AZ EU-biztos biztos Ukrajna EU-felvételében...

Az EU bővítési biztosa, Marta Kos szerint „nagyon valóságos lehetőség”, hogy Ukrajna 2030-ig az Európai Unió tagjává válik — értesült a European Newsroom. A biztos a csatlakozási tárgyalások megkezdését már a 2025-ös lengyel elnökség alatt reálisnak tartja, miközben a Nyugat-Balkán országai továbbra is lassú előrehaladással küzdenek. A gyorsított ukrán csatlakozási folyamat azonban feszültségeket szülhet azokkal a tagjelölt államokkal, akik már évtizedek óta, a szabályokat betartva várnak a csatlakozásra.

Az Európai Bizottság bővítési biztosa azzal kapcsolatban is

magabiztosan nyilatkozott, hogy megoldás születik Magyarország vétójával kapcsolatban, amely jelenleg Ukrajna csatlakozását gátolja.

Kos kifejezte reményét, hogy a háborúba süllyedt ország már a következő hónapokban a csatlakozás első fejezetcsoportjairól tárgyalhat.

Amíg Ukrajna a kivételezett bánásmód miatt gyorsan halad, a Nyugat-Balkán országai – például Szerbia, vagy Észak-Macedónia – évtizedek óta várnak előrelépésre a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Montenegró esetében a tárgyalások 2026 végére, Albániánál 2027-re lezárulhatnak Kos szerint.

Jelenleg a sárgával jelölt álllamok, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Ukrajna, Moldova, Törökország és Grúzia rendedelkeznek EU-ragjelölti státusszal. — kép: Európai Parlament weboldala

Kos hangsúlyozta, hogy

az EU-bővítési folyamata továbbra is érdemalapú marad, vagyis minden ország saját teljesítménye alapján haladhat előre.

A biztos arra már nem tért ki, hogy Ukrajna gyorsított felvétele hogyan egyeztethető össze az érdemalapú eljárással.

A csatlakozási folyamat során összesen 150 egyhangú tagállami döntésre van szükség, ezért rengeteg lehetőség akad arra, hogy egy tagállam bármikor megakassza a folyamatokat.

Jelenleg az EU 14 tagállama támogatja, hogy az egyhangúság helyett minősített többséggel döntsenek az újabbak csatlakozásáról, de ehhez a változtatás csak akkor valósulhat meg, ha mindenki hozzájárul.

Donald Trump vámcsapásai meglepték és megosztották az Európai Uniót, amely egyelőre tanácstalan, még a válaszlépéseken tanakodik. Miközben Brüsszel Washingtonnal harcol, egyre nagyobb problémát jelent számára Magyarország vétópolitikája is. A Financial Times értesülései szerint az unió most egyszerre akar kívül és belül is gazdasági háborút vívni, Magyarország lefegyverzésére pedig az alapszerződések elvét semmibe vevő piszkos jogi trükkök használatára is készen áll.

Donald Trump visszatérése az amerikai politikai porondra nem csupán az Egyesült Államokban vetett nagy hullámokat, hanem olyan gazdasági viharokat is gerjesztett, amelyek messze kihatnak az óceánok túlsó felére is. Az Egyesült Államok volt és jelenlegi elnöke újabb vámcsapásokkal sújtotta az Európai Uniót, miközben Brüsszel még mindig éppen csak az első pofonokból próbál talpra állni.

Az elmúlt hónapban három egymást követő vámbejelentés érkezett Washingtonból, legutóbb egy 20 százalékos vám az EU szinte minden exporttermékére. Mindez kiegészíti a már érvényben lévő 25 százalékos ágazati vámokat, amelyek az acélra, alumíniumra és a gépjárművekre vonatkoznak. Az Európai Bizottság eddig mindössze 26 milliárd eurónyi amerikai termék megvámolását helyezte kilátásba válaszként – ez elenyésző a több mint 350 millió eurós uniós árucsoporttal szemben, amit már most érintenek az amerikai intézkedések.

A tagállamok közötti egység hiánya tovább nehezíti a válaszlépések összehangolását.

