Zelenszkij újra Washingtonba megy?

Donald Trump amerikai elnök szerint senki nem volt keményebb Oroszországgal, mint ő az első elnöki időszakában, és ennek ellenére volt képes „jól elboldogulni” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az amerikai elnök egy interjúban reagált az őt ért kritikákra arról, hogy az ukrán-orosz háborúban az orosz fél oldalára állt – írja az MTI.

Trump a Fox News hírtelevízióban vasárnap sugárzott átfogó interjúban korábbi Oroszország-politikája kapcsán azt említette, hogy annak idején ő állította le az Északi Áramlat 2 orosz-német gázvezeték építését, amelyhez később utódja, Joe Biden adta hozzájárulását. A január 20-án hivatalban lépett elnök arra is emlékeztetett, hogy

első elnöki ciklusában Javelin rakétákkal látta el Ukrajnát, miközben Oroszország ellen szankciókat hozott.

Kijelentette, hogy az Oroszországgal szemben elfoglalt kemény álláspontja ellenére volt képes jó kapcsolatot fenntartani Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az interjúban Donald Trump azt a meggyőződését hangoztatta, hogy

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vissza fog térni Washingtonba,

hogy aláírja az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről szóló amerikai-ukrán gazdasági partnerségi megállapodást.

Donald Trump az interjúban Iránnal kapcsolatban megismételte, nem fogja hagyni, hogy Teherán atomfegyverhez jusson, és hangsúlyozta, hogy jobban szeretne Iránnal nukleáris megállapodást kötni, mint katonai lépésekhez folyamodni.

Az amerikai elnök egyben ismét világossá tette szándékát arra, hogy az Egyesült Államok visszavegye a Panama-csatorna feletti felügyeletet, és közölte, hogy egy amerikai befektetési vállalat vásárol meg kínai érdekeltségben működő – egy hongkongi bejegyzésű cég tulajdonában lévő – kikötői létesítményeket a Panama területén keresztülhaladó, két óceánt összekötő hajózási útvonal mentén.

Az Egyesült Államok jövőjével kapcsolatos célját illetően Donald Trump kijelentette, hogy egy olyan dinamikus országot szeretne látni, amely a „magánvállalatok által végzett munkára épül a mindennapokban”.

Az amerikai gazdaság 2025-ös visszaesésére vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy átmeneti időszak következik, amelynek célja „visszahozni a gazdagságot az Egyesült Államokba”, és amihez – Donald Trump szerint – kis időre van szükség.

Szintén vasárnap Elon Musk, az amerikai elnök kormányzati hatékonysággal foglalkozó tanácsadója, üzletember, többi között a SpaceX űripari vállalkozás tulajdonosa az X közösségi oldalon tett bejegyzésében békét sürgetett Ukrajnában, valamint azt írta, hogy

az ukrajnai frontvonal összeomlana, amennyiben a tulajdonában lévő Starlink műholdas internethálózat szolgáltatása leállna.

Egyben szankciókat sürgetett a „10 legnagyobb hatalmú ukrán oligarchával szemben, különösen azok ellen, akik villákkal rendelkeznek Monacóban”.

Miközben Ukrajna minden fronton visszaszorul és hadereje az amerikai hírszerzési információk szüneteltetésével máris veszített ütőképességéből, a Guardian és a Politico elemzése is követendő és egyetlen választható opcióként írja le a háború támogatását átvállaló, évek óta energiaválsággal küzdő európai államok súlyos eladósodását – a hitelfelvételen és a költségvetési szigor elengedésén kívül ugyanis nincs mozgástere az energiaválsággal küszködő Nyugat-Európa vezette országcsoportnak.

Az amerikai hírszerzés Ukrajnát támogató tevékenységének leállítása máris érezhető a Politico című, amerikai kézben levő brüsszeli lap szerint. Az USA-beli Maxar műholdas cég, amely kereskedelmi műholdképek egyik vezető szállítója Ukrajna számára, ugyanis blokkolta Ukrajna hozzáférését a szolgáltatásaihoz, amelyeket

az ukrán haderő a harctéri terepadatok tanulmányozására és az orosz állások elleni csapások megtervezésére

használ fel.

Gia DeHart, a Maxar szóvivője közleményében elmondta, hogy az amerikai kormány felfüggesztette az ukrán hozzáférést a vállalat „Global Enhanced GEOINT Delivery” programjához, amelyet egy korábbi szerződés alapján nyújtottak.

Rövid távú következmények

Az amerikai hírszerzés nélkül az ukránok is sokkal kevesebb valós idejű, „horizonton túli” – (tehát a szabad szemmel vagy egyszerű radartechnikával már nem látható, illetve a hagyományos haditechnikával fel nem deríthető) információval rendelkeznek az orosz katonai alakzatokról, mozgásokról és logisztikáról – szögezi le a Demokrata Párthoz közel álló, s a Biden-adminisztráció idején tekintélyes támogatással rendelkező lap.

