POLITIK
Egymást vádolják...
Ukrajna növelte a támadásokat az orosz energetikai infrastruktúra ellen, az elmúlt napban 14 célpontot ért csapás, közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium – írja az MTI.
A tárca Telegram-bejegyzése szerint Ukrajna drónokkal és tüzérséggel mért csapást energetikai létesítményekre az ország több régiójában. A támadások a közlés szerint károkat okoztak Oroszország brjanszki, belgorodi, szmolenszki, lipecki és voronyezsi régióiban, valamint az ukrajnai Luhanszk és Herszon megyék orosz megszállás alatti területein.
Az ukrán hadsereg március 18-án azt közölte, hogy felfüggesztette a támadásokat az orosz energetikai létesítmények ellen.
Szombaton két orosz régió hatóságai számoltak be ukrán dróntámadásokról helyi ipari létesítmények ellen. Mordvinföld kormányzója közölte, hogy ukrán drónok támadtak meg egy ipari létesítményt. Orosz médiajelentések szerint egy optikaikábel-gyár volt a célpont a régió központjában, Szaranszkban. A szamarai terület kormányzója pedig arról tájékoztatott, hogy egy gyárra mért Ukrajna dróncsapást Csapajevszk városában. Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) azt közölték, hogy a célpont egy robbanóanyagokat gyártó üzem volt, és a támadás detonációkat és tüzet okozott.
Oroszország péntek este újabb légicsapást mért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosára, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rihre.
A helyi hatóságok közlése szerint a támadásban legalább 19 ember vesztette életét, köztük kilenc gyerek. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy katonai összpontosulásra mért csapást, amit az ukrán hadsereg dezinformációnak minősített.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint Kijev a március 18-i moratórium óta több mint harminc csapást mért orosz energetikai létesítményekre.
Illusztráció Egy dróntámadás után Fotó: George Ivanchenko Forrás: Anadolu/AFP
Kijev továbbra is támadja az orosz területen lévő energetikai létesítményeket – mondta el Marija Zaharova. Az orosz külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy az ukrán fél következetesen elutasította az energetikai létesítmények elleni csapásokra vonatkozó jelenlegi tűzszünet betartását.
Az állítólagos moratórium kezdete – azért állítólagos, mert Kijev nem tartja be –, március 18. óta óta megfigyeltünk egy sor célzott támadást az Oroszországi Föderáció energetikai infrastrukturális létesítményei ellen, amelyek az ukrán félnek az állítólagos katonai szükségességről szóló nyilatkozata ellenére nyilvánvalóan kizárólag provokatív és demonstratív jellegűek
– mutatott rá Zaharova a tájékoztatón.
Az orosz diplomata arra emlékeztetett, hogy április 2-án egy ukrán drón megtámadta a Szvatovo gázelosztó állomást a Luhanszki Népköztársaságban, aminek következtében több mint 11 ezer fogyasztó maradt gáz nélkül. Korábban az ukrán fegyveres erők szintén megpróbáltak megtámadni egy krími gáztárolót, de az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek egy ellenséges drónt a Glebovszkoje gáztároló felett, megakadályozva ezzel az energetikai létesítmény elleni támadást.
Oroszország átadta az Egyesült Államoknak, valamint az ENSZ-nek és az EBESZ-nek az energetikai létesítmények elleni támadásokra vonatkozó moratórium ukrán megsértésével kapcsolatos anyagokat, közölte a hónap elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában.
Mark Rutte, az észak-atlanti szövetség főtitkára egy ukrán lapnak adott interjúban elmondta, hogy a NATO nem vesz részt az orosz–ukrán háború befejezéséről szóló tárgyalásokon.
Ezeket valóban az Egyesült Államok vezeti Ukrajnával és az oroszokkal együtt. Örülök, hogy az USA lépett ebben a kérdésben, és ezek a tárgyalások most folynak. Tudjuk, hogy lassan haladnak, de nem Ukrajna miatt, hanem az oroszok miatt. A labda most egyértelműen az orosz térfélen van
– hangsúlyozta a NATO-főtitkár az NV.ua portálnak.
A főtitkár jelezte, hogy a szövetség azt szeretné, ha „Ukrajna egy büszke, szuverén állam lenne, amely halad előre”. Hozzátette: szerinte a békének tartósnak és igazságosnak kell lennie.
A NATO-főtitkár korábban kijelentette, hogy soha nem volt ígéret arra, hogy Ukrajna szövetségi tagsága része lesz egy békemegállapodásnak. Rutte azonban megismételte, hogy az Ukrajna NATO-tagsághoz vezető út „visszafordíthatatlanságáról” szóló döntés változatlan. Donald Trump amerikai elnök több alkalommal hangsúlyozta, kizártnak tartja Ukrajna NATO-tagságát.
Ukrajna ügyesen használja ki az informatikai ágazatának fejlettségét a drónháborúban, ugyanis rosszindulatú szoftverek telepítésével tesz szert előnyre az oroszokkal szemben. Ezáltal meghosszabbodik az az időtartam, ameddig az ukrán erők hatékonyan használhatnak egy drónt, mielőtt az az orosz drónelhárítási technológia miatt elavulttá válna.
