magyarországon az emberek 70-75 százaléka elutasítja az ukrán uniós tagság gondolatát.

Magyar Péternek azért kellett még a kormány által meghirdetett véleménynyilvánító szavazás előtt megrendeznie a maga akcióját, hogy a végeredményt kihozza döntetlenre.

Mint Kiszelly Zoltán fogalmazott: „A Tisza Párt folyamatosan terel és reményt árul, propagandatermékeinek pedig alá kell támasztaniuk Magyar Péter mondandóit. A pártelnök Brüsszelből megkapta az utasítást, aminek megfelelően most olyan eredménnyel állt elő, amely jó előre relativizálja a kormány által megrendezendő véleménynyilvánító szavazás végeredményét. Ily módon Magyarországról Brüsszelbe nem csak egy ellenző, de egy támogató felmérés is kimegy” – mondta Kiszelly Zoltán.

A hirado.hu felvetésére, mely szerint Magyar Péter legutóbb arról beszélt, hogy Ukrajnát nem azonnal, hanem csak egy bizonyos átmeneti időszak után kellene felvenni, Kiszelly Zoltán azt válaszolta, hogy a Tisza Párt elnöke is tisztában van azzal, hogy a magyarok túlnyomó többsége ellenzi a gyors tagfelvétel ötletét. A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint Magyar Péter most, egy évvel az országgyűlési választások előtt „ki akarja kerülni a témában rejlő belpolitikai csapdát, ezért terel, maszatol, nem hajlandó világosan és egyértelműen fogalmazni”.

Több tucat kórház és rendelőintézet – köztük a szolnoki Hetényi Géza kórház – felújítását állította meg a Tisza Párt és Brüsszel „sunyi alkuja” – jelentette ki a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára vasárnap Szolnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet előtt tartott sajtótájékoztatón.

Takács Péter, azt mondta: „Az idehaza eddig méltán ismeretlen” Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője „arcpirító módon”, a magyar emberek kárán örvendezve tett vállalhatatlan kijelentéseket az Európai Parlamentben, és „bizony elhagyta a száját, hogy megköttetett egy sunyi alku” Brüsszel és a Tisza Párt, Magyar Péter, Ursula von der Leyen és Manfred Weber között. Ennek következtében ötven magyar kórház felújítását blokkolja az Európai Unió és „Brüsszel Péter”  – fogalmazott az államtitkár.

Mint mondta,

harminchét kórház ötven telephelyén kerülne sor felújításra, illetve új épületek építésére, ezen túl pedig harminchárom mentőállomást építenének vagy újítanának fel, az ehhez szükséges források azonban politikai okokból nem érkeztek meg az Európai Uniótól.

Takács Péter ígéretet tett arra, hogy az érintett kórházak listáját közzéteszi a Facebook-oldalán. Közlése szerint tavaly nyáron „Brüsszel emberei” bejárták a magyar kórházakat, és már akkor feltűnt, hogy az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz projekt (RRF) keretében felújítandó intézményeket járták végig. Hozzátette: Szolnokon is megfordultak a Hetényi Géza kórházban, az intézmény 8,4 milliárd forint fejlesztési forrástól esett el Brüsszel és a Tisza Párt „sunyi alkujának köszönhetően”.

Országszerte be fogják járni a fel nem újított kórházakat

Takács Péter szerint ezzel nem a kormánnyal, a Fidesszel „szúrtak ki”, hanem a magyar kórházakkal, a magyar orvosokkal, szakdolgozókkal és mentősökkel, akiknek a munkakörülményeit javították volna ezekből a forrásokból és amit a legfelháborítóbbnak nevezett, hogy a magyar betegekkel toltak ki. A magyar betegeknek joga van ahhoz, hogy megfelelő infrastrukturális körülmények között gyógyuljanak – hangsúlyozta a politikus, aki szólt arról is, hogy

a lehető legtöbb helyre mennek el és mindenhol be fogják mutatni, hogy mik azok a felújítások, amik elmaradtak, késnek vagy éppen leálltak azért, mert Magyarország nem kapja meg a felújításokhoz szükséges forrásokat.

