Zelenszkij próbálná még menteni a helyzetet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy gondolja, hogy a Fehér Házban tartott viharos találkozójuk után még meg tudja menteni a kapcsolatát Donald Trump amerikai elnökkel, de a tárgyalásokat már zárt ajtók mögött kell folytatni – számolt be hétfőn a Reuters hírügynökség.

A jelentés szerint Zelenszkij az európai vezetőkkel Londonban tartott csúcstalálkozó után újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok nem hagyja abba Ukrajna támogatását. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az USA, mint „a civilizált világ vezetője”, nem siet Vlagyimir Putyin orosz elnök segítségére. Ugyanakkor kijelentette, felkészült minden felmerülő nehézségre.

„Ami a kapcsolatok megmentését illeti, úgy gondolom, hogy a kapcsolataink folytatódni fognak… Nem tartom helyesnek, hogy az ilyen megbeszélések teljesen nyíltak legyenek. […] A történtek formátuma, nem hiszem, hogy ez valami pozitívat vagy pluszt hozott számunkra, mint partnerek számára” – mondta el Volodimir Zelenszkij újságíróknak

Az ukrán elnök ezenkívül jelezte, hogy továbbra is kész aláírni a javasolt ásványianyag-megállapodást. Szerinte az Egyesült Államok is kész lesz erre.

Donald Trump egy Fehér Ház-i eseményen az Ukrajnával kidolgozott gazdasági megállapodás jövőjével kapcsolatban úgy vélte, hogy az nem lehetetlenült el végleg, és nagyon előnyös az Egyesült Államok számára is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megtérüljön az előző években Ukrajnának adott amerikai segítségnyújtás összege – tudósított a BBC.

Donald Trump arra is rámutatott, hogy az egyezmény ritkaföldfémekhez juttatja az Egyesült Államokat, amelyekre iparának felfuttatásához van szüksége. A nyilvános esemény egy 100 milliárd dolláros tajvani beruházás bejelentéséről szólt, amelynek keretében a következő években Arizona államban újabb gyártókapacitásokat és kutatás-fejlesztési létesítményt hoz létre a vezető tajvani chipgyártó, a TSMC.

Az amerikai–ukrán gazdasági partnerségről szóló tárgyalások újraindításának feltételeiről szólva

Donald Trump kijelentette, hogy nagyobb elismerést vár el Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől.

Azt is hangoztatta, hogy a háború gyors lezárását akarja, majd hozzátette, „nem akarom azt látni, hogy még éveken keresztül folytatódjon”. Megismételte ugyanakkor, hogy a gazdasági megállapodásnál is fontosabbnak tartja, hogy a harcok megálljanak, és így további emberek ne haljanak meg, amivel kapcsolatban kiemelte, hogy csak az elmúlt egy hét alatt 2700 katona esett el ukrán és orosz oldalon összességében.

A háború lezárásának feltételeit illetően Donald Trump kiemelte, hogy ahhoz

mind Oroszországgal, mind Ukrajnával meg kell kötni a megállapodást, valamint szükség van az európai országok egyetértésére is, az Egyesült Államok hozzájárulása mellett.

„Úgy gondolom, hogy mindenkinek ott kell lennie abban a teremben, és megkötni az egyezséget, amit nagyon gyorsan meg lehet tenni” – fogalmazott az elnök. Azt is megjegyezte, hogy „az a személy, aki nem akar megegyezést, nem lesz jelen túl sokáig, és sokáig már nem fogják meghallgatni”. „Mert úgy gondolom, hogy Oroszország akarja a megállapodást és természetesen az ukrán emberek is akarják azt, mert többet szenvedtek, mint bárki más” – tette hozzá.

Az Egyesült Államok keddtől bevezeti a korábban bejelentett különvámokat Kanadával, Mexikóval és Kínával szemben

– erről is beszélt Donald Trump újságíróknak a Fehér Házban.

Az amerikai elnök kifejtette, hogy nincs mozgástér további tárgyalásra Kanadával és Mexikóval, a 25 százalékos különvám keddtől érvénybe lép.