Franciaország, Olaszország és Írország például azt szeretné, ha a bourbon whisky lekerülne a megtorló vámlistáról, mivel attól tartanak, Trump viszonzásul 200 százalékos adóval sújtaná az európai borokat és szeszes italokat.

Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere szerint ez öngól lenne:

„Sokkal több alkoholt exportálunk az USA-ba, mint amennyit importálunk – ez egy önsorsrontó szankció lenne.”

Tajani a Ducati és a Moto Guzzi motorok, valamint ékszerek és drágakövek védelmét is sürgette, és inkább a vámok kölcsönös eltörlését preferálná egy átfogó egyezmény formájában. A brüsszeli tárgyalások azonban eddig vajmi kevés előrelépést hoztak. Egy uniós diplomata szerint az amerikai kereskedelmi miniszter, Howard Lutnick, akivel az EU képviselői egyeztetnek, nem bír tényleges befolyással.

„Úgy tűnik, Peter Navarro a vámstratégiák igazi megalkotója – de ő nem tárgyalófél” – osztotta meg egy uniós diplomata.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön úgy fogalmazott, hogy az EU készen áll a válaszcsapásra, ugyanakkor nyitott a tárgyalásokra is, ha Washington hajlandó enyhíteni saját, nem vám jellegű korlátozásain. Brüsszel csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az alku nem egyoldalú.

Peter Navarro, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi és gyártáspolitikai főtanácsadója állhat a mostani vámpolitika mögött (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

A válaszlépések módosított listáját hétfőn küldik meg a tagállamoknak, a szavazás pedig jövő héten várható. A döntés április 15-én lépne hatályba, és egy hónap múlva válna alkalmazhatóvá. Eközben az uniós ipar is megérzi a feszültség hatását. Azonnal megnőtt a légi árufuvarozás költsége az Egyesült Államokba, mivel a vállalatok igyekeznek még a tarifák előtt átküldeni termékeiket.

Innovatív jogi megoldásokkal fáradoznak Magyarország kiiktatásán

Mindeközben Brüsszel egy másik, belső fronton is küzdelmet vív a magyar vétópolitikával szemben. Antti Hakkanen finn védelmi miniszter a Financial Timesnak adott interjúban sürgette az Európai Bizottságot, hogy találjon jogilag innovatív megoldásokat Magyarország megkerülésére az Ukrajnának nyújtott támogatás ügyében.

Magyarország az utóbbi időben egyre jobban ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, sőt, megvétózott több Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot is. Júliusban veszélybe kerülhet 190 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyon európai felügyelete is, ha Budapest nem járul hozzá a szankciók meghosszabbításához.

„Minden EU-tagállam külön is lépéseket tesz Ukrajna támogatására – ez biztató. De Magyarország problémát jelent. A bizottság jogászai már sokszor bizonyították leleményességüket, most ismét szükség van rájuk” – mondta Hakkanen.

Az Európai Unió attól tart, hogy egy előnytelen béke következtében túl hamar feloldhatják a szankciókat, és Oroszország ismét jelentős energiabevételekhez juthat, ami gyorsíthatja fegyverkezését – ez pedig egész Európát fenyegeti.

Az unió tehát két frontról vívja gazdasági háborúját. Kívül Trump vámtarifáit kell legyőznie, belülről pedig Magyarországot akarja megtörni. A tét nem kisebb, mint Európa gazdasági jövőjének sorsa.

Április 15-étől zajlik a kormány által kezdeményezett véleménynyilvánító szavazás Ukrajna uniós tagságáról.

Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása az Európai Unió előtt álló összes többi kihívás kezeléséhez szükséges forrást felemésztené és Magyarország stratégiai pozícióját rendkívül meggyengítené – mondta hétfőn Orbán Balázs, aki szerint az ország teljes integrációja több évre elosztva mintegy 2500 milliárd euróba kerülne, ami az EU idei költségvetésének tizenkétszerese.

Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója az előző héten közölte, Ukrajna még az Európai Unió saját mércéje szerint sem teljesíti a felvételi kritériumokat, az ország felvételének pusztán politikai és ideológiai célja van.

