POLITIK
Inkább nyit a "globális dél" felé, de mit is jelent ez a valóságban?
Kína az elmúlt hetekben teljesen leállította az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, miután a Trump-adminisztráció vámháborút indított az ország ellen, és a jelek szerint Peking nem készül engedményeket tenni az amerikaiaknak.
A legutóbbi szállítmány február 6-án érkezett, 69 ezer tonnányi texasi LNG a fucsieni kikötőbe, azóta viszont nem történt újabb kiszállítás. Február 10-én már egy úton lévő amerikai tanker is irányt váltott, és Bangladesbe ment, miután Peking 15 százalékra emelte az LNG-re vonatkozó importvámot, majd a feszültségek eszkalálódásával ezt 49 százalékra növelte.
Ez nem precedens nélküli: Trump első elnöki ciklusa alatt is volt már egy közel egyéves szünet az amerikai LNG-behozatalban. Több szakértő úgy véli, Kína az amerikai forrás helyett Oroszországból kezdhet el nagyobb volumenben vásárolni, ami tovább mélyítheti az orosz–kínai energetikai együttműködést.
Történelmi LNG-egyezmények
Miközben az USA-val romlanak a kapcsolatok, Kína történelmi megállapodást kötött az ugyancsak BRICS-tag Egyesült Arab Emírségekkel. Az Abu-Dzabi Nemzeti Olajtársaság (ADNOC) három LNG-szerződést írt alá távol-keleti partnereivel, köztük a valaha volt legnagyobb volumenű LNG-alkut Kína és az Emírségek között.
Az egyik szerződés 15 évre szól, évente akár egymillió tonna alacsony szén-dioxid-kibocsátású LNG-t biztosít Kína számára a Ruwais projektről, az ENN Natural Gas leányvállalatán keresztül.
A másik két egyezményt az ADNOC kereskedelmi ága írta alá a CNOOC Gas and Power Group, valamint a Zhenhua Oil vállalatokkal.
Új szintre emelt együttműködés
Az ADNOC hivatalosan is irodát nyitott Pekingben, hogy megerősítse hosszú távú üzleti kapcsolatait. „Az irodamegnyitás egy új korszak kezdete az energiaipari együttműködésben” – fogalmazott Szultán Ahmed al-Dzsábir, az ADNOC vezérigazgatója, aki egyszerre ipari miniszter is az Emírségekben.
Az ADNOC már eddig is az egyik legfontosabb szállítója volt Kínának, különösen az olaj- és LNG-piacon. 2023-ban a világon elsőként Kína és az Emírségek között valósult meg LNG-kereskedelem jüanban, a francia Total közvetítésével.
A mostani megállapodások nemcsak energetikai szállításról szólnak, hanem a teljes olaj- és gázipari értékláncban való együttműködésről is, ideértve a fejlesztést, szállítást, tárolást és finomítást is.
Tartós szakítás
Kína tehát fokozatosan leválik az amerikai LNG-ről a vámháború miatt, és stratégiai partnerként építi tovább kapcsolatait az Emírségekkel, ami megerősíti energetikai önállóságát és a globális Dél felé való nyitását. A jelek egyértelműek: Peking hosszú távon is meg akarja tartani a távolságát az USA-tól.
Újabb szintre lépett az Washington és Peking közötti kereskedelmi feszültség: a Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump új rendelete nyomán immár 145 százalékos vám terheli a kínai importot.
A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint Donald Trump elnök új rendelete nyomán a vámok 125 százalékra nőttek az eddigi 84-ről, amit egy további 20 százalékos felár egészít ki.
Ez utóbbit a fentanilhoz kapcsolódó behozatal elleni intézkedések indokolják – így jött ki a teljes 145 százalékos vámteher.
A drasztikus emelés újabb fordulópontot jelent az Egyesült Államok kereskedelempolitikájában, különösen Kína irányába. Trump intézkedései nemcsak Peking számára jelentenek újabb kihívást, hanem a nemzetközi beszállítói láncok és az amerikai gazdaság számára is.
Tekintettel arra, hogy szerdán az Egyesült Államok 90 napra szüneteltette a legtöbb országra kivetett vámokat, míg Pekingre – amely ellenintézkedésekkel válaszolt a lépésre – további nyomást gyakorol, jelzi, hogy a vámháború várhatóan egy frontra szűkül, és a bővebb kínai–amerikai kereskedelmi háború részévé válik.
Elemzők szerint a magas vámok árfelhajtó hatással járhatnak az Egyesült Államokban, különösen az elektronikai cikkek és fogyasztási termékek területén. Emellett Kína válaszlépései is várhatók, amelyek tovább fokozhatják a kereskedelmi feszültséget a két gazdasági nagyhatalom között.
Nem enyhül a nyomás a kínai gazdaságon
A döntés hátterében politikai megfontolások is állhatnak: a 2024-es választásokra készülve Trump keményebb fellépést ígért Kínával szemben, különösen a fentanil-kereskedelem megfékezése és az amerikai munkahelyek védelme érdekében.
A mostani vámemelés egyértelmű üzenet: Trump kormánya készen áll tovább fokozni a nyomást Kínára – még akkor is, ha ez gazdasági kockázatokkal jár.
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) friss előrejelzése szerint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek akár 80 százalékkal is csökkenthetik a két ország közötti áruforgalmat. A gazdasági hatások pedig nemcsak a két hatalom, hanem a globális gazdaság számára is súlyos következményekkel járhatnak.
A WTO szerdai közleménye szerint az Egyesült Államok és Kína közötti viszály következtében az áruforgalom drámaian csökkenhet, ami hosszú távon több mint 7 százalékos visszaesést okozhat a globális reál GDP-ben.
A szervezet hangsúlyozza, hogy ez a kereskedelmi háború nemcsak a két legnagyobb gazdaságot érinti, hanem komoly következményekkel járhat a világgazdaság számára is.
WTO: ez mindenkinek fájni fog
Az Egyesült Államok és Kína együtt a globális kereskedelem körülbelül 3 százalékát teszik ki, és a két fél közötti politikai feszültségek elmélyülésével a globális gazdasági növekedés is veszélybe kerülhet.
A WTO előrejelzése éppen akkor érkezett, amikor Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke újabb vámemeléseket jelentett be a kínai importcikkekre, miközben egyes intézkedéseket 90 napra felfüggesztett.
A helyzet további bonyolítása révén a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi viszály már nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai hatásokat is magával vonhat.
Kína szankciókkal sújt több amerikai és tajvani szervezetet és személyt, köztük Tajvan washingtoni képviselőjét, válaszul Caj Jing-ven tajvani elnök és az Egyesült Államok képviselőházi elnöke, Kevin McCarthy szerdai közös tárgyalására – közölte Zu Fenglian, a kínai vezetés Tajvani Ügyekért Felelős Hivatalának szóvivője pénteken.
A szankciók egyik érintettje a kaliforniai Ronald Reagan Elnöki Könyvtár, amely otthont adott a nagy jelentőségű találkozónak; a szerdai volt az első alkalom, amikor az amerikai képviselőház és Tajvan elnöke amerikai földön találkozott.
Büntetőintézkedésekkel sújtják a tajvani székhelyű Prospect Foundation agytrösztöt, valamint az Ázsiai Liberálisok és Demokraták Tanácsa (CALD) nevű ázsiai pártközi koordinációs szervezetet is,
amiért a két intézmény „akadémiai és kutatói álca mögött” Tajvan függetlenedését támogatja.
A szankciók értelmében az érintett szervezetek vezetőire utazási tilalom vonatkozik, valamint tilos lesz kínai felekkel együttműködniük.
A hivatal egyúttal szankciókat mért Hsziao Bi-kimre, Tajvan amerikai képviseletének vezetőjére is. Ennek értelmében sem maga Hsziao, sem bármely családtagja nem léphet be a szárazföldi Kínába, de Hongkongba és Makaóba sem, valamint megtiltja a képviselő támogatóinak, hogy kínai szervezetekkel és személyekkel üzleteljenek.
Kína hét közben már többször is a kétoldalú találkozó ellen emelt szót, figyelmeztetve a képviselőházi elnököt, hogy „ne ismételjen meg végzetes hibákat”, utalva McCarthy elődje, Nancy Pelosi augusztusi, úttörő tajvani látogatására. A washingtoni tajvani képviselőre már ezt követően is a péntekihez hasonló büntetőintézkedéseket szabtak ki.
Csütörtöki közleményében a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tajvani ügyekért felelős irodája közölte: Peking úgy véli, Caj Jing-ven a találkozóval a tajvani sziget függetlenedéséhez keresett támogatót,
ám ezzel „csak a háború szélére fogják taszítani Tajvant, és súlyos szenvedést fognak okozni a tajvani honfitársaknak”
– írták.
A South China Morning Post nevű kínai napilap hírportálján beszámolt a kínai külügyminisztérium közleményéről, mely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közös csütörtöki pekingi találkozója után úgy fogalmazott: „a kínai kormány és a kínai nép soha nem fogja engedni, hogy bárki kérdést csináljon az egy Kína elvből”. Hszi leszögezte: „bárki, aki arra számít, hogy Kína engedni fog a tajvani kérdésben, csak áltatja magát”.
Ripost hírek