Az Oroszország és Ukrajna között zajló háborút az innovatív technológiák széles körű alkalmazása határozza meg, amelyek átalakították a modern csatateret. Bár a kiberhadviselés várhatóan kiemelkedő szerepet fog játszani ebben a konfliktusban, ezt általában háttérbe szorította a drónok és a hozzájuk kapcsolódó drónelhárítási rendszerek tömeges bevetése. Egy, a közösségi médiában nemrég közzétett videó azt sugallja, hogy az ukrán drónokat most inkább kisebb kiberműveletek végrehajtására használják Oroszország ellen. Az orosz eredetűnek tűnő videó különböző rosszindulatú szoftverekre figyelmeztet, amelyeket nemrégiben fedeztek fel ukrán drónokban, és amelyek orosz rendszereket fertőztek meg – írja a Forbes.
A videóban említett rosszindulatú szoftverek viszonylag kisebb fenyegetések, mivel elsősorban magát a drónt vagy a számítógépet érintik, amelyhez csatlakozik, nem pedig egy egész hálózatot vesznek célba.
A videót bemutató Reddit-poszt szerint az ukrán drónokban lévő kártevők változatai „kiégetik az USB-portot, megakadályozzák az újraszoftverezést, vagy eltérítik az újrahasznosított FPV-t, és felfedik az operátor helyét”.
A cikk szerint a rosszindulatú szoftverek telepítése nagy jelentőséggel bír, mivel mindkét fél rohamtempóban versenyez a drónok területén való előnyért. Az orosz számítógépeket megfertőző ukrán drónok által terjesztett rosszindulatú szoftverek arra kényszeríthetik Oroszországot, hogy új biztonsági óvintézkedéseket vezessen be a rendszereik védelme érdekében. Ezek az intézkedések akadályoznák az orosz drónelhárítási technológia fejlesztését, amely az ellenséges drónok belső működésének alapos tanulmányozását igényli a sebezhető pontok megtalálása érdekében. Ezáltal meghosszabbodna az az időtartam, ameddig az ukrán erők hatékonyan használhatnának egy drónt, mielőtt az az orosz drónelhárítási technológia miatt elavulttá válna.
Úgy tűnik, hogy a rosszindulatú szoftverek célja az is, hogy megakadályozzák Oroszországot az elfogott drónok újrafelhasználásában, mivel az egyik szoftver tönkreteszi a drónok merevlemezét. Még ha az újraszoftverezés lehetséges is, egy másik bejelentett rosszindulatú program lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy eltérítsék az újrahasznosított drónt, és megtalálják annak új operátorát. Ezzel korlátoznák Oroszországot abban, hogy újrafelhasználja az elfogott ukrán drónokat.
Mindkét félnek egyre szűkösebbek az erőforrásai, így az ellenséges felszerelések újrafelhasználásának képessége értékes eszközzé válik. Azzal, hogy megakadályozza Oroszországot ebben, Ukrajna stratégiai előnyre tesz szert.
A Forbes szerint ez a taktika rávilágít arra, hogy Ukrajna hogyan használja ki az erős informatikai ágazatát Oroszország fejlett katonai technológiáival és erős védelmi ipari bázisával szemben. A háború előtt Ukrajna informatikai ágazata virágzott, így az ukrán szoftvermérnökök és kiberbiztonsági szakértők mély szakértelemmel rendelkeztek. Azáltal, hogy az ukrán fejlesztők rosszindulatú szoftvereket telepítenek a drónjaikra, megtalálták a módját annak, hogy megzavarják az orosz drónelhárítási erőfeszítéseket anélkül, hogy további fizikai erőforrásokra lenne szükségük. Ez Ukrajna logisztikai korlátai miatt kritikus előny. Siker esetén Ukrajna elkezdheti a rosszindulatú szoftverek integrálását más elektronikus rendszerekbe is, hogy korlátozza Oroszország képességét azok tanulmányozására vagy újrafelhasználására.
Ezen túlmenően, ahogy Oroszország további kiberbiztonsági eljárásokat és fejlettebb vírusirtó szoftvereket vezet be, Ukrajna fokozhatja a rosszindulatú szoftverek használatát, és kifinomultabb kódokat fejleszthet ki az orosz katonai erőfeszítések megzavarása érdekében. A jövőbeni változatok az USB-portok kiégetésén túl közvetlenül célozhatják az orosz harctéri hálózatokat, kihasználhatják a parancsnoki és irányítási rendszerek sebezhetőségeit, vagy akár hátsó kapukon keresztül is hozzáférést biztosíthatnak az ukrán hírszerzés számára.
A rosszindulatú szoftverek ukrajnai használata valószínűleg új technológiai versenyt indít majd el, amely tükrözi azt, ami jelenleg az ukrán és az orosz dróntechnológiával történik. Oroszország valószínűleg hasonló rosszindulatú szoftvereket fog alkalmazni drónjain és felszerelésein, miközben mindkét fél biztonsági protokollok bevezetésével és a rosszindulatú szoftverek elleni védekezéshez szükséges vírusirtó szoftverek kifejlesztésével válaszol. A tudósok viszont fejlettebb rosszindulatú szoftvereket fognak kifejleszteni mindkét oldalon, hogy legyőzzék ezeket az ellenintézkedéseket. A támadás és a védekezés folyamatos körforgása új dimenziót ad a drónháború fölényéért folytatott harcnak.
Ripost hírek