A bizottság „bővítési eredménytábláján” Ukrajna oszlopában jól látható, hogy valamennyi tárgyalási fejezet mellett piros „pötty” szerepel, azaz az ország jelenleg nem elégíti ki az uniós tagsághoz szükséges jogi (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása) és gazdasági (működő piacgazdaság megléte, és képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni a verseny nyomásával és a piaci erőkkel) kritériumokat. Továbbá a közigazgatási és intézményi kapacitásokra vonatkozó követelményeket sem (a közös joganyag és annak hatékony végrehajtására és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó feltételek) – mutatott rá.

Márciusban Menczer Tamás a Fidesz és a KDNP kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, Ukrajna tagságához minden tagállam egyetértésére szükség van, emiatt a Magyarország szava döntő lesz a kérdésben.

Ukrajna uniós tagsága komoly veszélyekkel jár, ezeket érdemes megfontolni. Ha Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, akkor a magyar gazdák elvesztik a nekik járó uniós forrásokat, a magyar gazdák pénze megy Ukrajnába. Ezen felül a többi – nekünk járó – uniós forrást is elveszítenénk, minden pénz Ukrajnába menne.

„Sőt, további súlyos 100 milliárdokat várnának Magyarországtól, a magyar adófizetőktől. A magyarok pénze menne Ukrajnába” – tette hozzá.

Kedden a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán szintén felhívta a figyelmet a magyar gazdák helyzetére.

„Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz az megváltoztatná a földalapú támogatások rendszerét is. Ezzel a támogatásokat az ukrán mezőgazdaság kapná, nem a magyar gazdák”

– írták.

Idén januárban Nagy István agrárminiszter a legfontosabb eredmények között említette, hogy „hazánk vezetésével sikerült megvédeni a gazdák támogatását.”  Azonban kiemelte, a veszély nem múlt el, mivel „Brüsszel és hű kiszolgálója, Magyar Péter továbbra is azon van, hogy elvegye a gazdák területalapú támogatását, és azt Ukrajnának adják.”

Menczer Tamás a Tisza Párt álláspontjával kapcsolatban Nagy Istvánhoz hasonlóan fogalmazott. Szerinte Magyar Péterék „Manfred Weber utasítására felhúzták a saját pólójukat, a saját mezüket. Nem a piros-fehér-zöldet, hanem az ukrán kék-sárgát”. Aki ukrán pólót húz, az Ukrajnával van, és a homlokára írta, hogy mindent Ukrajnának, mindent Ukrajnáért” – mondta.

A Fidesz és a KDNP kommunikációs igazgatója ezzel szemben azt javasolja, hogy

fontoljuk meg az ukrán csatlakozás veszélyeit és mondjuk el a véleményünket!

„Erre ad lehetőséget a véleménynyilvánító szavazás. Döntsünk mi a sorsunkról és a magyarok pénzéről!” – írta Menczer Tamás.

Hétfőn már megkezdődött a szavazólapok postázása is. A speciális papírra nyomtatott szavazólapokon a „Támogatja-e, hogy Ukrajna az EU tagja legyen?” kérdés szerepel.

Ukrajna még az Európai Unió saját mércéje szerint sem teljesíti a felvételi kritériumokat, az ország felvételének pusztán politikai és ideológiai célja van – közölte az Alapjogokért Központ főigazgatója a Facebook-oldalán az MTI szerint.

Szánthó Miklós azt írta, hogy Alex Soros meglátogatta Marta Kost, az Európai Bizottság bővítési biztosát – „hogy miért, fedje azt most rossztékony homály” –, de a posztjában szereplő táblázat azt mutatja, hogy Ukrajna még Brüsszel által bevallottan sem teljesít egyetlen egy felvételi feltételt sem.