Az elnök Kína esetében egy újabb 10 százalékos büntetővám bevezetését említette,

és úgy fogalmazott, hogy a további, hasonló intézkedések attól függenek, hogy Kína részéről milyen válaszlépések születnek. Donald Trump szerint további vámokat az is indokolttá tehet, ha Kína valutájának gyengítésével próbálná ellensúlyozni az amerikai gazdasági intézkedés hatását.

Az amerikai elnök megismételte, hogy a három ország esetében az a nagy mennyiségben csempészett fentanil kábítószer a büntetővámok oka, amely jórészt Kínából származik, és részben Mexikón, részben Kanadán keresztül érkezik az Egyesült Államokba. Az elnök szintén hétfőn közösségi médiaoldalán az amerikai mezőgazdasági termelőknek szóló üzenetet tett közzé, amiben a termelés felfuttatására ösztönzi őket.

„Álljanak készen arra, hogy nagyon sok mezőgazdasági terméket állítsanak elő az Egyesült Államokon belüli értékesítésre. A vámokat bevezetjük a kívülről érkező termékekre április 2-án”

– fogalmazott a Truth Social oldalán Donald Trump.

Szlovákia elutasítja az ukrajnai háború folytatásának támogatását, ezért nem ért egyet sem Ukrajna katonai, sem pénzügyi segítésével – közölte Robert Fico kormányfő Pozsonyban hétfőn a Brüsszelben csütörtökre tervezett Európai Uniós csúcstalálkozóval kapcsolatban.

„Amennyiben az Európai Unió úgy dönt, hogy továbbra is nagymértékben támogatni fogja Ukrajnát katonailag és anyagilag, arra csak bilaterális alapon kerülhet sor” – jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.

Robert Fico hangsúlyozta: Szlovákia nem hisz a „békét erővel” stratégiában, mert az elmúlt évek bebizonyították, hogy ez az elképzelés nem reális, és ez a stratégia csak indokként szolgál az ukrajnai háború folytatásához – írja az MTI.

A szlovák miniszterelnök elmondta:

Pozsony a csúcstalálkozón javaslatot fog tenni az azonnali fegyvernyugvásra és a béketárgyalások megkezdésére,

függetlenül attól, hogy a végleges békemegállapodásra mikor kerül sor. Úgy vélekedett: hagyni kell, hogy Oroszország és az Egyesült Államok tárgyaljanak, és egy adott pillanatban a folyamatba bekapcsolódhat Ukrajna és Európa is.

Robert Fico a téma kapcsán a hétvégén tett nyilatkozatában azt is kiemelte: Pozsony kérni fogja, hogy a brüsszeli csúcstalálkozó záródokumentumába bekerüljön az az egyértelmű igény, hogy

Ukrajna indítsa újra az Európába irányuló gáztranzitot.

Ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozta: Európa versenyképességét nem lehet biztosítani az Ukrajnán át érkező orosz gáz nélkül.

Közölte azt is: kormánya egyetért az Európai Unió és Európa védelmi képességeinek erősítésével, és készen áll arra, hogy abban konstruktív módon részt vegyen, azzal a feltétellel, hogy a növekedési és stabilitási paktum tekintetében lesznek kivételek, és a védelmi kiadások közé bekerülnek az úgynevezett kettős felhasználású projektek is.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott arról, hogy Ukrajnával együttműködve hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához, írja az MTI.

Starmer az ukrajnai rendezés ügyében általa összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozó utáni sajtóértekezletén kijelentette: az elkészült terveket az érintett országok megvitatják majd az Egyesült Államokkal is.

A brit kormányfő szerint a tervezés kiindulópontjaként Ukrajnát a lehető legerőteljesebb helyzetbe kell hozni, annak érdekében, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából tárgyalhasson. Ennek egyik elemeként Ukrajna 1,6 milliárd font (csaknem 780 milliárd forint) brit exportfinanszírozást vehet igénybe több mint ötezer légvédelmi rakéta beszerzéséhez.

Ursula von der Leyen: sürgős feladat Európa újrafegyverzése

Az Európai Bizottság elnöke szerint sürgős feladat Európa újbóli felfegyverzése. Ursula von der Leyen a rendezvény után adott sajtónyilatkozatában kijelentette: az erre vonatkozó javaslatot ő terjesztette be a londoni értekezleten,

és az Európai Unió március 6-i csúcstalálkozóján bemutatja az erről összeállított átfogó terveket.

A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség.
Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása.