Szoboszlai Dominik
Két hónapjuk van.
Donald Trump amerikai elnök egy levélben javasolt tárgyalásokat Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hámenei ajatollahnak egy új nukleáris megállapodásról, és egyértelművé tette, hogy Iránnak két hónapja van a megállapodás elérésére.
Ez az utasítás azután érkezett, hogy Trump kinyilvánította: szeretne olyan megállapodást kötni Iránnal, amely nagyobb ellenőrzést biztosít az ország nukleáris képességei felett. Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff múlt héten Abu-Dzabiban adta át a levelet az Egyesült Arab Emírségek elnökének, Mohamed bin Zajed al-Nahjannak – a levél tartalmát ismerő forrás a CNN-nek. Az Egyesült Arab Emírségek ezt követően továbbította a levelet az iráni vezetésnek.
– nyilatkozta a nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Brian Hughes.
Trump kedden, egy telefonbeszélgetés során, Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt egy lehetséges nukleáris megállapodásról Iránnal – derült ki a Fehér Ház közleményéből.
A közlemény szerint Trump és Putyin „általánosan beszéltek a Közel-Keletről, mint egy olyan térségről, ahol együttműködésre van lehetőség a jövőbeli konfliktusok megelőzésére. Megvitatták továbbá a stratégiai fegyverek terjedésének megállításának szükségességét, és egyeztettek arról, hogyan biztosítható ennek a lehető legszélesebb körű alkalmazása.”
– állt a közleményben.
Trump a hónap elején a Fox Newsnak azt mondta:
„Azt mondtam, remélem, hogy tárgyalni fogtok, mert ez sokkal jobb lesz Iránnak– a másik lehetőség az, hogy lépnünk kell, mert nem engedhetjük, hogy nukleáris fegyverük legyen” – tette hozzá az amerikai elnök.
Egyelőre nem világos, hogyan reagálna az Egyesült Államok, ha Irán nem lépne közvetlen tárgyalásokba nukleáris programjáról. Ugyanakkor amerikai vezetők nem zárták ki egy esetleges katonai akció lehetőségét sem, akár az Egyesült Államok, akár Izrael részéről, az iráni nukleáris létesítmények ellen a jövőben.
Első elnöki ciklusa alatt Trump kilépett az Obama-kormányzat által kötött iráni nukleáris megállapodásból, valamint amerikai vezetéssel célzott csapást rendelt el az iráni parancsnok, Kászim Szulejmáni ellen, ami tovább fokozta a feszültséget Teheránnal.
Második hivatali ciklusában Trump visszatért Iránnal szemben a „maximális nyomásgyakorlás” politikájához, amelynek célja az ország gazdasági és diplomáciai elszigetelése.
Az Egyesült Államok Iránt fogja felelőssé tenni a Teherán támogatását élvező jemeni húszi lázadók újabb támadásaiért – közölte Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalon közzétett bejegyzésében.
„Senkit ne tévesszen meg! A húszik, ezen aljas, jemeni székhelyű gengszterek és bűnözők, akiket gyűlöl a jemeni a nép, támadásainak százai mind Iránból erednek, illetve Iránból kezdeményezik őket. A húszik minden további támadásának megtorlására nagy erővel fog érkezni válasz, s nincs garancia arra, hogy ez az erő megálljon ott. Irán elszabadult terroristák <ártatlan áldozatát> játszotta, akik felett elvesztették az ellenőrzést, de nem vesztették el az ellenőrzést! Ők diktálnak minden egyes lépést, fegyvereket adnak nekik, pénzzel és rendkívül kifinomult katonai eszközökkel, valamint úgynevezett hírszerzési értesülésekkel látja el őket.
illetve Iránt fogjuk felelősnek tartani és fogja elszenvedni a következményeket, és ezek súlyos következmények lesznek!” – idézte az MTI Trump üzenetét.
Az Egyesült Államok szombaton légicsapásokat indított a jemeni húszik ellen, mert a lázadók ismét a Vörös-tengeren áthaladó hajókat támadtak.
A Fehér Ház hétvégi közleménye szerint „a húszik 174 alkalommal támadtak meg amerikai hadihajókat és 145 esetben amerikai kereskedelmi hajókat 2023 óta”.
