Zelenszkij nem győzi dicsérni Trumpot

Az ukrán elnök újra beszélt az Egyesült Államok elnökével. Volodimir Zelenszkij „pozitívnak”, „őszintének” és „nagyon érdeminek” nevezte a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetést, amelynek fő témája a háború lezárása és a tartós béke elérése volt.

Volodimir Zelenszkij hivatalos közleményben értékelte a Donald Trumppal folytatott telefonos egyeztetését. Az ukrán elnök szerint a beszélgetés „pozitív”, „őszinte” és „nagyon érdemi” volt.

– jelentette ki Zelenszkij. Az ukrán elnök hozzátette: 

Zelenszkij nyilatkozata arra utal, hogy Kijev az Egyesült Államok vezető szerepére számít a konfliktus lezárásában. A Fehér Ház későbbi tájékoztatása során további részleteket közölhet a beszélgetés tartalmáról.

Donald Trump a Truth Social oldalán közölte, hogy befejeződött a telefonbeszélgetése Volodimir Zelenszkijjel, amelyet „nagyon jónak” nevezett. A nagyjából egyórás egyeztetés főként a Putyinnal előző nap folytatott tárgyalásra épült, célja pedig Oroszország és Ukrajna igényeinek összehangolása volt. Trump szerint a folyamat jó úton halad, és megbízta Marco Rubio külügyminisztert és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy részletes tájékoztatást adjanak a tárgyalásról.

Egy mérvadó amerikai hírportál értesülései szerint az ukrajnai tűzszüneti és békemegállapodás megkötése érdekében orosz területként ismerheti el a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetet Donald Trump. Amennyiben ez igaznak bizonyul, a lépés jelentős elmozdulást jelentene Washington eddigi külpolitikai irányvonalától. Trump azonban már 2016-os megválasztása előtt beszélt arról, hogy a Krím-félsziget lakosságának véleményét „figyelembe kell venni”, továbbá kanadai források szerint már korábban lehetett olvasni arról, hogy Washington hajlandó területi engedményeket tenni Moszkva számára, ha ez az ára a békemegállapodásnak.

Egy amerikai sajtóértesülés szerint mérlegeli annak a lehetőségét Donald Trump amerikai elnök, hogy a tűzszüneti és béketárgyalások részeként elismerheti a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóságot – írja a Mandiner a Semafor nyomán. A Krím-félszigetet a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintik, Moszkva azonban a Majdan téri forradalmat követően, 2014-ben megszállta és azóta is ellenőrzése alatt tartja.

A 2022-ben Ben Smith, a BuzzFeed News korábbi főszerkesztője és a New York Times korábbi publicistája, valamint névrokona, Justin B. Smith, a Bloomberg médiacsoport egykori tulajdonosa által alapított portál névtelen fehér házi forrásokra hivatkozva ír erről. A források alapján a portál hozzáteszi: Washington az ENSZ-et is hasonló lépésre ösztönözheti a közeli jövőben.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden  telefonon beszéltek

a rijádi amerikai–ukrán csúcstalálkozón megállapodott, 30 napos tűzszüneti javaslattal kapcsolatban, amelyet a Kreml csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lenne hajlandó elfogadni.

A Krím-félsziget annexióját Moszkva egy 2014. március 16-án megtartott népszavazással igyekezett legitimálni, a voksolás eredményét és legitimitását azonban a nemzetközi közösség idáig nem volt hajlandó elismerni. A Krím orosz területként való elismerése tehát drasztikus változást jelentene az eddigi amerikai állásponthoz képest, ugyanakkor Donald Trump irányvonalától nem lenne idegen lépés. Trump már 2016-os első megválasztása előtt beszélt arról:

„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni.”

A Semafor értesüléseivel kapcsolatban a TASZSZ orosz állami hírügynökség megjegyzi, kanadai források alapján korábban már lehetett olvasni arról, hogy Washington hajlandó lenne területi engedményeket is tenni, ha ez kell az ukrajnai tűzszüneti és békemegállapodás elfogadásához.

Michael Waltz, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Ukrajna számára elképzelhető egy olyan megállapodás, amelyben biztonsági garanciákat kap, de ennek részeként területi veszteségeket is elszenvedhet.

Az ABC Newsnak adott interjújában Waltz rámutatott, hogy egy ilyen egyezség Ukrajna jövőbeli helyzetének biztosítását célozhatja, ugyanakkor nem részletezte, hogy milyen formában valósulhatnának meg ezek a biztonsági garanciák.

A tanácsadó hangsúlyozta: a Trump-adminisztráció nézőpontja szerint Ukrajna NATO-csatlakozása rendkívül valószínűtlen, és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei szempontjából sem elsődleges cél, hogy az ukrán hadsereg minden orosz erőt kiszorítson az országból.

Waltz bírálta a Biden-kormányzat Ukrajnával kapcsolatos stratégiáját, amely szerinte elhúzódó konfliktushoz vezetett volna, és fokozta volna a világháborús veszélyt.

