Tényellenőrző oldal látott munkához

Hiteles, tényadatokon alapuló portál – így jellemezte Both Hunor, a Tényellenőr.hu csapatának vezetője az új felületet, amely a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvánnyal együttműködésben indult el a napokban. Az oldal vezetője hangsúlyozta, a céljuk az, hogy kiszűrjék a közbeszédben elhangzó valótlanságokat, valamint a közösségi médiában terjedő álhíreket. 

Tenyellenor.hu címen új tényellenőrző oldal indult hazánkban. A portál vezetője, Both Hunor a hirado.hu megkeresésére elmondta, a nemzeti szuverenitás elleni támadás egyik fő eszköze lett az álhírek, elferdített tények terjesztése.

Magyarországon már korábban is léteztek úgynevezett fact-checking felületek, de ezek rendre világnézetileg elfogultak voltak, amelyek nem valódi tényellenőrzést végeztek, hanem az ellenzéki politikusok által is hangoztatott állításokat olvasták a kormányzat fejére. Mint mondta, az ő platformjuknak ezzel szemben az a célja, hogy adatokkal és tényekkel, a józan ész talaján állva, megfelelően alátámasztott érveléssel bizonyítsák be az adott közgazdasági, jogi vagy éppen politikai állítás valótlanságát, és helyette az igazságot mutassák be. 

Both Hunor konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan is működik ez a gyakorlatban.

Itt van például az a rendszeresen visszatérő vád, amelyet legutóbb Magyar Péter is hangoztatott Facebook-oldalán, miszerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. Ez az állítás a Tényellenőr.hu vezetője szerint totálisan hamis, hiszen mind az Eurobarometer tavalyi felmérése, mind pedig a Világbank korrupcióra vonatkozó adatai szerint több uniós tagállamban is elterjedtebb a korrupció, mint nálunk. A Világbank szerint Magyarországon a cégek 1,2 százaléka tapasztalt korrupciót, míg például Lengyelországban, Csehországban vagy Olaszországban például ez az arány ennél jóval magasabb. 

Both szerint ráadásul az új felület elindítására azért is volt nagy szükség, mert bár a közösségi médiában is működik egyfajta tényellenőrzés, de ott is gyakran látható a kettős mérce. A Tényellenőr.hu vezetője emlékeztetett, Donald Trumpot évekre kitiltották a Facebookról, mert úgy ítélték meg, hogy a Capitolium ostromakor az Egyesült Államok elnöke egyes bejegyzéseivel megsértette a platform belső szabályzatát. Trump emiatt egyébként bírósághoz fordult, de végül aztán peren kívül megegyezett a Metával, a Facebookot kiadó cégnek 25 millió dollárt kellett fizetnie kártérítésként. 

Béky Zoltán, a Századvég jogi szakértője szintén elmondta a véleményét azzal kapcsolatban, hogy miért is volt fontos elindítani Tényellenőr.hu oldalt:

„A platformok már nem csupán az ott megjelenő híreket, de a véleményeket is elkezdték cenzúrázni, ez pedig a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború alatt teljesedett csak ki igazán”

– jelentette ki Béky, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy magyar parlamenti pártokat és kormányzati szereplőket is tiltották már ki a véleményük miatt egyes közösségi médiumokról. 

A jogi szakértő arról is beszélt a hirado.hu-nak hogy a magukat függetlennek mondó, de valójában álcivil szervezetek, amelyek szintén elviekben tényellenőrző tevékenységet végeznek, rendszeresen támadják a magyar miniszterelnököt is a békepárti politikája miatt, Orbán Viktor kijelentéseit pedig orosz propagandának minősítik. 

a Tényellenőr legfőbb célja, hogy kiszűrje a közbeszédben elhangzó valótlanságokat, a közösségi médiában terjedő álhíreket, amelyek a közvélemény félretájékoztatására, vagy egyes kérdésekről alkotott hamis kép kialakítására alkalmasak. Az oldal feladatának tekinti továbbá, hogy adatokkal és tényekkel megfelelően alátámasztott érveléssel bebizonyítsa az adott közgazdasági, jogi, energetikai vagy politikai állítás valótlanságát, és helyette az igazságot mutassa be. 

A Tényellenőr legújabb bejegyzésében a migrációs paktummal foglalkozott.

A Meta 25 millió dolláros peren kívüli megállapodást kötött korábban Donald Trumppal, miután a volt elnök beperelte a céget és Mark Zuckerberget a Facebookról való - állítólagos álhírek okán történt kitiltása miatt. Az összeg nagy része Trump elnöki könyvtárának finanszírozására megy.

Donald Trump még a múlt hónapban aláírta azt a megállapodást, amely szerint a Meta 25 millió dollárt fizet neki, hogy lezárják azt a pert, amelyet a volt elnök 2021-ben indított a vállalat és Mark Zuckerberg ellen. Trump ügyvédje, John Coale megerősítette, hogy a pénz nagy része az elnöki könyvtár létrehozására lesz fordítva. A Meta szóvivője szintén megerősítette a megállapodás létrejöttét.

Az ügy először a The Wall Street Journal beszámolójában jelent meg, éppen akkor, amikor a Meta a negyedéves eredményeit készült bejelenteni. Zuckerberg nem tért ki a per lezárására, de az eredménybeszámoló során arról beszélt, hogy 2024-ben újradefiniálják kapcsolatukat a kormányzatokkal.

A Meta már korábban is tett gesztusokat Trump felé. A vállalat 1 millió dollárral támogatta Trump beiktatási alapját, és Zuckerberg feleségével együtt részt vett az eseményen, más tech-vezetők társaságában.

Nem a Meta az egyetlen vállalat, amely pénzt fizet Trump elnöki könyvtárának:

Az ABC News szintén 15 millió dolláros megállapodást kötött egy rágalmazási per rendezése érdekében, amelynek összege szintén a könyvtárhoz kerül.

Trump korábban több tech-céget is beperelt, miután 2021-ben a Meta, a Twitter (ma X) és a YouTube felfüggesztette a fiókjait a január 6-i eseményeket követően. Az X elleni keresetet 2022-ben elutasították, a YouTube elleni per pedig 2023-ban adminisztratív úton lezárult.