A katonai akció megkezdésére Trump elnök adott parancsot. Egyúttal figyelmeztette a húszikat, hogy ha nem hagynak fel a támadásokkal, „olyan pokol zúdul a fejükre, amilyet még sohasem láttak”.
Trump már a Truth Social közösségi portálon megjelent hétvégi posztjában is figyelmeztette Iránt, hogy azonnal hagyjon fel a húszik támogatásával.
Szankciókat vetett ki az Egyesült Államok szerdán a jemeni húszi lázadók mozgalmának hét magas rangú vezetőjére – jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium.
A tárca közleménye szerint az érintettek katonai felszereléseket és fegyverrendszereket csempésztek be a húszik ellenőrzése alatt álló területekre, illetve fegyvervásárlásokról tárgyaltak Oroszországgal – írja az MTI.
Az amerikai minisztérium közölte: a szankciós listára került Abdul-Váli Abdu Haszan al-Dzsabri és vállalata, mert jemenieket toborzott, hogy harcoljanak Ukrajnában az orosz erők oldalán, illetve pénzt is gyűjtött a húszik katonai műveleteire.
Donald Trump amerikai elnöknek a palesztinok Gázai övezetből történő kiköltöztetési terve ellen tüntetnek a jemeni húszi lázadók támogatói a jemeni fővárosban, Szanaában 2025. február 14-én. (Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab)
Az amerikai kormány elkötelezett amellett, hogy felelősségre vonja a húszi lázadókat amiatt, hogy Oroszoroszágtól, Kínától és Irántól vásárolnak fegyvereket és katonai felszereléseket, amivel fenyegetést jelentenek a Vörös-tenger biztonságára – közölte Tammy Bruce, a pénzügyminisztérium szóvivője.
Kedden a washingtoni külügyminisztérium közölte,
Korábban egy elnöki rendelettel visszavette Donald Trump a jemeni húszikat a terrorszervezetek nemzetközi listájára. Az elnök továbbá utasította a USAID-et és a külügyminisztériumot, hogy vizsgálják felül a Jemennel együttműködő ENSZ-szervezetek és civil szervezetek névsorát. A jövőben, aki továbbra is támogatja a szervezetet, lekerülhet az Egyesült Államok fizetési listájáról.
Elnöki rendelettel vette vissza a jemeni húszikat a terrorszervezetek nemzetközi listájára Donald Trump – írja a Daily Wire. A Fehér Ház a térségbeli partnerekkel való együttműködésre, valamint az amerikai polgárok és katonák, valamint szövetségeseik elleni támadásokhoz szükséges erőforrásoktól való megvonásra hivatkozott a döntés meghozatalánál.
Trump ezért utasította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét (USAID) és a Marco Rubio vezette külügyminisztériumot is, hogy vizsgálják felül azoknak az ENSZ-partnereknek és civil szervezeteknek a listáját, amelyek együttműködnek Jemennel.
A szervezetet annak idején még Joe Biden elnök vette le a listáról, Mike Waltz, nemzetbiztonsági tanácsadó (aki az elnöki rendeletet Biden szörnyű döntésének visszaforgatásának nevezte) a döntést az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében kommentálta:
– írta.
A síita milícia a 2023. október 7-én kirobbant palesztin–izraeli konfliktus kirobbanását követően kiterjedt rakétaháborút indított nyugati hadihajók és kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren, jelentős fennakadásokat okozva ezzel a nemzetközi kereskedelemben. Pénteken az ENSZ bejelentette, hogy minden tevékenységét felfüggeszti Jemen húszi lázadók ellenőrizte térségeiben, miután előző nap az Irán támogatását élvező síita lázadók ismét őrizetbe vették a világszervezet több munkatársát, illetve olyanokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állnak segélyszervezetekkel vagy az Egyesült Államok azóta bezárt jemeni nagykövetségével.
A korlátozás értelmében az ENSZ munkatársai nem is utazhatnak a húszik ellenőrizte területekre, beleértve a lázadók irányítása alatt álló fővárost, Szanaát is. A korlátozást az ENSZ munkatársai védelmében hozta meg, egyúttal kapcsolatba lépett a húszikkal, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék szabadon a fogságba esett munkatársaikat.