Az Európai Unió és tagállamok pénzügyi és katonai támogatása Ukrajna számára növekedni fog az év folyamán a háború mihamarabbi befejezése érdekében, és előmozdítják az ország uniós integrációját – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos csúcstalálkozót követően csütörtök éjszaka.

António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Tanács támogatja az „átfogó, igazságos és tartós békét”, és üdvözli az ilyen béke elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést.

Az Európai Unió és tagállamai hozzájárulnak a békefolyamathoz, és hozzájárulnak Ukrajna békéjének szavatolásához, ami mind Ukrajna, mind Európa egészének érdeke – hangsúlyozta a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós csúcs Ukrajnával foglalkozó zárónyilatkozatába foglalt szöveget 26 állam-, illetve kormányfő támogatta.

Egy ezzel összefüggő kérdésre válaszolva Costa közölte: Magyarországnak a többi 26 tagországtól eltérő álláspontja van abban, hogy miként támogassa Ukrajnát a béke elérésében. „Tiszteletben kell tartanunk a különbségeket. Azonban nem lehetünk leblokkolva, mert Magyarország másként gondolkodik. Folytatnunk kell a cselekvést, mi pedig éppen ezt tesszük” – fogalmazott.

A csúcs zárónyilatkozatának szövege szerint az Európai Unió fenntartja a béke az erőn keresztül megközelítést, amely megköveteli, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen, és saját katonai és védelmi képességekkel rendelkezzen.

A dokumentumban az Európai Tanács felszólította Oroszországot, hogy mutasson valódi politikai akaratot a háború befejezésére.

A szöveget támogató tagállami vezetők leszögezték: az EU továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse a háború folytatására való orosz képességeket.

Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna uniós tagsága felé vezető úton tett reformtörekvéseinek támogatását, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tárgyalási folyamat során az előrelépés érdemek alapján történjen.

António Costa a sajtótájékoztatón közölte, a tagállami vezetők elsősorban az EU gazdasági programjaira összpontosítottak, mert – mint kiemelte – ez Európa és polgárai jólétének az alapja.

„Kivétel nélkül minden tagállam egyetértett abban, hogy fel kell gyorsítanunk gazdasági menetrendünket. Ezt tette ma az Európai Tanács azzal, hogy három kulcsfontosságú területen hozott fontos döntéseket” – fogalmazott.

Részleteket ismertetve elmondta: az EU-nak csökkentenie kell a szükségtelen bürokráciát, megfizethetőbbé kell tennie az energiát a polgárok és a vállalkozások számára, a megtakarításokat pedig termelő befektetésekké kell alakítania.

Kiemelte: a tagállami vezetők világos célokban, világos feladatokban és világos határidőkben állapodtak meg. „A bürokrácia 25 százalékos csökkentésével minden vállalat esetében, és 35 százalékos mérséklésével a kis- és közepes vállalatok esetében megkönnyítjük a gazdasági térségünkben működő összes vállalat tevékenységét” – tájékoztatott Costa, majd úgy folytatta: „az energiaárak csökkentésére irányuló intézkedésekkel segítjük a vállalatokat abban, hogy versenyképesebbé váljanak. Pénzügyi piacaink integrációja révén a vállalkozások és a polgárok pedig finanszírozáshoz jutnak”.

A célok egyértelműek: az energiaköltségek csökkentése, a magánbefektetések egyszerűsítése, minőségi munkahelyek teremtése, az olyan alapvető iparágak erősítése, mint az autóipar, az acél- és fémipar annak biztosítására, hogy Európa az innováció és a technológiai dinamizmus kontinense maradjon – emelte ki beszédében az Európai Tanács elnöke.

Az uniós csúcsértekezlet zárónyilatkozata a versenyképességgel összefüggésben leszögezte: a versenyképesebb unió erősebb, jobban képes megvédeni polgárait, értékeit és érdekeit a globális színtéren. „A védelmünkbe való beruházás szükségessége és versenyképességünk szorosan összefügg” – fogalmaztak.

A palesztin–izraeli konfliktussal összefüggésben a dokumentum közölte: az Európai Tanács a tűzszüneti és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó megállapodás teljes körű végrehajtásához való azonnali visszatérésre szólít fel.

Szíriával kapcsolatban azt írták: a tagállami vezetők elítélik a polgári lakosság elleni erőszakot, és a civil lakosság védelmét sürgetik, továbbá azt, hogy az erőszak elkövetőit a nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban vonják felelősségre.

A migrációval kapcsolatban közölték, az EU-nak az illegális migráció megelőzésére és leküzdésére kell összpontosítania az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Törekednie kell az uniós maradásra jogosulatlan migránsok visszaküldésének megkönnyítésére és felgyorsítására a vonatkozó összes uniós szakpolitika és eszköz felhasználásával.

Az EU eltökélt szándéka, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megerősítse külső határainak biztonságát és szavatolja azok hatékony ellenőrzését – áll a zárónyilatkozatban.