A pusztítás nyomai egy orosz légicsapásban súlyosan megrongálódott háromemeletes épület előtt a kelet-ukrajnai Harkivban 2025. március 7-én. A támadásban legkevesebb nyolcan megsebesültek. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

„A hírszerzés kikapcsolása a legkárosabb és legellenségesebb döntés” – véli a lap által idézett Camille Grand, a NATO korábbi védelmi beruházásokért felelős főtitkárhelyettese. „A fegyverellátás csökkentése csak néhány hónap múlva lesz masszív hatással, s ezt a kiesést az európaiak részben enyhíthetik. Ám a ha az (amerikai) hírszerzési adatok átadásának megtagadása tovább tart, annak már rövid távon lesznek következményei” – tette hozzá Grand.

A brit Guardian, mely úgy fogalmaz: az amerikai „büntetőintézkedések” az ukránokat megdöbbentették, szintén az ukrán védelmi képességek visszaeséséről számol be. „A riasztórendszerek, amelyek a civileket a beérkező rakétákra és az orosz bombázó repülőgépek felszállására figyelmeztették,

már nem működnek hatékonyan. Oroszország keményen kihasználta

az új helyzetet, amikor pénteken nagyszabású légicsapást mért Ukrajna energiahálózatára és lakóépületeire”. A baloldali brit lap úgy véli: Trump „közömbös volt az általa lehetővé tett vérengzés iránt”.

Az amerikai-ukrán tárgyalások a jövő hét elején folytatódnak Szaúd-Arábiában – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Házban.

Az elnök újságírók előtt elmondta, szeretne megbizonyosodni arról, hogy Ukrajna valóban rendezést akar-e a konfliktusban. „Ha nem akarnak rendezést, kivonulunk onnan” – fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy véleménye szerint jelenleg nehezebb Ukrajnával a tárgyalás, amelynek „nincsenek kártyái” és komoly orosz bombatámadás alatt áll.

Kifejtette és egyben meglepőnek nevezte, hogy egy végső megállapodást most könnyebben elérhető Oroszországgal, és kijelentette, hogy várakozása szerint az orosz elnök „nagyvonalúbb lesz, mint lennie kellene”.

Donald Trump ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy pénteken súlyos szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen, ha folytatja a jelenlegi katonai nyomást Ukrajnára.

A tájékoztatón Michael Waltz, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadója az elnök szavaihoz azt tette hozzá, hogy a jövő heti szaúd-arábiai találkozón Marco Rubio külügyminiszter és ő ül majd tárgyalóasztalhoz az ukrán delegációval. Arról is beszámolt, hogy azt követően folytatódhat az amerikai „árnyékdiplomácia”, ami azt jelenti, hogy az amerikai fél külön-külön egyeztet a háborúban szemben álló felekkel.

Donald Trump még megjegyezte, hogy a következő Irán kérdésének kezelése lesz, amivel kapcsolatban „érdekes napokat” helyezett kilátásba, és egyfajta végjátékot, valamint világossá tette, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez. Az elnök úgy fogalmazott, hogy „nagyon hamarosan történni fog valami”, és azt is megismételte, hogy békemegállapodásra törekszik, de konkrétum említése nélkül hozzátette, hogy „a másik út” megoldaná a problémát.

Nagyon jól haladnak a tárgyalások Oroszországgal, Ukrajnával azonban nehezebb megállapodni – erről beszélt Donald Trump amerikai elnök újságírók előtt pénteken az Ovális Irodában, a washingtoni Fehér Házban, amelyet a The New York Times élőben közvetített. A sajtótájékoztatón az ukrajnai háború lezárásának kérdése mellett szóba kerültek szakpolitikai kérdések is, valamint a 2020-as tüntetéseket és zavargásokat kiváltó George Floyd-gyilkosság elkövetőjének felmentése és a Columbia Egyetem támogatásainak megvonása, amiért az intézmény nem tett eleget a zsidó diákok védelme és az antiszemita támadások elleni fellépés érdekében.

„A végleges rendezést illetően könnyebb lehet megegyezni Oroszországgal (…) Ami meglepő, mivel náluk van minden kártya és a pokolba bombázzák őket”

– mondta Trump. Ugyanezen a sajtótájékoztatón beszélt az amerikai elnök arról is, hogy épp az Ukrajna elleni légitámadások miatt vette most ismét fontolóra, hogy szankciókat vetne ki Oroszországra. Az elnök erről egy bejegyzést is közzétett a Truth Social közösségi médiafelületen, ahogy erről korábban már beszámoltunk. „Oroszországnak és Ukrajnának azt üzenem, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz még most, mielőtt túl késő lenne” – írta Donald Trump.