Kaphat-e kártérítést Ukrajna a háborús pusztításért?

Ukrán és európai vezetők ezen a héten reagáltak az Egyesült Államoknak az Oroszország és Ukrajna közt megkötendő békére vonatkozó javaslataira. Már most világosan látszik, hogy további tárgyalást kívánnak a területi kérdések, a szankciók, a kártérítés és a biztonsági garanciák. Moszkva vélhetően nem díjazza majd az európai elképzelést, miszerint ne legyen semmiféle korlátozás a nyugati csapatok ukrajnai állomásoztatását illetően.

A Reuters hasonlította össze az amerikaiak és az európaiak békajavaslatait. Két dokumentumról van szó, Washingtonét április 17-én Párizsban ismertették az európaiakkal, akik továbbították az elképzelést Ukrajnának. A másik szöveg egy héttel későbbi, az ukrán és európai tisztviselők londoni tárgyalásain született ellenjavaslatot április 23-án adták át az amerikai félnek. Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy a londoni tárgyalásokon született javaslatok már Trump asztalán vannak.

A két dokumentum közötti fő különbségek a következő témákat érintik: a területi kérdések rendezésének sorrendje, a szankciók feloldása, Ukrajna biztonsága, a kárpótlás és a katonai korlátozások.

A véglegesnek szánt amerikai javaslatokat a Reuters szerint Donald Trump amerikai elnök megbízottja, Steve Witkoff mutatta be európai partnerek az április 17-i párizsi tárgyalásokon. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet igazgatója a közösségi oldalon megosztott posztjában így foglalta össze tételesen a javaslatokat:

• állandó fegyverszünet;
• mindkét fél azonnal megkezdi a tárgyalásokat az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák technikai vonatkozásairól;
• Ukrajna hiteles és tényleges biztonsági garanciákat kap; az európai államok és az erre hajlandó nem európai államok egy speciális csoportja fog garanciavállalóként fellépni;
• Ukrajna nem törekszik NATO-tagságra, de kérheti az EU-tagságot;
• Az USA de jure elismeri a Krím feletti orosz ellenőrzést;
• Az USA de facto elismeri az orosz ellenőrzést Luhanszk, valamint az orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsjai, Donyecki és Herszon régiók egy része felett;
• Ukrajna visszakapja a harkivi területét;
• Ukrajna visszaszerzi az ellenőrzést a zaporozsjei atomerőmű felett úgy, hogy az Egyesült Államok ellenőrzi és irányítja azt, és az áramot mindkét irányba, valamint a Kakhovka-gáton keresztül osztják szét;
• Ukrajna akadálytalan átkelést nyer a Dnyeper folyón és ellenőrzést a Kinburn-félsziget felett;
• Az USA és Ukrajna ásványkincsekről szóló megállapodást ír alá;
• Ukrajnát teljes mértékben újjáépítik és anyagilag kárpótolják;
• Az Oroszországgal szemben 2014 óta bevezetett szankciókat feloldják;
• Amerikai-orosz gazdasági együttműködés születik az energetika és más iparágak területén.

A legfontosabb különbség, hogy az európai javaslat a területekkel kapcsolatos részletes szabályozást

a tűzszünet megkötése utánra halasztaná, és a dokumentumban sincsen említés arról, hogy elismernék az orosz ellenőrzést bármely ukrán terület felett.

A biztonsági garanciákra vonatkozó résznél konkrétabb vállalásokat sürgetnek, és amellett érvelnek, hogy

ne legyen semmiféle korlátozás a nyugati csapatok ukrajnai állomásoztatását illetően.

A dokumentum szilárd biztonsági garanciákat ajánl Kijev számára, például az Egyesült Államok részéről egy „5. cikkelyhez hasonló megállapodással”, amely a NATO kölcsönös védelmi záradékára utal.

Az európai és ukrán dokumentum azt is javasolja, hogy

Ukrajna pénzügyi kártérítést kapjon a háborúban okozott károkért a befagyasztott külföldi orosz vagyonból.

Továbbá az ellenjavaslat szerint a szankciókon csak fokozatosan enyhítenének a „fenntartható béke elérése után”, illetve azokat újból bevezethetnék, amennyiben Oroszország megszegné a békemegállapodást.

Egy ember meghalt, három megsérült, köztük gyerekek is, amikor egy kilencemeletes lakóházat ért orosz dróncsapás szombat hajnalban Dnyipropetrovszk megyében.

Szerhij Liszak megyei kormányzó a Telegramon közzétett bejegyzésében közölte azt is, hogy a Kamjanszke városban történt támadást követően néhány lakás kigyulladt.

Péntek este a frontvonal közelében található közeli Nikopol várost érte támadás. Egy 46 éves férfi kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe – közölte Szerhij Liszak egy korábbi, péntek esti bejegyzésében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország készen áll arra, hogy megállapodást kössön az ukrajnai háború befejezéséről – derült ki az egyik amerikai televíziós csatornának adott, csütörtökön online közzétett interjúból.

