A Kreml szerint a Nyugat a világháborút kockáztatja

Elfogadhatatlan és kritikus veszélyt hordoz magában a tettrekészek koalíciójának az az elképzelése, hogy katonai alakulatokat vezényeljen Ukrajnába – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

„Ami a katonai kontingensek Ukrajna területére történő telepítéséről szóló megbeszéléseket illeti – ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Kritikus veszélyt hordoz magában az egész európai és a világ biztonságára nézve” – hangsúlyozta a Kreml szóvivője. Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában arra figyelmeztetett, hogy a „békefenntartók” Ukrajnába vezénylése elvezethet a harmadik világháborúhoz.

„A józan gondolkodású európai politikusok megértik, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósítása a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapáshoz, majd a harmadik világháborúhoz vezethet”

– fogalmazott. Sojgu szerint

„a ‘békefenntartók’ szót azért használják, hogy elrejtsék a valódi célokat – az Ukrajna területe és erőforrásai feletti ellenőrzést”.

Úgy vélekedett, hogy az ilyen kontingenst helyesebb „intervenciósoknak vagy megszállóknak nevezni”. „Honnan jönnek majd ezek a ‘békefenntartók’? Ezek ugyanazon NATO-országok egységei lesznek, amelyek jelenléte ellen Oroszország már a különleges hadművelet megkezdése előtt is tiltakozott, amely nagyrészt e fenyegetés – a NATO katonai infrastruktúrájának Ukrajnába, a mi történelmi területünkre való telepítése – miatt kezdődött” – nyilatkozott Sojgu.

A volt orosz védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a britek még a háború előtt haditengerészeti támaszpontot építettek a Mikolajiv megyei Ocsakivban, ahol nemcsak az ukrán haditengerészet tengerészeti különleges erőit képezték ki, de Oroszország elleni műveleteket is irányítottak. „Végül visszatérhetnek oda, de már békefenntartó erők zászlaja alatt?” – tette fel a retorikai kérdést az orosz biztonsági tanács titkára. Úgy vélekedett, hogy „pontosan erre gondol Emmanuel Macron francia elnök, amikor azt mondja, hogy Ukrajnának joga van NATO-kontingensek küldését kérni, anélkül, hogy egyeztetne Oroszországgal”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly novemberben módosított orosz nukleáris elrettentési állampolitika alapján

Moszkva fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvereket vessen be az ellene vagy a Fehéroroszország ellen irányuló agresszió esetén, akkor is, ha ez hagyományos fegyverekkel történik.

Közölte, hogy Oroszország figyelemmel kíséri az európai országok katonai készülődését. Hangsúlyozta, hogy „egyes nyugati elitek továbbra is támogatják az ukrajnai harci cselekmények folytatását” és „megpróbálják megzavarni vagy veszélyeztetni a megkezdett orosz–amerikai párbeszédet”. Peszkov nem kívánta kommentálni a Donald Trump állítólagos béketervével kapcsolatban a sajtóban megjelent kiszivárogtatásokat. Azt mondta, teljes mértékben megfelel Oroszország álláspontjának az amerikai elnök arra vonatkozó kijelentése, hogy a Krím hovatartozása nem lehet tárgyalások témája.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország célja az ukrajnai rendezési folyamat folytatása, és „nagyra értékeli az amerikai fél közvetítői szolgálatait”. Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a béke elérését támogatja azt, célja Oroszország érdekeinek védelmezése.

Leszögezte, hogy a húsvéti tűzszünet, amelyet Ukrajna többször is megsértett, véget ért.

Közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja a „különleges hadműveletet”, amelynek keretében „továbbra is katonai és a katonaihoz közeli célpontokra mér csapást”. Utóbbi kijelentésében arra az ukrán bejelentésre reagált, hogy kilencen életüket vesztették, hetvenen pedig megsebesültek egy Kijevet ért újabb orosz dróntámadásban.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki tájékoztatóján úgy vélekedett, olybá tűnik, mintha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szándékosan akarta volna kínos helyzetbe hozni Washingtont azzal, hogy amerikai HIMARS sorozatvetőket vetett be a húsvéti tűzszünet idején. Zaharova szerint az ukrán fél 4900-szor sértette meg az ünnepre meghirdetett fegyvernyugvást, miközben az orosz hadsereg tartotta magát ahhoz.

Felhagyhat a katonai csapatok Ukrajnába telepítéséről szóló terveiről az Egyesült Királyság azért, hogy gesztust tegyenek az oroszoknak a békemegállapodás megkötéséhez. Fegyverek és kiképzők továbbra is mennének Ukrajnába, a britek pedig az ukrán hadsereg újjáépítésére és újrafelfegyverzésére koncentrálhatnak.

A várakozások szerin az Egyesült Királyság lemondhat arról a tervéről, hogy katonákat küldjön Ukrajna védelmére – írja a The Times cikke alapján a Portfolio.

A brit lap szerint

London így akarja ösztönözni Moszkvát arra, hogy módosítsa vörös vonalait egy békemegállapodás érdekében.

A békefenntartó egységek mozgósítása helyett a britek az ukrán hadsereg újjáépítésére és újrafelfegyverzésére fókuszálhatnak, a légi és tengeri védelmet is beleértve.

A The Timesnak nyilatkozott a tettrekészek koalíciójának nevezett, brit–francia vezetésű katonai szövetség egyik résztvevője, aki a katonai mozgósítással kapcsolatban azt mondta:„ a kockázatok túl magasak, és az erők nem elegendőek egy ilyen feladathoz. Ez mindig is az Egyesült Királyság álláspontja volt.”

„Franciaország volt az, amely határozottabb megközelítést akart”

– tette hozzá.

Békefenntartó hadtestek helyett így brit és francia katonai kiképzők érkezhetnek Nyugat-Ukrajnába, teljesítve ezzel azt a kötelezettségvállalást, hogy katonák mennek Ukrajnába, de nem a frontvonal közelébe. Ugyanígy folytatódnának az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok, hogy Ukrajna erős pozícióban legyen, ha Oroszország megszegné a megállapodást.

Mindeközben folytatódnak a tűzszüneti megállapodás elérésére tett diplomáciai erőfeszítések, változó hitelességű értesülésekkel. A brit és francia tisztviselők állítólag Trump elnököt győzködik, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szombaton, Ferenc pápa temetése után, a brit védelmi minisztérium szóvivője szerint azonban ez csupán találgatás.

„A tettrekészek koalícióján belüli fejlett műveleti tervezés továbbra is folyamatban van a szárazföldi, tengeri és légi lehetőségekre vonatkozóan, valamint az ukrán fegyveres erők regenerálására”

– mondta.

Komoly előrelépés történt az ukrajnai háború megoldása irányába, a tárgyalások jelenleg is zajlanak, és a következő napok nagyon fontosak lesznek – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolva Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel tartott megbeszélését követően.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán konfliktusban nem tanúsít „hűséget” egyik fél iránt sem, hanem csak az emberek halálát akarja megállítani. Megismételte, hogy

nem örült a csütörtökön végrehajtott orosz rakétatámadásnak, különösen mert azt egy béketárgyalás „kellős közepén” indították.

Donald Trump szerint komoly nyomást helyez Oroszországra annak érdekében, hogy Moszkva beleegyezzen a békébe, de megjegyezte, hogy nyomást gyakorol Ukrajnára is ennek érdekében.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben kudarcot vall a béketeremtés kísérlete, hajlandó lenne-e újabb szankciókkal sújtani Oroszországot, az amerikai elnök azt mondta, hogy „erre a kérdésre majd egy hét múlva tud válaszolni”.

Arra a kérdésre pedig, hogy amennyiben nincs békemegállapodás, hajlandó-e teljesíteni az ukrán kéréseket újabb Patriot rakétarendszerek szállítására, Donald Trump azt mondta, hogy „lássuk meg, mi történik, és ha van megállapodás, a kérdés szükségtelenné válik”, majd hozzátette, hogy erre a választ két hét múlva tudja megadni.

A békemegállapodás érdekében orosz és ukrán részről lehetséges engedményeket illetően az amerikai elnök azt mondta, hogy

Oroszországtól „komoly engedmény lenne a háború leállítása”, hiszen a háború Ukrajna egészének elfoglalására irányul.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának a béke érdekében le kellene-e mondania területekről, Donald Trump azt válaszolta, hogy az ország nagyon nagy területi veszteséget szenvedett, az Egyesült Államok pedig segíteni akar. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Krím visszaszerzése „nagyon nehéznek ígérkezik”, amit – szavai szerint – 11 éve, Barack Obama elnöksége idején, egyetlen puskalövés nélkül átengedtek.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki a találkozón szintén jelen volt, azt hangoztatta, hogy a háború „lezárható”, de ehhez mindkét fél beleegyezésére szükség van. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok egy odavezető utat is felvázolt. „Látjuk a célvonalat, de arra van szükség, hogy mindkét oldal igent mondjon. Mindent meg fogunk tenni, hogy segítsük őket ebben” – fogalmazott a külügyminiszter.

Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök a találkozó után méltatta az amerikai erőfeszítéseket, és Donald Trump törekvését a háború lezárására. Hozzátette, hogy

összetett helyzetről van, amelynek a megoldásához szükséges a politikai akarat, valamint a nyomásgyakorlás.

„A háború lezárása felé tett lépésekben az Egyesült Államok részvétele kritikus fontosságú, ami Trump elnökkel lehetővé vált, ez világos, nyilvánvaló és jelenleg is zajlik” – fogalmazott a norvég politikus, aki az Európával való együttműködés fontosságát is hangoztatta. Hozzátette, hogy nincs vesztegetni való idő, mert az emberéletek elvesztése mellett Európa és a világ számára is negatívum egy ilyen kiterjedt konfliktus.

A norvég delegáció tagjaként Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, korábbi NATO-főtitkár szintén üdvözölte az amerikai erőfeszítéseket egy tárgyalásos rendezés érdekében, ugyanakkor hozzátette, Norvégia fontosnak tartja Ukrajna további támogatását, és közölte, hogy országa megháromszorozta a katonai támogatást, ami 2025-ben mintegy 8 milliárd dollár. Megjegyezte, hogy

még egy békemegállapodás esetén is szükséges biztosítani, hogy Ukrajna rendelkezzen védelmi képességgel.

Az amerikai–norvég csúcstalálkozó idején Washingtonban tárgyalt a NATO jelenlegi főtitkára, Mark Rutte, aki a Pentagonban egyeztetett Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel, és megbeszélést folytatott Marco Rubio külügyminiszterrel, valamint Mike Waltz elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval is.