Ukrajnában tovább nyomul előre az orosz hadsereg

Az orosz erők visszafoglaltak három falut, Viktorovkát, Nikolajevkát és Sztaraja Szorocsinát a behatoló ukrán hadseregtől a délnyugat-oroszországi Kurszki területen – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A régió ügyvivő kormányzója, Alekszandr Hinstejn közölte, hogy az orosz területen tavaly augusztus óta támadó ukrán csapatok eközben Mahov Kologyec falut támadták, ahol tizennégy ház megrongálódott.

A Leningrádi terület kormányzója szombaton arról számolt be, hogy Kirisi város kőolajfinomítójában egy heves ukrán dróntámadás következtében lehulló roncsok miatt megrongálódott egy tartály, de tűz nem keletkezett. A Szurgutnyeftegaz kirisi létesítménye egyike a két legnagyobb orosz kőolajfinomítónak. Évente 17,7 millió nyersolajat (napi 355 ezer hordót) dolgoznak fel itt, ami az ország termelésének 6,4 százaléka.

Az orosz védelmi minisztérium szerint 24 óra alatt harmincegy ukrán drónt ártalmatlanítottak Oroszország felett, közöttük huszonhatot a Krasznodari terület, négyet pedig a Voronyezsi terület légterében.

A moszkvai minisztérium szerint az orosz csapatok a héten négy települést – Andrijivkát, Szkudnét, Burlackét és Privilnét – foglalták el Kelet-Ukrajnában.

A tárca adatai szerint az ukrán hadsereg a héten az orosz Északi Hadseregcsoport műveleteinek következtében több mint 1590 katonát, a Dnyeper Hadseregcsoport felügyelte térségben 575 katonát, a Keleti Hadseregcsoport előrenyomulásával pedig több mint 1210 katonát veszített a frontvonalakon.

Több mint három éve tartanak a 2022. február 24-én indult öldöklő harcok. Sok százezer halott, egymillió sebesült – jelentős részük örökre megnyomorodott –, és még ettől is sokkal több özvegy és árván maradt gyermek képezik a háború mérlegét. Az orosz–ukrán háború elmúlt három évének 12 legfontosabb mérföldkövét a hirado.hu gyűjtötte össze.

I. Az orosz villámháborús kísérlet – 2022. február

Az országot egyszerre több különböző irányból megtámadó orosz csapatok hihetetlen tempóban haladtak előre, különösen Ukrajna déli részén, míg aztán váratlanul kemény ellenállásba nem ütköztek. Kijev mellett zajlottak a legnagyobb intenzitással a harcok. Néhány nap múlva nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz és a nyugati elképzelések alapján is néhány naposnak gondolt konfliktus jelentősen hosszabbra nyúlhat – bár akkor még nem sejtettük, hogy akár több évnyire is.

A Kijeven belüli orosz műveleteket a világ legnagyobb teherszállító repülőgépe (An-225)  bánta (Fotó: EPA/OLEG PETRASYUK)

II. Az orosz visszavonulás északról – 2022. április

Március végére az orosz hadsereg számára világossá vált, hogy Kijev közvetlen ostromát nem tudja fenntartani, így április elején megkezdték a teljes visszavonulást az északi frontról. Az orosz hadvezetés stratégiát váltott: a fő hangsúlyt Kelet-Ukrajnára és a Donbász régiójára helyezte. A visszavonulás után felszabadult településeken – például Bucsában – a nemzetközi sajtó és emberi jogi szervezetek súlyos jogsértések és háborús bűnök jeleit dokumentálták.

III. Az isztambuli tárgyalások összeomlása, Mariupol eleste – 2022. május

Eredetileg Ukrajna sem számított rá, hogy totális háborút kell vívnia Oroszországgal, Moszkvát pedig váratlanul érték a kirívóan súlyos kezdeti veszteségek, így mindketten nyitottak voltak béketárgyalást kezdeni. Márciusban indultak az isztambuli béketárgyalások, majd rövidesen elkészült az egyezmény-tervezet, amiről kölcsönösen megállapodtak a felek.

A harcok kétoldalú beszüntetése mellett Ukrajna lemondott volna a NATO-tagságra vonatkozó terveiről és korlátozásokat fogadott volna el a haderejére. Cserébe Moszkva beleegyezésével Ukrajna biztonsági garanciákat kapott volna a Nyugattól, a rendezetlen kérdésekről pedig további kétoldalú tárgyalásokat folytattak volna. Ukrajna – érzékelve egyre javuló katonai kilátásait – nyugati ösztönzésre végül mégsem ment bele a megállapodásba, ami mai szemmel tekintve hibának tűnhet.

A tárgyalások összeomlását követően az orosz csapatok kemény harcok árán elfoglalták Mariupol kikötővárost.

A harcokban súlyosan megrongálódott Azovsztal acélmű szolgált a Mariupol körüli leghevesebb harcok színteréül 2022. május 30-án (Fotó: MTI/AP)

IV. Orosz hódítások a Donbászban – 2022 nyara

A nyári hadműveletek középpontjába a Donbász régió került, ahol az orosz erők lassan, de biztosan vették át az ellenőrzést kulcsfontosságú városok felett. Liszicsanszk és Szeverodonyeck bevételével az orosz hadsereg százezres városokat hódított meg.

Ekkor mutatkozott meg először a háborúban később oly sokszor ismétlődő mintázat: ha Oroszország és Ukrajna is egyetlen helyre összpontosítja erőit, akkor Oroszország előbb-utóbb képes teljesen felmorzsolni az ukrán ellenállást.

V. Harkivi ukrán ellentámadás, orosz mozgósítás, területek annektálása – 2022 szeptember

Szeptemberben az ukrán erők sikeres ellentámadást indítottak a Harkiv környéki fronton, visszafoglalva az északkelet-ukrajnai régió szinte egész területét. A hadművelet jelentős lendületet adott az ukrán morálnak és megrengette az orosz frontvonal stabilitását. Válaszként Oroszország részleges mozgósítást rendelt el, amely komoly logisztikai és szervezési nehézségekkel járt. Néhány nap múlva Oroszország annektálta Luhanszk, Donyeck, Zaporizsja és Herszon régióit.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírja az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozási egyezményét a moszkvai Kremlben 2022. szeptember 30-án (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel)

VI. Oroszország visszavonulása Herszonból – 2022 november

Az ellentámadások sikerei után az ukrán erők délen is nyomást gyakoroltak, ami végül Herszon városának feladásához vezetett. Ez stratégiai és szimbolikus győzelem volt Ukrajna számára, hiszen Herszon az orosz invázió első hetei óta ellenséges kézen volt.

Az orosz csapatok átcsoportosítással és új védelmi vonalak kiépítésével próbálták stabilizálni a helyzetet, ami sikerült is.

VII. Bahmut orosz elfoglalása – 2023 tele

A kegyetlen tél közepette folytatódó harcok során az orosz erők végül be tudták venni Bahmut városát, amelyet korábban hosszú hónapokig védett az ukrán hadsereg.

A harcok intenzitása óriási volt: a lakónegyedek romokban, a város infrastruktúrája gyakorlatilag megsemmisült.

A bahmuti csata lett az orosz–ukrán háború Verdunje, szimbóluma a háború könyörtelenségének.

Bahmut városának jelentős részét ehhez hasonló tüzérségi fegyverekkel rombolták le a harcoló katonák (Fotó: MTI/AP/Libkos)

VIII. Ukrán ellentámadás a déli fronton és Prigozsin puccskísérlete – 2023. június

2023 nyarának elején Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője hosszú hónapok kritizálása után szakított az orosz katonai vezetéssel, és puccskísérletet indított Moszkva ellen. A néhány napig tartó káoszt az ukrán erők igyekeztek kihasználni, és megindították régóta ígért nagy ellentámadásukat a déli front több szakaszán.

A Zemledlije (földművelés) nevű új orosz távolsági aknatelepítő rendszernek különösen nagy szerepe volt abban, hogy az oroszoknak sikerült visszaverni az ukránok ellentámadását. A fegyver használatával lehetséges úgy aknamezőket telepíteni az ellenség útjába, hogy az elindulásuk pillanatában az még nem volt előttük (Fotó: Orosz Védelmi Miniszérium)

Prigozsin puccskísérlete végül elakadt, a zsoldosvezér és köre menekülni kényszerült. Rövidesen – miután Prigozsin utóbb látszólag kiegyezett a Kremllel – egy rejtélyesnek aligha nevezhető „balesetben” vesztette életét.

Az esemény fordulópontnak tekinthető, mert innentől kezdve egészen a jelenig ismét Oroszország számára kedvező módon alakultak a harctéri események.  A déli ukrán ellentámadás hamar kifulladt és azóta sem tudták visszaszerezni a kezdeményezést.

Az öntörvényű zsoldosvezér Jevgenyij Prigozsin, a Wagner PMC egykori vezetője 2023. augusztus 23-án az oroszországi Tver régióban lévő Kuzsenkino község közelében zuhant le repülőgépével, Putyin nem bocsátotta meg árulását (Fotó: MTI/AP/Prigozsin Sajtószolgálat)

IX. Avgyijivka orosz elfoglalása – 2023 ősze

Az ukrán támadás megakasztása után az ősszel a Donbaszban folytatódott a lassú orosz előrenyomulás, amelynek során az év végére Avgyijivka városának nagy része is orosz kézre került. A település elfoglalása újabb lendületet adott az orosz hadseregnek, és az azóta eltelt egy évben is ennek a támadásnak az előnyét építik tovább.

X. Új harcok a határ mentén – 2024 tavasza

A kezdeményezést elveszítő ukránok márciusban Oroszország területének megtámadásával igyekeztek az ellenséget kizökkenteni kedvező helyzetükből. A hivatalos ukrán narratíva szerint önkéntes orosz ellenálló csoportok törtek be Oroszország területére, akiknek ők biztosították a támogatást. Tartósan azonban nem tudták irányításuk alá vonni az orosz területek egyikét sem.

Oroszország, miután visszaverte a támadást, májusban hadműveletbe kezdett Harkivi területen. Napokon keresztül folytak a harcok, mire az ukránoknak sikerült stabil védelmet felállítani a területen.

XI. Kurszki ukrán offenzíva – 2024. augusztus

Az ukrán haderő legjobb alakulatait összegyűjtve egy meglepetésszerű, merész ellentámadást indított a Kurszki területen. A támadás nagyobb részt politikai célokat szolgált, valamint nyomást akartak gyakorolni az orosz utánpótlási vonalakra is.

Az offenzíva első napjaiban látványos ukrán sikerek születtek, de az orosz oldal jelentős erőket vont össze, és hamar stabilizálta a frontot, amelyhez Észak-Koreától is segítséget kapott. A küzdelem rengeteg áldozattal járt, Oroszország pedig néhány hónap alatt visszafoglalta az elveszített területek nagyobb részét.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök már előzetesen megállapodtak a katonai együttműködésről. Észak-Korea Oroszország legjelentősebb fegyverszállítója (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Gavriil Grigorov)

XII. Donald Trump színrelépése – 2025. február

Az Egyesült Államok visszatérő elnöke, Donald Trump hivatalba lépése után alig néhány héttel új valósággal szembesítette Ukrajnát.

Amerika számára immár sokkal fontosabb, hogy a konfliktus véget érjen, minthogy Ukrajna számára kedvező módon záruljon a háború.

Az ukrán politikai elit egyelőre ezt csak lassan képes tudomásul venni. Az Egyesült Államok az Oroszországgal való kapcsolatok újjáépítése mellett döntött, Ukrajnát a jövőben pedig csak legfeljebb fizetség ellenében segítené eddigi legnagyobb támogatója.

Kijev, 2025. február 20. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) fogadja Keith Kellogg altábornagyot, Donald Trump amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottját Kijevben 2025. február 20-án (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)

Összegzésképp elmondhatjuk, hogy a három éve tartó konfliktus vége talán már néhány hónapos távolságban felsejlik. A mérhetetlen emberi és anyagi veszteségek ellenére a megegyezésig azonban a frontok tovább mozognak. Washington új vezetésének hozzáállása drámai fordulatot hozott, Ukrajnának pedig a túlélés érdekében alkalmazkodnia kell a megváltozott realitásokhoz.