A bizottság „bővítési eredménytábláján” Ukrajna oszlopában jól látható, hogy valamennyi tárgyalási fejezet mellett piros „pötty” szerepel, azaz az ország jelenleg nem elégíti ki az uniós tagsághoz szükséges jogi (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása) és gazdasági (működő piacgazdaság megléte, és képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni a verseny nyomásával és a piaci erőkkel) kritériumokat. Továbbá a közigazgatási és intézményi kapacitásokra vonatkozó követelményeket sem (a közös joganyag és annak hatékony végrehajtására és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó feltételek) – mutatott rá. Szánthó Miklós úgy fogalmazott: „senki nem hibáztatja ezért egyébként Kijevet, az országot megtámadták az oroszok, háborúban állnak, területe és lakosságszáma nem meghatározható, az állam pusztán csak a külföldi (EU-s és korábbi amerikai) segélyek miatt működik egyáltalán”.

Mindezek ellenére Brüsszel, „von der Leyen, Soros Jr. és magyarországi elvbarátaik” már 2030 előtt az unióban szeretnék látni Ukrajnát.

Mindebből egyértelmű, hogy ennek igazából semmi jogi vagy érdembeli alapja nincs, pusztán politikai és ideológiai célja – írta. „A végtelenül szomorú és egyben abszurd mindebben az, hogy egy ilyen, EU-s tagságra alkalmatlan állapotban lévő ország belépése nemcsak felzabálná a – jelenleg Magyarországnak is járó – uniós fejlesztési források jó részét, de szétverné a jelenleg ismert formájában az unió szerkezetét és intézményrendszerét. És az EU szétesése igazából egyetlen ember érdeke: Vlagyimir Putyiné” – zárta bejegyzését az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Ukrajna európai uniós csatlakozása a következő évtizedekre meghatározhatja Magyarország esélyeit, lehetőségeit, és veszélyeztetheti azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években az ország elért – mondta az Országgyűlés elnöke a Fidesz országjárásának  soproni fórumát megelőző sajtótájékoztatón.

Kövér László szerint azért fontos, hogy az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazáson minél többen részt vegyenek, mert a „kormánynak csak akkor van igazán komoly szava (…) az európai fórumokon, hogyha neki tudja vetni a hátát az emberek többsége akaratának”.

Kiemelte, hogy Ukrajna gyorsított ütemű felvétele az Európai Unióba nemcsak a 2030 utáni néhány évet határozná meg, hanem gyerekeink, unokáink hosszú évtizedeit is – számol be róla az MTI.

Olyan anyagi terhekkel járna, amelyeket nemcsak Magyarország, hanem egész Európa megsínylene

– jelentette ki a házelnök.

Ukrajnának akkora a termőterülete, mint az EU össztermőterületeinek egyharmada, és jellemzően olyan nagy multinacionális cégek tulajdonában vannak, amelyeket Európán kívüli offshore helyeken jegyeztek be. Amennyiben Ukrajna uniós csatlakozása megtörténne, az a mezőgazdasági támogatási rendszer, amely eddig létezett és hozzájárult a magyar gazdák fejlődéséhez,

„nemhogy megszűnne, hanem gyakorlatilag minden pénzt elvinne Ukrajna”

– mondta.

Hozzátette: másrészről olcsó, génmódosított és ellenőrizetlen vegyszereket tartalmazó termékekkel árasztanák el Európát, ami nemcsak a mezőgazdasági piacot tenné tönkre, hanem az élelmiszerbiztonságot is.

Kövér László szólt arról is, hogy az olcsó ukrán munkaerő komoly kihívás elé állítaná Magyarországot.

Kitért arra: most sem, de „a háború előtt sem Ukrajna volt a közbiztonság mintaállama”, vagyis a biztonsági helyzete szintén kihívást jelentene az EU minden tagállamának.

Felidézte, hogy a kilencvenes években az egyik legfontosabb belbiztonsági probléma Magyarországon az orosz ajkú szervezett bűnözés felszámolása volt, amelyet – fűzte hozzá – azért hívtak orosz ajkúnak, nem orosznak, mert alapvetően az ukrán maffiát jelölték meg a kifejezéssel.

„Nehéz elképzelni, hogy mi lesz majd a reménybeli békekötés után Ukrajnában, egy olyan országban, ahol nyolcszázezer ember áll ebben a pillanatban fegyverben, és nem tudni pontosan, hogy kinek van még fegyver a kezében”

– jegyezte meg.