Kitért arra is, hogy nagyon sok egészségügyi fejlesztés van, „900 milliárd forintnyi fejlesztés jött volna az egészségügyre”, emellett számos útépítés, úthálózatbővítés, vasúti fejlesztések, ipari park fejlesztés nem valósulhatna meg. Ez az európai fejlesztési és felzárkózás alap terhére kerülne elszámolásra, amire közös hitelt vett fel az Európai Unió – mondta, megjegyezve: a magyar emberek, a magyar családok ezt a hitelt már törlesztik, miközben politikai alapon a beruházásokhoz szükséges forrásokat a Tisza Párt és Brüsszel „ármányos alkuja” miatt folyamatosan blokkolják.

Takács Péter egy kérdésre válaszolva azt mondta: „a helytartó személye változik, de a gazda ugyanaz marad”. „Átvették a stafétát Dobrev Klárától, a Momentumtól, Cseh Katalintól, most éppen a helytartót úgy hívják, hogy Magyar Péter, ő nem a magyarok embere, hanem Brüsszel embere”– jelentette ki. Megfogalmazása szerint Kollár Kinga hosszú évek óta Brüsszelben dolgozik, a brüsszeli elitet szolgálja ki, „ő most papíron magyar képviselő, de ő ugyanazokat a gazdákat szolgálja, akiket eddig”.

Hozzátette: Ursula von der Leyen is egyértelműen megmondta januárban, hogy Magyarország minden egyes, az unió által támasztott feltételt jogilag teljesített és mindössze politikai okai maradtak annak, hogy nem érkeznek a források. Ezek a politikai okok pedig a gyermekvédelmi törvény és az, hogy a migrációs paktumot nem vagyunk hajlandóak végrehajtani – jegyezte meg. Egy nemzeti szuverenista kormány soha nem adná a nevét ahhoz, amit Magyar Péterék parancsra végrehajtanak. „Mi nem fogjuk végrehajtani a migrációs paktumot és nem fogunk engedni a gyermekek védelméből sem!” – mondta.

Egy újabb válaszolva kérdésre azt mondta: a fideszes EP-képviselők nagyon sok mindent elértek az elmúlt tizenöt évben, számtalan európai uniós forrás került Magyarországra. Az Európai Néppárt megtéveszti a saját szavazóit, egy jobboldali pártkonglomerátumnak tűnnek, ám az országukban begyűjtött szavazatokat az Európai Parlamentben áttolják balra, ezért nem véletlen, hogy a Fidesz szakított vele. Hozzátette: Európában is lehet látni, hogy a patrióta szuverenista kormányok erősödnek.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar kormány a magyar egészségügyi ellátórendszerbe jelentős forrást tett. 360 milliárd forint az éves hatása a történelmi léptékű orvosi béremelésnek, ezzel megszüntették a hálapénzt. Továbbá 240 milliárd forint a szakdolgozók, az ápolók, a dietetikusok, a gyógytornászok béremelése – számolt be, megjegyezve: ez a kettő együtt 600 milliárd forint évente. Ezen felül 100 milliárd forint ment a budapesti kórházfelújítási programba – mondta, majd felsorolta a felújított budapesti és vidéki kórházakat, az egészségügyben megvalósult digitális fejlesztéseket. Kiemelte: ezek az eredmények magukért beszélnek, több ezer milliárd forintról van szó, „sajnálatos hogy ez a 900 milliárd nem érkezik meg egyelőre Magyarország számára”.

Takács Péter azt is mondta, hogy el fogják hozni az összes forrást, ami a magyar kórházaknak és a magyar embereknek jár, ebben a küzdelemben rájuk számíthatnak a választók. Elkötelezettek, hogy a magyar kórházak infrastrukturális állapota javuljon.