„Donald Trump amerikai elnök egyezségről beszél, és mi készen állunk az alkura, de vannak olyan konkrét elemek, amelyeket még finomítani kell” – mondta a CBS tévécsatornának adott interjúban Szergej Lavrov.

„Számos jele van annak, hogy a jó irányba haladunk”

– tette hozzá a politikus.

Arra a felvetésre, hogy az előző, szerda éjszaka folyamán Ukrajnára indított újabb csapáshullámnak legalább 12 halottja és több tucat sebesültje volt Kijevben, Lavrov azt válaszolta: „Csak katonai célpontokat vagy a hadsereg által használt polgári objektumokat veszünk célba”.

„Ha az ukrán hadsereg által használt célpontról van szó, akkor a védelmi minisztériumnak, a helyszínen lévő parancsnokoknak joguk van megtámadni őket” – mondta.

Komoly előrelépés történt az ukrajnai háború megoldása irányába, a tárgyalások jelenleg is zajlanak, és a következő napok nagyon fontosak lesznek – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel tartott megbeszélését követően.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán konfliktusban nem tanúsít „hűséget” egyik fél iránt sem, hanem csak az emberek halálát akarja megállítani. Megismételte, hogy

nem örült a csütörtökön végrehajtott orosz rakétatámadásnak, különösen mert azt egy béketárgyalás „kellős közepén” indították.

Donald Trump szerint komoly nyomást helyez Oroszországra annak érdekében, hogy Moszkva beleegyezzen a békébe, de megjegyezte, hogy nyomást gyakorol Ukrajnára is ennek érdekében.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben kudarcot vall a béketeremtés kísérlete, hajlandó lenne-e újabb szankciókkal sújtani Oroszországot, az amerikai elnök azt mondta, hogy „erre a kérdésre majd egy hét múlva tud válaszolni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy amennyiben nincs békemegállapodás, hajlandó-e teljesíteni az ukrán kéréseket újabb Patriot rakétarendszerek szállítására, Donald Trump azt mondta, hogy „lássuk meg, mi történik, és ha van megállapodás, a kérdés szükségtelenné válik”, majd hozzátette, hogy erre a választ két hét múlva tudja megadni.

A békemegállapodás érdekében orosz és ukrán részről lehetséges engedményeket illetően az amerikai elnök azt mondta, hogy

Oroszországtól „komoly engedmény lenne a háború leállítása”, hiszen a háború Ukrajna egészének elfoglalására irányul.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának a béke érdekében le kellene-e mondania területekről, Donald Trump azt válaszolta, hogy az ország nagyon nagy területi veszteséget szenvedett, az Egyesült Államok pedig segíteni akar. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Krím visszaszerzése „nagyon nehéznek ígérkezik”, amit – szavai szerint – 11 éve, Barack Obama elnöksége idején, egyetlen puskalövés nélkül átengedtek.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki a találkozón szintén jelen volt, azt hangoztatta, hogy a háború „lezárható”, de ehhez mindkét fél beleegyezésére szükség van. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok egy odavezető utat is felvázolt. „Látjuk a célvonalat, de arra van szükség, hogy mindkét oldal igent mondjon. Mindent meg fogunk tenni, hogy segítsük őket ebben” – fogalmazott a külügyminiszter.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök a találkozó után méltatta az amerikai erőfeszítéseket, és Donald Trump törekvését a háború lezárására. Hozzátette, hogy

összetett helyzetről van, amelynek a megoldásához szükséges a politikai akarat, valamint a nyomásgyakorlás.

„A háború lezárása felé tett lépésekben az Egyesült Államok részvétele kritikus fontosságú, ami Trump elnökkel lehetővé vált, ez világos, nyilvánvaló és jelenleg is zajlik” – fogalmazott a norvég politikus, aki az Európával való együttműködés fontosságát is hangoztatta. Hozzátette, hogy nincs vesztegetni való idő, mert az emberéletek elvesztése mellett Európa és a világ számára is negatívum egy ilyen kiterjedt konfliktus.

A norvég delegáció tagjaként Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, korábbi NATO-főtitkár szintén üdvözölte az amerikai erőfeszítéseket egy tárgyalásos rendezés érdekében, ugyanakkor hozzátette, Norvégia fontosnak tartja Ukrajna további támogatását, és közölte, hogy országa megháromszorozta a katonai támogatást, ami 2025-ben mintegy 8 milliárd dollár. Megjegyezte, hogy

még egy békemegállapodás esetén is szükséges biztosítani, hogy Ukrajna rendelkezzen védelmi képességgel.

Az amerikai–norvég csúcstalálkozó idején Washingtonban tárgyalt a NATO jelenlegi főtitkára, Mark Rutte, aki a Pentagonban egyeztetett Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel, és megbeszélést folytatott Marco Rubio külügyminiszterrel, valamint Mike Waltz elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval is.